A második világháború bombázásai során elpusztult alkotóműhelyét az 1960-ban bekövetkezett haláláig otthont adó Tolna megyei Báta községben kialakított műterme és lakása váltotta fel. Czencz János széles tematikájú festőink közé tartozott. Témaválasztásában az akt, arckép, életkép, valamint virág- és gyümölcs-csendéletek uralkodtak. Képeinek egyedi stílusát legjellegzetesebb vonásuk, a dekoratív naturalizmus hordozza. Pályájának legnagyobb sikereit elsősorban aktjaival aratta: a dús redőzetű, leheletlágyságú fátylak, drapériák közt ülő, heverő nőalakok a művész áhítatos csodálatát tükrözik (pl. "Guggoló akt"). Késői festményein elénk tárja a bátai tájat, a falu részleteit, a Duna változatos szépségét és megörökíti a sárközi népviseletű asszonyokat. Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, s így a Magyar Nemzeti Galériában is tizenegy alkotása található. Születésének centenáriuma alkalmából a szekszárdi Művészetek Háza, 1998-ban pedig a Bolgár Kulturális Intézet rendezett életmű-kiállítást.
2015-11-20 10:01:00 Ostffyasszonyfa Község Önkormányzatának képviselő – testülete 2009-ban határozott úgy, hogy falunk szülöttjének tiszteletére emléktáblát helyez el. Az emlékhely kialakítása a Hegyaljai utca elején található parkban történt meg. Czencz János festőművész (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) A festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 – 1912 között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a Tükör előtt című képével elnyerte a Halmos Izodor pályadíjat. 1918-ban Fekvő akt című képéért Rudits-díjat kapott. 1920-ban Marcellina című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Bekő-díjat kapott. A sok országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927) Budapesten (1929, 1935, 1936) Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk.
(Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) festő. Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 - 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedüs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején - mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzőművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, - a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.
Művészi vízióiban - bármilyen témához nyúljon - mindig megtaláljuk az élet szenvedélyes fenségét éppúgy, mint érzelmes ellágyulásait. De itt is, ott is magát az életet és nem annak giccses mását. Aktjaiban is nem az erotikum a vonalvezető, hanem fantáziájának művészi kiteljesülése, mely sohasem az erotikumnak köszönheti létét, hanem egy művészlélek mindig finom és arisztokratikus meglátásának. Czencz János sokoldalú művész, ha témái szerint akarjuk értékelni. Láthat tőle a néző sokféle témát, sőt többféle technikát is, csak egyet nem láthat soha egy Czencz-képen: ízléstelenséget. A született művész biztonságával uralkodik témáin. Czencz János a forró, meleg élet édes gyermeke, színei ennek a forró, meleg életnek tüzes ragyogását tűzik vászonra. Egy életvidám optimizmus ebben a mi szürkére, napkiszívottra nyűtt életünkben. " (Képzőművészet, 1931. május - V. Évfolyam 40. szám Látogatás Czencz János műtermében Gy. N. ) Díjai Állami ösztöndíj (1913) Rudics-díj (1918) Halmos Izidor-életképdíj (1921) Balló Ede-díj (1934)
komód-fehér-magasfényű Czencz János Festőművész Emlékmúzeu • ᐅ Nyitva tartások Czencz János Festőművész Emlékmúzeum | Fő út 17., 7149 Báta Czencz János Festőművész Emlékmúzeum Báta Múzeum, Báta Czencz János Emlékmúzeum Festőművész - Blikk Festőművész Czencz János (1885 - 1960) - híres magyar festő, grafikus A festőművész születésének 130. évfordulója alkalmából kiadott művészeti album bemutatója. A vendégeket köszönti: Bíró Ildikó a Duna Palota igazgatója A könyvet bemutatja: Kratochwill Mimi művészettörténész Dr. Feledy Balázs művészeti író Rühl Gizella szerkesztő, fotográfus Megtekinthető Czencz János: Viki (1936) című nagyméretű festénye, melynek modellje Derkovits Gyula festőművész felesége volt. A könyv a helyszínen megvásárolható. 2016-ban a művésznek önálló kiállítása lesz a Duna Palotában. "Czencz János festõmûvész nevével és mûveivel a század elejétõl kezdõdõen találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Mûvészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Mûvészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb.
1920-ban "Marcella" című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Benkő díjat kapott. Az 1928-ban Fiuméban rendezett nemzetközi kiállításon a közönség szavazata alapján elnyerte a Medaglia Commemorativa bronz érmet, 1934-ben pedig Balló Ede díjjal jutalmazták. 1935-ben zsűri-mentességet kapott. A sok, országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk. Hosszú évtizedekig Budapesten volt az otthona, a régi katalógusok név- és címjegyzékének jóvoltából ismerjük is e címeket (Peterdy u. 39., Százados úti művésztelep 22. ). A második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti műtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett műterme és lakása. 1960-ban halt meg Szekszárdon, ahol az Alsóvárosi temetőben nyughelyét a Pásztor János szobrászművész alkotta síremlék jelzi.
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)
Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át. 2008. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai: - családban élők esetében 35. 625, -Ft - gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.
Ki számít hátrányos helyzetű jelentkezőnek az egyetemi-főiskolai felvételin? Igaz, hogy ha valamelyik szülőnek alacsony az iskolai végzettsége, pluszpontot kaptok? Itt van minden tudnivaló. © Shutterstock "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján a település jegyzője (gyámhatóság) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően külön kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – állapítja meg a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását" - olvasható az idei keresztféléves felvételi tájékoztatójában. A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.
De mindannyian akarnak, ott vannak, hihetetlen erőfeszítések árán is, álmodozva arról, hogy mi lehet majd belőlük, ha felnőnek. A film üzenete erős, a tudásvágy, a kitörés, a remény egy másfajta jövőre átjön, még akkor is, ha az ember tudja, az akaratban sem lehet ennyire egységes a kép, biztosan itt is van gyerek, aki nem akar ennyire, és nem lehetünk biztosak abban sem, hogy ettől más életutat futnak be, mint a szüleik. De a reménytelenségből elindul valami, ami alapja lehet majd egy következő láncszemnek, és lesz, aki egy generáció múlva könnyebben indul el a tanulásban, jövőkép-építésben. A nagy kérdés, ami bennem megfogalmazódott, az a tanulás iránti vágy témájához kapcsolódik. Nem bírom nem összevetni a két csoportot, a marokkói nomádokat, és a mi halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeinket, még akkor is, ha összehasonlíthatatlan a helyzet, mert más a világ ott és itt, mások a körülmények, a lehetőségek, és másféle a remény is. A marokkói nomád családok sem gazdagok. A küzdelem a vízért, az állatok pusztulása, maga az életmód azon a nagyon nehezen élhető helyen alapvetően határozza meg az életüket.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásához kapcsolódó kedvezmények a gyermekvédelmi ellátás területén: Óvodáztatási támogatás, Gyermekjóléti alapellátáshoz fordulás lehetősége. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásáról a jegyző nyilvántartást vezet. Alkalmazott jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Korm. rendelet. Az ügyintézés kezdeményezhető Személyesen vagy meghatalmazott útján ügyfélfogadási időben vagy írásban, postán formanyomtatvány felhasználásával, melynek címe: Formanyomtatvány a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához és felülvizsgálatához (A lap), és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításához (B lap) Nyomtatványok, letöltendő dokumentumok: kérelem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására Eljárási illeték: nincs Eljárási határidő: 21 nap
Bár a kettőnek elvileg nem sok köze lenne egymáshoz, mégsem mondhatom, hogy nem használt, főleg általános iskolában, a családok zöme próbál vigyázni, hogy a hiányzás a határ alatt maradjon. De van több család, aki nem foglalkozik ezzel, középiskolában pedig még többnél nem lesz szempont az elveszített járandóság. Ösztöndíjrendszerrel is próbálkoznak, a szakmaszerzés megtámogatásában, már a jelenlétért is megkapható, de hogy ez mennyiben ad megfelelő szaktudással bíró generációt, nem látni. Szóval, úgy tűnik, sem a hatósági eszközök, sem a pénz nem változtat alapvetően a dolgon: ha be is mennek az iskolába, ez fizikai jelenlétet jelent, és nem párosul tanulási motivációval. Akkor hol lehet megfogni ezt az egészet? A filmben a szülők akarják az iskolát, nyilván ez sem homogén csoport, de a többség akarja, szóval, ez egy közösségi akaratnak tűnik. A témán való töprengésben végül idáig jutottam, hogy talán ez lehetne egy jó beavatkozási pont itthon is. Mert az, hogy nálunk ezek a családok nem érzik magukénak az iskolát, az biztos.
szóló igazolás, nyilatkozat, - őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata, - külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat, - a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás, - középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása. A kérelem beadásakor ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása jogosít: - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - az egyszeri támogatásnak, valamint - az egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatásnak) az igénybevételére. Az eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, hivatalból, intézmény jelzésére. Az eljárás jogi alapja: - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, - 149/1997. (IX. 10. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, - 331/2006.