Ez is érdekelheti Önt! Elektromos kerékpárok, alkatrészek, robogók, motoros ruházat, kiegészítők fellelhetőek a Rekord Mobil Kft. weblapjain: Termékbemutató Youtube csatornánk: RM Youtube Channel
Iratkozzon fel hírlevelünkre vagy kövessen minket facebookon, hogy elsőként értesüljön akcióinkról és kedvezményeinkről.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Duray Miklós és Oriskó Norbert, A természet vadvirága c. könyv szerzője (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) A könyv színvonalát jelzi, hogy a Felvidék két jeles képviselője, Csáky Pál és Duray Miklós ajánlja azt az olvasók figyelmébe. Az első az előszót, a második a zárszót jegyzi, mindketten értékelve a szerző igyekezetét. Csáky Pál ezt írja: "A ragaszkodás Petőfinkhez nem csak megejtő, de önmagában is érték. A remény hordozója, hogy a kultúra iránti vágy, a szabadságvágy, a magyar önbecsülés és a színvonalas irodalom, a nyelvi kultúra iránti tisztelet nem halt ki, sőt új tereket kér magának". Reméljük, hogy a könyv sokakhoz eljut, erősítve a Petőfi-kultuszt, erősítve a magyarság önbecsülését és valamelyest segít leküzdeni az egyre inkább elharapódzó szellemi és erkölcsi kiüresedést. Köszönet a szerzőnek és mindenkinek, aki segítette a könyv megjelentetését! Forrás: Benyák Mária, Felvidé
Nyomtatás előtt áll Oriskó Norbert A természet vadvirága című könyve. A Petőfi Sándorról szóló könyvhöz az előszót Csáky Pál, az utószót Duray Miklós írta. A kötet már most megrendelhető. A kötetben Oriskó Norbert a Petőfi Sándorral kapcsolatos, az elmúlt 20 évben különböző médiákban megjelent (Ifi magazin, Szabad Újság, Felvidé) cikkeiből válogat, továbbá egy eddig nem publikált "informatikai tanulmányt" is közöl, amelyben különböző statisztikai tények is megjelennek (Petőfi-verstérkép, táblázatok, grafikonok). A melléklet pedig azon Petőfi-emlékhelyek fotóit tartalmazza, amelyeket a szerző nemcsak a Kárpát-medence magyarok által lakott régióiban fényképezett, hanem Olaszországban, Franciaországban és Lengyelországban is. A kötettel kapcsolatban kérdeztük a szerzőt, Oriskó Nobertet. Petőfi ma is aktuális? Természetesen, ahogy nemzeti nagyjaink mind azok. Petőfi Sándorral kapcsolatban egyébként Csáky Pál már az előszóban nagyon találóan rámutat, hogy noha Petőfi itt van velünk, még messze vagyunk attól az általa megfogalmazott vágytól, illetve sokunk közös óhajától, hogy "Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán".
Sokan vádolták azzal, hogy dagályos a nyelvezete, parlagias, triviális (direkt, hétköznapi, egyértelmű), pórias, durva, nyers, közönséges. Erre válaszul ő saját költői tulajdonságait mutatta meg ebben a versben. Így A természet vadvirága műfaja nem más, mint ars poetica (költői hitvallás, amelyben a költő saját költői programját hirdeti meg). Az egész vers egy válasz a Petőfi ellen irányuló politikai, költői és társadalmi támadásokra, melyeket a fiatal költő öntudatosan, magabiztosan visszautasított. A verset megjelenésekor egy megjegyzéssel is ellátta Petőfi: "Dardanus-féle kritikusaimhoz". A háttérben egy bírálat áll, amely Dardanus álnéven jelent meg az Életképek egy korábbi számában, erre a kritikára utal vissza a költő. A kritika egyébként főleg A helység kalapácsa című elbeszélő költeményt bírálta. Dardanus is "durva, parlagias" nyelve és "botrányos" kifejezései miatt támadta Petőfit, akit gúnyosan "verébfi"-nek nevezett. A költő, mint látni fogjuk, hasonló hangnemben válaszolt, s a kritika miatt érzett összes dühét és felháborodását kiadta a versben.
Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Hát azért nekem örökre, Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok. S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én.
apai ágon nemes, de ez nem fért bele a róla kialakult képbe kb. 850 verset hagyott ránk (ennél többet írhatott) naplójának köszönhetően szinte minden napját részletesen ismerjük A Borozó c. verse jelent meg először nyomtatásban, 1842-ben. A János vitézt hat nap és hat éjszaka alatt írta Nagy Shakespeare rajongó volt. Friedrich Nietzsche német filozófus fiatalon több Petőfi-verset is megzenésített. Arany János Petőfi Dunaparti bronzszobrának avatóünnepségén kapott tüdőgyulladást, és ebbe is halt bele 1882-ben. Beküldte: aadri