Termékadatok Cím: Amerika elhallgatott történelme [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2014. november 26. ISBN: 9789630981330 STONE, OLIVER - KUZNICK, PETER művei Olvasson bele a Amerika elhallgatott történelme [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
id opac-EUL01-000864681 institution B2 L_921 EUL01 spelling Stone, Oliver 1946- The untold history of the United States magyar Amerika elhallgatott történelme Oliver Stone, Peter Kuznick; [ford. Angster László] [Budapest] Kossuth cop. 2014 [Debrecen] Alföldi Ny. 613, [1] p. ill. Amerika elhallgatott történelme. 24 cm MÁRAI-program, leltári szám: 568662 Bibliogr. : p. 519-[610]. Oliver Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük a Szakaszban, a Született július 4-énben és a JFK - A nyitott dossziéban foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel - gyakran meglehetősen kritikus szemszögből ítélve meg Amerika külpolitikáját. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében hasonlóan arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok "hivatalos" történelmével szemben alternatív megközelítéssel mutassa be az USA huszadik századi történetének legfontosabb eseményeit. Ezen sorozatra épül - részben legalábbis - jelen kötet is, amelyet Oliver Stone Peter Kuznick történésszel közösen írt. A bevezető után olyan témákat dolgoz fel egyebek mellett, mint az Egyesült Államok részvétele az első világháborúban, Roosevelt és a New Deal politikája, az atombomba kifejlesztése és ledobása, a hidegháború kezdete, John Fitzgerald Kennedy politikája és meggyilkolása, Nixon és Kissinger viszonya, a détente politikájának összeomlása Carter és Brzezinski idején, a reagani évek, a hidegháború vége vagy Bush és Cheney kudarca Irakban.
Évtizedeken keresztül nemhogy csak büntetlenül megúszták, de haszonélvezői voltak a háborúknak. Olyan törvényeket hoztak, amit észbontóak, pl. kormányzati megfigyeléseket hivatalosan megengedték, bárkit letartóztathattak belföldön vagy külföldön egyaránt akit terrorizmussal gyanusítottak és meg is kínozhattak, stb. Félelmet szíttak. Hazugságokkal és propagandával amerikai fiatalok ezreit küldték a háborúkba meghalni, miközben a kormányban lévő és befolyásos emberek sorra mind felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. Minden elnöknek lehetősége lett volna egy szebb életet teremteni a saját országában és nemzetközileg is. De egyik sem élt a lehetőséggel! Mindegyik lenézte a szegényeket, inkább fegyverkezésre költötte a pénzt, mint rájuk; támogatta viszont a leggazdagabb és legbefolyásosabb kört; aljasul hazudott a számára nemkívánatos országokról és azok vezetőiről; az egyetlen ország volt aki bevetette az atombombákat és nem egyszer majdnem kirobbantotta az atomháborút. Ebben az országban olyan mértékben a katonai komplexum kezében van a hatalom, hogy aki nem támogatja az irányzatukat, azokat elpusztítják vagy megölik, legyen az akár saját vagy más ország elnöke.
Ennek eredményeként, a csádi köztársasági fogadott zászló kék, sárga és piros, amelyben az első függőleges csík jelképezi a víz és a remény, a második - a nap és a homok a sivatag, és a harmadik - a vér folyik, és a nemzet egységét. Románia tehát hasonlóság zászlók Csád és annak köszönhető, hogy a francia befolyás különböző időszakokban. És bár a színek a zászló az európai országokban találták ki, mielőtt az afrikai, jelenleg is érvényes változata a román trikolór alakult 30 évvel később, tehát a jogi követelések országokból származó nem merül fel.
Bolygónkon, több mint 250 állam, amelyek mindegyike saját nemzeti zászlót. Általában áll csíkok vagy más geometriai formák különböző színek jelentik valami fontos egy ország. De mivel sok államok, zászlók néha ismétlődnek. Például a kék-sárga-piros zászló, akinek van? Ez a kérdés legalább két választ. Hol volt a zászlókat A hagyomány eredetileg több évszázaddal ezelőtt, és nyomok gyökerei az a szer a tengeri hatalmak. Színes szövet zászlók fokozatosan áttevődött hadihajók a száraz port, majd - az egész államban. Feltételezhető, hogy az első ország zaimevshey a zászló volt (Hollandia), amelynek tengerészeti és kereskedelmi flottájának volt a legerősebb a XVII-XVIII században. Ugyanakkor volt egy szabvány használatát a téglalap alakú zászló. Kék sárga piros zászló kié. Fokozatosan, a hagyomány elterjedt minden országban a világon. Először kapott a zászlók nagyhatalmak. És akkor a korábbi gyarmatok függetlenné vált, kezdett választani a saját állami szimbólumok. Szövet Twin De, mint a független államok és önkormányzó területeken nőtt minden évtizeddel több, és a teremtés eredeti karakterek egyre nehezebb.
Részletek Megjelent: 2016. július 02. szombat, 04:34 A Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület által működtetett szárazföldi viharjelző rendszer tevékenységét egészíti ki a Balaton vízfelületén a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság által rendszeresített sárga és piros zászló. I. fokú viharjelzésnél a vízirendészet szolgálati kisgéphajóin sárga zászlóval, a II. fokú viharjelzés idején piros zászlóval hívják fel a figyelmet a veszélyre, ezzel is biztosítva a láthatóságot. Elsőfokú viharjelzés esetén a viharjelző percenként 45-öt villan. Sárga és piros zászlók a vízrendészet hajóin. Ilyen esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni! Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző berendezés percenként 90-szer villan fel. Ebben az esetben fürödni tilos! Valamint tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével).
A Második Nápolyi Köztársaság egy kérészéletű államalakulat volt, amely 1799 januárjától június végéig állt fenn a Nápolyi (Bourbon) Királyság területén, Bonaparte tábornok itáliai hadjáratának hatására. Olyan francia törekvések nyomán alakult ki, hogy a forradalmi eszméket exportálják Európa más államaiba is. Hivatalosan Parthenopéi Köztársaság néven volt ismert, a város antik nevére utalva. A francia forradalom kitörésekor IV. Ferdinánd és felesége, Mária Karolina királyné támogatták ugyan a reformokat, de a Francia Királyság bukása után gyorsan elvetették azokat. Kék sarga piros zászló . A Nápolyi Királyság 1793-ban csatlakozott a Francia Köztársaság elleni első koalícióhoz, ugyanakkor a helyi köztársaságpártiak ellen kemény megtorlásokat alkalmaztak. Ennek ellenére a köztársaság eszméje teret hódított elsősorban a liberálisabb arisztokraták köreiben. 1796-ban IV. Ferdinánd király békét kötött ugyan a Francia Köztársasággal, de 1798-ban Mária Karolina királyné, látva Nelson győzelmét a nílusi csatában és alapozva Bonaparte tábornok távollétére, meggyőzte férjét, hogy üzenjen hadat a franciáknak.