Bulgakov nagy sikerű regénye, A Mester és Margarita a 30-as évek korrupt, bűnös, ateista Moszkvájában játszódik, ahol egyszer csak kíséretével megjelenik a sátán és igazságot tesz. A Nagy Könyv arcaként Hernádi Judit a mai Moszkvába, a regény eredeti helyszíneire viszi el az olvasót, és az egyedi archív felvételek, briliáns orosz színészek és Moszkva mai elképesztően modern arcának bemutatásán keresztül próbálja megfejteni, vajon megváltoztak-e Bulgakov regénye óta a moszkvaiak.
Bulgakov: Mester És Margarita / Ódry Színpad / Fotó: A rendezés már nem is kíván elgondolkodtatni. Eszközként nyúl Bulgakov remekművéhez, ami jó keretet ad, hogy megmutassák felkészültségüket a hallgatók. Uralja a pillanatot, és nem is vágyik többre. Kajszibarack, fodrászműhely Mi folyik itt? Már az előadás elején nyilvánvalóvá teszi a rendező, hogy nem szokványos történetmesélősen táncikálós este előtt állunk. A rendkívül csupasz és lekopaszított dialógusokat fülledt és vibráló mozgás borítja be, fogja az ölébe. Mester és margarita film streaming. A Patriarsije Prudin sétálgató Berliozt Horváth Csaba rendezésében nő játssza (Vadász Krisztina), Hontalan (Nagy Péter István), a költő azért férfi marad. A kajszibarack szörp nem akad meg a torkukon, a levegőt fodrászműhely szaga tölti be. Ezt mozgatható hajszárító székekkel vagy dauer búrákkal stilizálja a rendezés, melyek búrái megvilágíthatóak. Lebeg az ing az izzadt női testeken, száll a haj, ringatóznak a csípők. Woland (Kotormán Ábel) karaktere eltörpül. Az összes férfi szerep teljesen háttérbe szorul.
Prolikká és középszerűvé degradálja ez a fajta naturalista ábrázolásmód a légiességgel egyáltalán nem rendelkező pucér színésznőket, melyek elmosódnak a darab polifonikus kuszaságában. Ugyanakkor hatalmas élmény volt, ahogy Woland show-jára bevonul a kompánia a székeken egyensúlyozva a nézőtérről. Némelyek azért reménykednek az előadás ezen pontján, hogy részvételi színház kerekedik hamarosan. De marad a távolságtartás. A hallgatók egyfajta fizikális megerőszakolásának lehetünk tanúi. Nem tudom eldönteni, hogy jól érzik-e magukat a bőrükben. A Mester és Margarita | MédiaKlikk. Mi a cél? Ebből merítve válhatnak majd jó koreográfusokká? Hogyan? Szükséges a meztelenség keresztségén átesni ahhoz, hogy a jövőbeni rendezéseik során elmondhassák a színészeiknek, hogy vetkőzz fiam/lányom, én is megtettem? Szuggesztív tánc, unalmas dialógok A szöveg bár zseniális, a dialógok unalomba hajlanak. Főleg Pilátus jelenetei untatnak, amik még olvasópróbának se mennének el rosszabb helyeken. Érdekes, hogy Pilátust ugyanaz a lány játssza, aki később a zsebkendős boszorkányt, akiért könyörög Margarita Wolandnak, hogy bocsásson meg neki.
A Salamon-toronyban heti rendszerességgel láthatjuk a rend katonai hagyományőrző tagozatát. Hihetetlen erejű bemutatóikat az elmúlt évtizedekben több százezeren látták már. Megfordultak Európa szinte valamennyi országában, ma mégis ugyanazok a szerény, lelkes hagyományőrzők, mint már a kezdetek kezdetén is voltak, 1990-ben, amikor a világ első király alapítású lovagrendjét újjáélesztették, itt Visegrádon. A Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának bemutatója Visegrádon, a Salamon-toronyban. A Szent György Lovagrendet 1326-ban alapította Károly Róbert, ezzel pedig életre hívta az első olyan lovagrendet a történelemben, mely közvetlenül királyi akarattal és szándékkal jött létre. A Szent György Lovagrend Károly Róbert személyes testőrségeként született meg tehát, ám az elkövetkezendő évszázadokban rengeteget bővült, gazdagodott tevékenysége. Egészen a huszadik század első harmadáig működött, akkor azonban csendes álomba kényszerült szenderülni, majd egy évszázadra. 1990-ben aztán, ugyanott, ahol bő hatszáz évvel korábban oklevélbe foglalták létezését, ismét életre kelt, köszönhetően elsősorban Cseke László áldásos és fáradhatatlan tevékenységének.
Az "eredeti" lovagrendekben megfogalmazott alapértékek – például a kereszténység oltalmazása, vagy az erkölcsök tisztelete – természetesen a 14. század közepétől elterjedő királyi alapítású társaságokban is fontosnak számítottak, ám a szerveződés valódi célja és a tagok köre gyökeresen megváltozott. A különféle fantáziadús jelképeket használó "új" lovagrendeket már azért hívták életre, hogy támaszt nyújtsanak az uralkodói hatalomnak, aminek következtében e társaságokba a legbefolyásosabb főurak és udvari méltóságok kaptak meghívást. A közhiedelem szerint a máig komoly presztízzsel bíró angol Térdszalag Rend (1348) volt az első ilyen királyi alapítású lovagi társaság, ám a valóságban a magyar Károly Róbert (ur. 1308-1342) által létrehozott Szent György-rend (1326) – mely végül nem bizonyult hosszú életűnek – már két évtizeddel korábban létrejött. E példák nyomán a 14-15. század folyamán számos hasonló szövetség – például az Aranygyapjas Rend, a Pólyarend, vagy az Elefánt Rend – alakult szerte Európában, melyek között Luxemburgi Zsigmond révén egy magyar alapítású társaság, a Sárkányrend is előkelő helyet foglalt el.
Élve a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott és elfogadott mottóval elmondta, hogy a lovagrend célja egy a nemes eszméktől vezérelt új, szebb, jobb világ megteremtése, amely nem a gyűlölet, a gyarlóság és az erőszak világa, hanem a szeretet, a megértés és a testvériség világa. Egy olyan világ megteremtése, amely az evangélium szellemére épül. Az 1990-ben elfogadott rendi Alkotmány értelmében a Nemzetközi Szent György Lovagrend a keresztény értékrendre épül. Lovagrendünk célja a hagyományápolás, történelmi évfordulók megünneplése, történelmi kutatások publikálása, oktatás, tudományos összejövetelek szervezése, adományok és egyéb rendezvények szervezése. Dr. Nagy Frigyes Szlovákiai Nagyprior végezetül meggyőződését fejezte ki az iránt, hogy a dunaszerdahelyi Szent György-nap, benne a mai szép, mozgalmas ünnepség is erőt és lendületet ad a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek, továbbá kedvet és lelkesedést ad rendtársainknak és támogatóinknak. Az újonnan felavatandó novíciusokra a Jó Isten áldását kérte és hosszú és boldog társadalmi és lovagi életet kívánt nekik.