A nap verse Tóth Árpád Körúti hajnal című költeménye az impresszionista stílus gyönyörű darabja a magyar költészetben. Csupa kép, szín és hang a vers. A mindent beborító hajnal színeváltozása, fényviszonyai sajátos kontrasztokat, hangulatokat ébresztenek bennünk. Derengő, színtelen szürkeség Ez a vers a nagyvárosi táj ébredésének három mozzanatát rajzolja meg: a még derengő, színtelen szürkeséget (1. vsz. ), a felkelő nap első fényének varázsos bűvöletét (2–4. ), majd a nappali élet józan valóságát (5. ). Az első versszak a napkelte előtti pillanatokban rögzíti a pesti utcát dermedt, sötét, riasztó képekkel. A megszemélyesített hajnal "vak", "szennyes" és "szürke", s ebben a nyomasztó környezetben az álmos vicék (segédházmesterek) sem tűnnek hétköznapi embereknek, olyanok, mint a mesék rosszindulatú, gonoszkodó szellemei. Első sugarak Váratlanul, hirtelen változik meg az utca képe s vele a költő érzelmi világa is: a nap első sugarai színpompával ragyogják be a "vad kővidéket". A Végtelen Fény néhány perces csodája ünnepi hangulattal tölti meg a lelket, amely most a hétköznapok egyhangúsága fölé emelkedik.
A Körúti hajnal 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád, bár Debrecenben nőtt fel, élete nagy részében Budapesten lakott, és ebben a versében is a pesti környezetet festi meg. Az Est című lap munkatársaként dolgozott, így a háborút követő létbizonytalanság után újra volt megélhetése, s életébe a boldog házasság és kislánya születése is hozott némi örömet. Ugyanakkor a súlyos tüdőbetegség és a nagy szegénység továbbra is nyomasztotta. Rövid életét a halál árnyékában élte le, így költészetében rendre megjelenik a halál, ugyanakkor az élet varázslata, mámora is helyet kap. Ez a kettősség érezhető a Körúti hajnal képeiben is. A verset az impresszionista költészet egyik mintadarabjának tartják. A hajnal jellegzetesen impresszionista motívum, hiszen az impresszionista festőket vonzották a hajnal és az alkonyat benyomásai, hangulatai. Szerették azt az időszakot, amikor elmosódnak az éles kontúrok és a tárgyak új színeket, új árnyalatokat kapnak. Ilyenkor minden súlytalanabbnak, lebegőbbnek tűnik. Tóth Árpád már korábban, Hajnali szerenád című versében is írt a hajnalról, amelyet "nagy impresszionistának" nevezett.
A 2. strófa végén kigyúl a "Végtelen Fény", azaz megjelenik a hajnali égbolt első sugárcsóvája. Igaz, hogy a nagyvárosi környezetben ez nem a horizonton látszik, hanem csak két csupasz tűzfal között, de a hajnali fény akkor is bűvöletet, tiszta örömet, boldog önkívületet hoz magával. Ezt az ünnepi stílus is jelzi, melyet Tóth Árpád ritkán használt (" zsarát ") és régiesnek ható (" milliom karát ") szavak használatával ér el. Ez a stílust is választékossá teszi. Tehát áhítatos csend van. A 3. strófa indítása is a kivételességet hangsúlyozza: " Bűvölten állt az utca. " Ez az egyszerű kijelentő mondat erős érzelmi hatást hordoz. Megtorpantja, ugyanakkor meg is emeli a vers lendületét. A napfény hatására ragyogni kezdenek a színek: zöld, fehér, lila, de az impresszionista szinesztéziás érzékelésnek megfelelően a színek zenei motívumokkal együtt jelennek meg (pl. " lila dal "). A szétfutó fényeket a jelenségek egyedekként fogadják. Költői kifejezőeszközök sokasága található itt, pl. megszemélyesítések sora (egy "sovány akác" részegen issza be a napfényt stb.
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére… 1923.
↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - Debrecen, Hajdú-Bihar. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény az író stílusművészetének egyik remeke, melyet évtizedek óta játszanak a világ számos színházában vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Az ingyenes pdf könyv letöltési linkje: Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek ( letöltés doc-ban) Amennyiben a fenti link nem működik, vagy a keresett könyvet nem találja, kérjük, jelezze felénk az Olvasószolgálaton keresztül!
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. A gyertyák csonkig égnek (könyv) - Márai Sándor | Rukkola.hu. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
De akkor ez sem fáj már. "
"Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is... Márai szobor Miskolcon Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben. Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen. Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (idézetek). Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... s ez az öregség.
Két régi barát évtizedek után újra találkozik. Egyikük annak idején elárulta a másikat.. Belőle most vádlott, a házigazdából vádló lesz. Egy átbeszélgetett éjszaka története barátságról, hűségről és árulásról. Szereplők Henrik, a tábornok Lux Ádám Konrád, valamikori barátja Nemcsák Károly Nini, öreg dajka Molnár Zsuzsanna Krisztina Pálfi Gabriella Vadász Botár Endre Rendező Csiszár Imre Díszlet Csiszár Imre Jelmez Fehér Anna Rendezőasszisztens Németh Dóra, Jámpa Kriszta Ügyelő Pethő Dávid Dramaturg Szokolai Brigitta Márai Sándor örökségének engedélyét a BALLA-SZTOJKOV KFT. és a HOFRA SZÍNHÁZI ÉS IRODALMI ÜGYNÖKSÉG KFT. közvetítette. Előadás hossza: 1 óra 55 perc, szünettel
A támogatást előre is köszönjük minden felhasználó nevében. Címke Márai Sándor. Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.