Hogy milyen ez az eltorzító tünet, azt már a neve is tökéletesen leírja. A rhino orrot jelent, a phyma pedig görögül daganatot, illetve növekedést. Afrikában a "rhino" egy orrszarvú (a rinocéroszból). Ami a jelenség szemléletes leírását illeti, a krumpliorr név sem hagy kívánnivalót maga után. A tünetet gyakran még egy második jellegzetesség, az úgynevezett rosacea súlyosbítja. A rosacea, ami latinul rózsaszínt jelent, az arc foltokban való piros elszíneződésére utal. A foltokon idővel korpa, pattanás és kiütés képződik. Ez ugyanúgy, mint a rhinophyma, az úgynevezett seborrhoeás alkat, azaz a faggyúmirigy-problémákra való hajlam talaján alakul ki. Időnként a rhinophymát a rosacea alformájaként, a rosacea hypertrophicans név alatt írják le, jelezve ezzel, hogy mind a faggyúmirigyek, mind a kötőszövetek túltengenek, illetve burjánzanak. Az arc közepén, illetve az orron keletkező kinövésekről van szó, amelyek bőrmirigyekből indulnak ki. Ezek annak a zsírrétegnek a kiválasztásáért felelősek, amely a bőrünket fedi.
A rosaceában és a rhinophymában mértéktelenül eltúlozzák e feladat teljesítését, az érintettek úgyszólván úsznak a zsírban. A túltermelés következtében a faggyúmirigyek elzáródásra és emiatt gyulladásra is hajlamosak. A tünet mindenkinek az illető arcára és főleg az orrára tereli a figyelmét. Mivel a testi kenőfolyadékot túlzott mennyiségben választja ki a szervezet, kézenfekvő a gyanú, hogy itt egy lelkileg hiányzó síkosító képesség kompenzálásáról van szó. A betegség azokra a témákra mutat rá, amelyek nemigen "csúsznak" az illetőnek. A népnyelv szimbolikus fallosznak tartja az orrot. Ezt a kapcsolatot a nemi szerveknek az orrkagylóban elhelyezkedő reflexzónái komolyabban is bizonyítják. Az embernek tilos a nyilvánosság előtt megérinteni az orrát, orrot túrni, pedig egyenesen tabu. Milyen más ok állhatna ennek a hátterében, mint valamilyen szimbolikus ok? Ehhez jön még a rhinophymánál a lángoló rózsavörös szín, amely a szégyent és a dühöt egyaránt kifejezheti, a szexuális izgalmat éppúgy, mint az agresszívet.
Az alkohol a mi társadalmunk klasszikus menekülésre használt kábítószere. Épp amikor a reklám az ellenkezőjét szuggerálja, világossá válik, hogy különösen azok az emberek, akik semmilyen szempontból sem tudják megállni a helyüket, mert túl puhák, azok nyúlnak az üveghez. Míg a kisgyerekek joggal kapaszkodnak a cumisüvegükbe, ha a nagyok is ugyanezt teszik, az már függőségre, regressziós tendenciára és visszavonulásra utal. A többi alkoholtünet is ezt az irányt hangsúlyozza: az ember úgy imbolyog, mint egy gyerek, mielőtt biztosan tudna járni, és úgy gőgicsél, mintha még nem uralná a nyelvet. Azt a tényt, hogy az alkohol erős kábítószer, még az is mutatja, hogy a szenvedélybeteg nem tud ráállni a saját lábára, hanem inkább magára akarja húzni a takarót, és el akarja tompítani a kudarc felett érzett fájdalmát. Ez a kép látszólag teljesen ellentmond a brutális alkoholistákról kialakult szokásos képnek, akik túl keménynek és férfiasnak látszanak. Amikor azonban valaki így bizonygatja, hogy a tettlegességig elmenő kemény férfi, az ugyanúgy, mintha a potenciájával hivalkodna, a saját bizonytalanságának és gyengeségének a kompenzálására tesz kísérletet.
Madách élete és az Ember tragédiájának elemzése Madách Imre: Az ember tragédiája Madách élete: 1823 január 21-én született Alsósztregován (ma már Szlovákia területe) középnemesi családban. Anyja rendkívül gazdag volt. Apja 1834-ben meghalt. Öten voltak testvérek. Madách magánúton végezte tanulmányait, a váci gimnáziumban érettségizett. 1837-től Pesten tanult filozófiát és jogot. Latinul, németül és franciául is olvasott. Itt ismerkedett meg Kölcsey, Vörösmarty, Bajza Eötvös műveivel, Sheakespeare és Viktor Hugo alkotásaival. Tanulmányait 1841-ben fejezte be, és rá egy év múlva ügyvédi képesítést szerzett. 1840 júniusában Pesten jelent meg az első, egyetlen verseskötete a Lantvirágok, melyet ifjúkori szerelme, Lónyay Etelka ihletett. Visszament Nógrád megyébe. Alispán, Sréter János mellett joggyakornok lett, majd kinevezte aljegyzőnek. Ezután Fráter Pál oldalán dolgozott. Gyerek kora óta szívbetegsége volt, s most súlyosbodott az állapota, de ez ellenére sem adta fel a politika iránti érdeklődését.
e. Emberiségköltemények: Milton: Az elveszett paradicsom f. Calderon: Az élet álom g. Goethe: Faust h. Byron: Manfred; Káin i. Shelley: A megszabadított Prométheusz j. Ibsen: Peer Gynt k. Wilder: A mi kis városunk l. Sütő András: Káin és Ábel m. Könyvdráma: n. Műfaji jellemzőinek megfelelően hatását elsősorban olvasmányként fejti ki. E téves nézet sokáig meghatározta a mű megítélését, s elsősorban a magyar színjátszás tehetetlenségéből fakadt, mert az 1960-as évekig nem volt képes megfelelő módon előadni Madách remekművét. Ádám idealista, Lucifer csak a valóságra támaszkodik. Itt elolvashatod Madách Imre Az ember tragédiája című teljes művét. A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
Fő mondat: "Egyenlőség, testvériség, szabadság! " Ezek korábban megszületett eszmék, s most már Párizsban egyszerre élnek. Ádám újra cselekvő hős lesz. Éva két formában jelenik itt meg: egyik büszke márkinő a szépség és a költészet megtestesítője;másik alakja egy durva forradalmárnő. Ebben a színben is megjelenik az egyéniség és a tömeg ellentéte. Ádám ezúttal is megbukik, felébred álmából. X. Prága II: A tanítvány jelenet lesz fontos. Ádám tanítványát felvilágosítja, s szellemi önállóságra buzdítja. Új erővel indul el egy új világba. Madách jelenét mutatja be a szín. Ez a korai kapitalizmus kora. Ipari forradalom kora. A londoni színben nincsenek összefüggő jelenetek. Ez is valamiféle romlott világ. csak négy tanuló hazája iránti szeretete tetszik neki. A szent költészet ebből a világból teljesen eltűnt, mindenki önző, nagyravágyó, haszonleső. Éva alakja itt is összetett. Ezt a színt a temetőjelenet zárja. Mindenki megássa saját sírját majd beleugranak. Éva nem zuhan a pusztulásba. Glóriával dicsőülten felemelkedik.