A fénykorát élő Vörösmartyról és a magyar tengerhajózásról a Magyar Televízió 1981-ben készített izgalmas, négyrészes útifilmsorozatot Tengerre, magyar! címmel. A tengerjáró hajó fedélzetén elkísérték a magyar hajósokat az amszterdami rakodástól a távol-keleti célállomásig. Megismerhettük a hajó kapitányát és legénységét, és a holland hajózási vállalkozót, a hajós útinapló pedig az út közben érintett állomások életébe is bepillantást nyújt. BORÍTÓKÉP: A Mahart Petőfi tengerjáró hajója. A Tengerre magyar! című tévésorozat a Petőfi és a Vörösmarty tengerjárók találkozását is megörökíti a Földközi-tengeren. MTI Fotó – Reprodukció. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Ukrajnai háború - Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál, többszörösére ugrott a hajóforgalom a Duna-deltában - Körkép.sk. Azonosító: MTI-FOTO- 749236 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Az UNGVÁR motoros hajó, mint vezérhajó, magyar felségjelekkel 1941. november 6-án Brailából indult el Milassin Lajos parancsnok irányításával a hajókaraván részeként. A hajó rakománya repülőbombák és benzin volt. Kíséretében volt négy dunai aknaszedő és két torpedónaszád, valamint két repülőgép. Utasai között a német dunai flottilla parancsnoka, Friedrich Petzel korvettkapitány volt a törzsével. 1941. november 9-én a kíséret aknákat észlelt, horgonykötelüket elvágta. A felúszott aknákat lőni kezdték, de csak az egyiket sikerült megsemmisíteni. Ezért a hajókaravánt megállították, hogy átfésüljék a hajózóutat az aknaszedők. Az UNGVÁR a megállás ellenére aknára sodródott, amely a hajóorr alatt robbant, így a hajó süllyedni kezdett. Mentőcsónakokkal és a többi hajóval azonnal indultak az UNGVÁR személyzetét menteni. A hajó azonban ismét rásodródott egy aknára, ami már a hajó rakományát is berobbantotta, és hatalmas erejű detonációt okozva darabokra tépte a hajót. A robbanásban elsüllyedtek a korábban mentésre induló csónakok és törpenaszádok.
Itt-ott kiterjedt füzesek vannak. Sőt a Letea nevű zátonymagaslaton tölgyerdő nőtt kőrisfákkal vegyesen. A vadszőlő és Periploca felfut a fákra, összeszövi ágaikat folyondár módjára. Vannak kiterjedt rétek is, melyek jó legelőt adnak s melyeken ezerféle fű és virág nő. A deltából mintegy 14. 000 hektár az a vízfölötti terület, melyet művelnek, legeltetnek és laknak. A náderdőkből újabban cellulózét gyártanak.
59 éves korában elhunyt Ökrös Csaba, az Ökrös Együttes alapítója, hegedűs, tanár és népzenegyűjtő. Népzenével 1976 óta foglalkozott, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon, hegedűt és magyar népzenét tanított a bostoni MIT Egyetemen, majd tíz évet hegedült a Bartók Néptáncegyüttesben. Az Állami Népi Együttesben pedig négy évet muzsikált – ismerteti a halálhírét is közlő Papageno. Ökrös 1986-ban a Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja, az együttes állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes zenekara az Új Stílus nevet kapta, mellyel többek között kiadtak egy nagy lemezt az Egyesült Államokban is a nyolcvanas években. Szintén 1986-ban alapította meg az Ökrös Együttest is Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét, itthon és külföldön egyaránt.
Olvasási mód: Normál Éjjeli mód Betűméret: Kisebb Nagyobb Betűstílus: Sans-serif Serif Üdvözöljük a! A lenti gombra kattintva megismerheti megújult oldalunkat! Indítás 2019. június. 27. 12:29 Kult Meghalt Ökrös Csaba népzenész, népzenegyűjtő 59 éves korában elhunyt Ökrös Csaba, az Ökrös Együttes alapítója, hegedűs, tanár és népzenegyűjtő. Népzenével 1976 óta foglalkozott, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben. A címlapról ajánljuk Orbán június végén még arról beszélt: "nincs megszorítás, és nem is lesz".
Csaba laszlo Elhunyt Ökrös Csaba, a "prímások prímása" - Csaba andras 2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabját Csabai János rendezésében, melyben zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt. Azóta is ír hasonló zenét, 2007. augusztusában volt a bemutatója egy háromfelvonásos táncjátéknak Hany Istók címmel, melyet Csorna város megrendelésére írt. 2008-2012 között a Téka Együttesben hegedült. Nagy segítséget és biztatást kapott Rossa László zeneszerzőtől a komponáláshoz, ami egyre nagyobb szerepet töltött be az életében. 2008 februárjában a 39. Magyar Filmszemle keretén belül mutatták be Vitézy László dokumentarista filmjét A Hortobágy legendája címmel, melynek zenéjét írta, szerkesztette és hegedű szólamát játszotta. 2009 áprilisában volt a bemutatója a Honvéd Táncszínház A Tánczmester című új darabjának, melynek zenéjét szerkesztette és írta. Szintén ennek az évnek júliusában pedig Paralel alla fin alla ugor című, hegedűre és zongorára írt művének volt az ősbemutatója Finnországban, két nagyszerű művész, Polgár Éva zongoraművész és Hollókői Huba hegedűművész előadásában.
Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt. Nyitókép: Ökrös Csaba (b) és Fehér László (j) Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című fekete komédiájának próbáján a budapesti Szkéné Színházban 2018. május 21-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)
Katona József Színház gyász Ökrös Csaba zenész
Tanulmányait követően a népi hegedűjáték oktatójaként segítette munkánkat, és adta át tudását tanítványainak. Hiteles előadóként, hiteles tudással és hiteles emberként" - búcsúzik Richter Pál, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének vezetője Ökrös Csabától. (MTI)