1940 -1941-ben a római La Sapienza egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott. Tanárai Pietro de Francisci és Emilio Albertario voltak, utóbbitól tanulta el az interpolációkritikai módszert. Olaszországból hazatérve besorozták, öt évet töltött a fronton és hadifogságban. 1947 -ben Marton Géza mellett kezdte meg oktatói munkáját a budapesti jogi karon meghívott előadóként. B. R. és Pólay Elemér tankönyvének alapulvételével írta Földi András és Hamza Gábor. Sajtó alá rend. Rihmer Zoltán. (Bp., 1996; 2. átd. Bp., 1997; 3. és bőv. 1998; 4. 1999; 7. 2002; 14. 2009) ford. : Grotius, Hugo: A háború és a béke jogáról. I–III. köt. Ford. Haraszti Györggyel, Diósdi Györggyel. (Az állam- és jogtudományok úttörői. Bp., 1960; szemelvényes kiad. Vál. Farkas László. Bukarest, 1973; új kiad. 1999) Gaius Institúciói. Institutionum commentarii quattuor. Négy kommentár a Kr. u. II. századból. Ford., előszót írta. (Bp., 1990; 3. 1994). Irodalom Irod. : Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. febr.
Ajánlja ismerőseinek is! Régi hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét. Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy kitekintést ad a feudális jogfejlődés felé, és egész röviden a római büntetőjogot is vázolja.
Legislator # 2011. 11. 21. 19:17 Azért nem szabad túlértékelni a kincstári jóindulatot. Sherlock 2011. 09:56 Nálunk is, csak itt előbb az öröklési jogot tanítják előbb a második félévben(állítólag azért mert Marton is így tanította), az eltén a kötelmit. pazs 2011. 08:47 andyp: császárbíbor:) Ez a Brósz-Pólay-féle tankönyvön alapuló Földi András-Hamza Gábor által jegyzett A római jog története és institúciói című mű, az ELTE-ÁJK-n tankönyv, a többi egyetemen nem tudom, miből tanítanak. Aquamarine 2011. 20. 15:13 De igen, megesik, hogy így szólítanak minket a tanárok és ez jóleső, ösztönző is egyben. :) Csak nekem még így elsőévesként kissé szokatlan a "kolléganő" megszólítás, mivel nem érzem úgy, hogy kiérdemeltem volna. De ahogyan Te is mondtad, ez egy előlegezett bizalom, remélem nem fogok csalódást okozni sem másoknak, sem pedig magamnak és benne leszek egyszer abban a "magban", akik ténylegesen rászolgáltak erre a megszólításra! ;) 2011. 08:53 Kedves Aquamarine! Már a jogi egyetemistáknak is kijár a kolléganő, kolléga megszólítás.
jogi ismeretek - A gazdasági jog és a közigazgatás alapjai - Szalai Erzsébet 1 990 Ft 2 790 - Készlet erejéig A Polgári Törvénykönyv magyarázata I-II. (A személyek joga + Dologi jog) - Dr Török László (szerk. ) 4 490 Ft 5 290 - Készlet erejéig Jog a pedagógiában - Bíró Endre 1 250 Ft 2 050 - Készlet erejéig Büntetőeljárási jog (Harmadik, átdolgozott kiadás) - Király Tibor 2 350 Ft 3 150 - Készlet erejéig Az Európai Unió közjogi alapjai I. - Szalayné Sándor Erzsébet 950 Ft 1 750 - Készlet erejéig Fogyasztók minienciklopédiája - Baranovszky György - Újlaki-Vátz László 2 390 Ft 3 190 - Készlet erejéig Társadalombiztosítási jog - Molnárné Dr. Balogh Márta 1 750 Ft 2 550 - Készlet erejéig Pénzügyi Jog I. - Földes Gábor 1 290 Ft 2 090 - Készlet erejéig
Szent lászló pénze legend blue 11s Szent lászló pénze legenda es Szent lászló pénze legenda 7 Képzeljétek, Magyarországon rengeteg pénz van! Csak kővé válva.... :) A népnyelv, az itthon egyik leggyakoribb ősmaradványt a Nummuliteszt Szent László pénzének nevezi. Ahogy Főzy István és Szente István (egykori tanáraink) könyvében a "Kárpát medence ősmaradványai" című könyvben is olvashatjuk, a Nummuliteszhez köthető legenda középkori eredetű. "Több változatát is lejegyezték. Ezekben Szent László(1040-1095) vagy Szent István (975-1038) a pogányokkal vívott csatában pénzt szórt az őket üldöző ellenség elé, az ellenség kezében azonban kővé vált az arany. Egy másik, a magyar vitézekre nézve talán kevésbé előnyös változat szerint az üldözött pogányok szórták el a pénzt, és a király nem akarta, hogy katonái a hadakozás folytatása helyett megálljanak azt fölszedegetni. Ezért az aranyakat kővé változtatta. Az utóbbi történet ugyancsak mély emberismeretre vall. Lehetséges, hogy a legenda német eredetű, és Gizella bajor hercegnő (980 körül-1059? )
A kunok éppen Kolozsvárt támadták, a magyar csapat azonban megfutamította az ellenséget. Menekült a sok tar fejű kun, ki merre látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat. Ám ekkor a kunok vezére cselt eszelt ki. Kibontotta az iszákját és a rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az üldöző magyarok elé. Ezt látva a többi kun is követte a vezért. Valóságos aranyesővel árasztották el az üldözőket. Nem voltak restek a magyar vitézek, leugrottak a lóhátról a szerteguruló kincsek után. László király hiába bíztatta fiait a további harcra, nem törődtek már a pogányok üldözésével, a csengő arany szebben beszélt, nem hallgattak azok a királyi szóra. László ekkor megint az Úrhoz fordult: - Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam. Újabb csoda történt. Isten a kunok földre szórt aranyát egytől egyig kővé változtatta. E vidéken sokáig mutogatták a különös köveket, amit a nép Szent László pénzének nevezett. Farkas Édua, Horváth Laura, Horváth Milán, Mesics Flóra Anna, Alpek Dóra és Bakter László rajzai <<< VISSZA A LEGENDÁKHOZ
Semmilyen. Bár a legenda szerint ezek Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek, a tudomány megcáfolta ezt a mítoszt. A többek között Tordaszentlászló (Kolozsvártól 22 kilométerre található település) környékén is nagy mennyiségben megtalálható "pénzek" az őslénytankutatók szerint nummuliteszek maradványai, azaz fosszíliák. 2018-05-09 / by admin
- Szent György legendája szerző: Czervanbea Szent István király legendája szerző: Aranyossyfelso Szent Miklós legendája- szavak Kártyaosztó szerző: Prjevaranebogla Szent László Templom feladat szerző: Palfihannafanni Tudomány Szent László király keresztrejtvény szerző: Husztievelin27 Szent László pénze szerző: Lasszussz 4. osztály Szent László király szerző: Maszlagadri0803 Szent László csodái - szópárosító szerző: Gyogyped1 Szent István vagy Szent László szerző: Hedilori Nagyböjti kvíz - Szent László (ÁMK) szerző: Benczeattila Szent László csodái szerző: Rokata71 I. (Szent) László uralkodása szerző: Kcsiza4 szerző: Weliohv Szent László és Könyves Kálmán szerző: Vighmagdi Szent István, Szent László Könyves Kálmán gyakorlás szerző: Erzsebet22 Bazilika, Szent László szerző: Kluiber Szent László füve szerző: Evitakacs szerző: Papps3220 szerző: Agicca79 Sni szerző: Muranita71 Szent lászló füve 04. 23. szerző: Radicsgáborné szerző: 9nemetheszti9 szerző: Loviki1979 Szent László csodái - Gyakorlás szerző: Gabriella28 Szent lászló füve szerző: Etus0928 Szent László füve másolata szerző: Ildizl szerző: Hadajutka Szent László és csodái szerző: Kovacsnorika Szent Miklós legendája-hosszú szavak szerző: Ignacz2 Szent István, Szent László Könyves Kálmán szerző: Mikulas2 Szent Miklós legendája-helyes válasz szerző: Kircsi79
Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt. - Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez. Többet aztán nem is történt, hogy László a kunok előtt fuson. Mindig a kunok futottak őelőtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengő aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek. Na, az ármányos vezér jól számitott, mert a magyarok egyszeriben félbenhagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt.
A Nummilitest 2016-ban az év ősmaradványává választották.