A kocsiút közepén villamossínek futottak, amelyen először 1914-ben zötyögött át az első villamoskocsi, sok évvel a híd átadása után. Szerelőszőnyegek összeállítása az épülő Erzsébet hídon 1963-ban (Forrás: Fortepan) A hídcsonk és a folyóba rogyott romok kiemelése csak későn, 1958-ban kezdődött el, és két évet vett igénybe. Erzsébet híd átadása 1984 portant dispositions. Az így megtisztított mederben aztán megindulhatott az új korszakot jelképező, teljesen újratervezett híd építése. A terveket a romok kiemelése alatti időszakban az akkor már Kossuth-díjas, nemzetközi tapasztalattal rendelkező elismert hidászunk, Sávoly Pál készítette a kölni Mülheimer Brücke alapján, és ezért a munkáért 1965-ben Állami Díjat kapott. Sávoly sokévnyi virágzó magánpraxis után a háborút követő államszerkezeti változások hatására csatlakozott a Mélyépítési Tervező Vállalathoz, majd a jogutód Uvatervnél lett a hídosztály szakági főmérnöke. Az eredeti pillérek maradványaira épült, modern külsejű új híd 10 méterrel szélesebb lett a réginél, mert a járdákat a hídpilléren kívülre helyezték, ennek köszönhetően már az időközben megnövekedett forgalmi igényeket is ki tudta szolgálni.
A Belváros elfuserált felújítása - Fortepan Váci utca 2. Reprezentatív megjelenésű, a teljes földszinti részt átfogó portálrekonstrukció, impozáns méretű belga üveggel. Váci utca 2. Az üzletbelsők a portálokkal egyidőben épültek. Meg is látszik az összhang. Az Ofotért üzlet páratlan Európában. Különös, nagyalakú könyvet kaptunk Szabó Lóránt olvasónktól. Erzsébet-híd . 1964. átadás | Budapest, Budapest hungary, Hungary. A címe, Belvárosi Rekonstrukció 1968-70. A leginkább egy szamizdat kiadványhoz hasonlító, spirálkötéses, stencilezett albumot a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Főosztálya készítette, a budapesti Belváros épületfelújításairól. Hogy pontosan kinek készült a 22 eredeti fotónagyítást tartalmazó mű, nehéz eldönteni. Talán a tanácselnöknek (ezidőben Sarlós István), talán csak az osztály munkatársainak. Pedig jó lenne tudni, hogy ki is olvashatta a könyv sorait, ugyanis egy meglepően rendszerkritikus összeállításról van szó. A szerző a bevezető tanulmánnyal és az említett fényképekkel különös kontrasztba helyezi a Tanács terveit, (vagy inkább vágyait) és a valóságot.
Az eredeti tervek repültek hát a kukába és kábel helyett lánchidat kezdtek el építeni 1898 tavaszán immáron a minisztérium Duna-híd szakosztályának irányításával, akik Czekelius Aurél vezetésével egyedülállónak mondható, 4094 szemből álló hidat álmodtak meg ide. Városépítészeti szempontból komoly jelentőséggel bírt a beruházás: a régi pesti belvárost át kellett alakítani (a pesti városházát konkrétan ledózerolni), továbbá felmerült a Belvárosi templom lebontása is, de a nagy felháborodás miatt inkább áttervezték a lehajtót, így nem volt szükség újabb épületrombolásra. Világszenzációként került be a hírekbe az Erzsébet királynéról elnevezett 11 170 tonnás híd 1903. október 10-ei átadása – a szalagot maga József főherceg vágta át. Erzsébet híd átadása 1964. Közbeeső pillér nélkül, egyetlen, 290 méter hosszú nyílással ívelt át a Dunán afféle függőhídként, ez a mérnöki bravúrral létrehozott megoldás 20 évig egyedülállónak számított a világon. Fotó: Fortepan A fakocka alapú hídpálya szélessége 18 méter lett, rajta 11 méter széles kocsiúttal, és két egyenként 3, 5 méter széles gyalogjáróval, a kocsiút két végén elhelyeztek egy-egy alsóvezetékes villamosvágányt is (a villamosforgalom négy évvel később indult meg, a buszok pedig 1928-tól hajthattak át).
A négyévnyi építkezést követő ünnepélyes átadást a nagy októberi szocialista forradalom ünnepére tervezték 1964-ben, mivel azonban a híd nem lett kész november 7-re, az átadást két héttel később, november 21-én tartották. Az eseményt a televízió is közvetítette. A hídavatásra tömegek voltak kíváncsiak, az első útjukra induló buszok és a villamosok csak araszolni tudtak az úttesten. Az avatás előtti napokban terhelési próbát is tartottak, amelyet a főváros népének élénk érdeklődése kísért: "1964. Erzsébet híd 1964, 5. kerület. november 17-én vasárnap került sor az Erzsébet-híd építésének utolsó látványos eseményére, a teherpróbára. A fontos munkához már kora reggel gyülekeztek a szakemberek, a járművek, s velük együtt a híd építését nyomon követő kíváncsi pestiek. A két hídfőnél reggel 9 órakor már együtt volt a teherpróbán részt vevő 155 jármű, 67 autóbusz, 24 locsolókocsi, 22 teherautó, 12 hármas villamos szerelvény, 4 villamos motorkocsi és két Diesel-mozdony" – írta a Magyar Nemzet. Teherpróba 1964. november 17-én.
Göncöl Ház - Vác Cím: 2600, Vác Ilona u. 3. Telefonszám: (27) 512-034, (27) 512-032 Nyitva tartás: H-Sze 8-16, Cs 8-18, P 8-16 H-Sze 8-16, Cs 8-18, P 8-16 Belépő 100 HUF / fő Belépő tárlatvezetéssel 390 HUF / fő
Játékra fel! Kray Zsuzsanna
Mi a funiQ? Impresszum Adatvédelem EN - angol DE HU - magyar RO SL RU IT ZH SR A kiállítás 16 tárlóban, mintegy 600 darab ásvány, kőzet és ősmaradvány segítségével, szakértők előadásának kíséretében mutatja be a Föld felszínét kialakító eseményeket, a legfontosabb és legjellemzőbb anyagokat, az élővilág fejlődését, az egyes ásványképződési folyamatokat. Átfogó képet ad a felszíni és a felszín alatti világ kincseiről, a Föld történetéről.