A Horthy rezsim ellen gyakran tüntettek az 1920-as években az amerikai magyarok Franklin Delano Roosevelt megválasztását az amerikai magyarok többsége lelkesen támogatta és ezután megromlott a kapcsolat Budapesttel. 1940. december 5-én Horthy nagykövete, Pelényi János elítélte a fasizálódó budapesti rezsimet és menedékjogot kért. A diplomaták többsége az USA-ban maradt, köztük Hevesi Jenő, a híres rabbi, Hevesi Simon fia is, aki a washingtoni követség gazdasági attaséja volt. Egy évvel később Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Menachem Mendel Schneerson, a Chabad 1994-ben elhunyt rebéje is úgy menekült meg a biztos haláltól, hogy 1941. június 23-án a Horthy-ellenes Roosevelt elnök menedéket adott neki az USA-ban. Lenyűgöző új-régi emlékmű a Kossuth téren: A Nemzeti Vértanúk - Ripost. A Nemzeti Vértanúk emlékművénél szónokló Köves Slomó elgondolkodhatna ezen. Lugosi Béla egy amerikai Horthy-ellenes tüntetésen A Kommün kultúrpolitikáját támogatta a később amerikai színész és Horthy-ellenes tüntetéseket vezető, Lugosi Béla is. Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Kodály Zoltán mind támogatták a Tanácsköztársaságot és nem voltak "istentagadók".
Leleplezték a Nemzeti Vértanúk Emlékművét a Vértanúk terén, az onnan a Jászai Mari térre szállított Nagy Imre-szobor helyén. Az avatási ünnepségen Orbán Viktor és Kövér László is részt vett. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Az eredeti szobrot 1934. március 18-án avatta fel Horthy Miklós. Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását 1945-ben döntötték le, a 2019-ben felavatott szobor lényegében ugyanaz, mint elődje ugyanezen a helyen. A Nemzeti Vértanúk Emlékműve 1940-ben. Fotó: Fortepan A hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária alakja áll, alatta a következő felirat olvasható: A nemzet vértanúinak 1918-1919. A pillér hátoldalán egy izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. Vitatott emlékmű avatásán mondott beszédet Köves Slomó - Kibic Magazin. "A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi" – írják a köztérké -n. Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. Nemzeti Vértanúk emlékműve | hvg.hu. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte. Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek. Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.
"Lábon lőtték a rendszert" – újra felfuthat akár a feketézés is a kulturális szférában a kata-törvény miatt A kreatív iparban dolgozók borzasztóan károsnak tartják a kata módosítását, ami tízezrek egzisztenciáját sodorhatja veszélybe, és a hosszú évek alatt kifehérített iparágak sok szereplőjét visszaterelheti a szürke- és a feketegazdaságba.
A 133 nap története olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, – mondta Kövér László, – amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal. Kövér László szavai szerint a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ebben a polgárháborúban a fizikai erőszak kezdő lövését ugyan Tisza István gyilkosai adták le, de szellemi erőszaktétellel kezdődött, még a XIX. század második felében. Név szerint nem említve, de Lukács György marxista filozófustól, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosától, valamint Ignotus Páltól, a Nyugat című folyóirat főszerkesztőjétől is idézve, Kövér László azt mondta: a szellem ezen és hozzájuk hasonló emberei ágyaztak meg a fizikai erőszaknak.
"Mivel a szociáldemokraták és a liberálisok igénye nem teljesült, ezért a szobor megosztó volt, tehát a hivatalos állami vezetés ünnepelt ott, amíg ünnepelt" – jegyezte meg Romsics Ignác. 1945 után a helyzet változott, mert bár a két világháború között több helyen volt ehhez hasonló, kisebb méretű, kisebb jelentőségű emlékmű, '45 után ezeket lebontották szinte kivétel nélkül, és a helyébe a fehér terror áldozatainak állítottak emléket az ország számos pontján. "Amikor jött a rendszerváltozás 1989-'90-ben, akkor ezeket a szobrokat elvitték, lebontották, a pestieket kivitték a Szoborparkba, és a helyükbe elkezdtek ismét a vörös terror áldozatainak emléket állítani. A Nagy Imre-szobor elvitele, illetve az 1934-es szobor visszaállítása ebbe a sorba illeszkedik" – húzta alá Romsics, megjegyezve még, hogy ezt az emlékművet újra kellett alkotni, ugyanis korábban – tudomása szerint – lerombolták. Úgy látja, a szoborcsere – a Nagy Imre-szobor elvitelével kezdődően – megosztja a magyar embereket, a kormány támogatói egyetértenek vele, akik viszont nem támogatják a kabinetet, nem.
BENEDEK ELEK TAGISKOLA Az iskola elsődlegesen alapfokú, nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatást végez, nyolc évfolyammal működik, és felkészít a középfokú intézményben való tanulásra. Az alsó tagozatnak napközit, a felső tagozatnak tanulószobai foglalkozást, 1-8. évfolyamoknak étkezést biztosít. Történeti áttekintés 1913-ban Daruhegyen egy tantermes iskola létesült, 1930-ban egy tanteremmel bővítették. Itt 80 tanulót 2 tanító oktatott. Dánieltelepen a régi tanterem és igazgatói lakás mellé az új iskolaépület 1960-ban épült. Benedek elek általános iskola oroszlány. A daruhegyi és dánieltelepi épületek mellett még Kisszentmiklóson is működött egy tanterem az 1980-as évek végéig, ekkor már nyolc osztályos általános iskolai oktatás folyt az intézményben. 1983-ban egy tanteremmel és vizesblokkal bővült a dánieltelepi iskolaépület. Jelenleg Daruhegyen 3 tanteremben, Dánieltelepen 2 épületben 5 teremben folyik a tanítás. A település sajátos szerkezetéből és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás a XX.
Iskolánkról Vácduka Pest megye északi részén található. A legnagyobb környékbeli település Vác (kb. : 10 km-re), melynek vonzáskörzetébe, több kisebb településsel együtt, Vácduka is beletartozik. A fővárostól alig 35 km-re fekszik. Budapest és a környékbeli települések vasúton, közúton több irányból is megközelíthetőek. A közlekedés az utóbbi években lényegesen javult, ma már közvetlen autóbuszjáratok indulnak Vácra és Budapestre egyaránt. 1957-től a községben lévő kastélyban működött egy fiú nevelőotthon. A ott lakó gyermekek oktatását is az iskolánk biztosította. A gyermeklétszám akkor 150-200 tanuló között változott. Az 1994/95-os tanévben szűnt meg a nevelőotthon. Az iskolai tanuló létszám ekkor drasztikusan lecsökkent (76 tanulónk volt). Kapcsolat -. A működésünk is veszélybe került. Az önkormányzat új telkek kialakításával emelte a falu lakosságának létszámát, és ezzel fokozatosan növekedett az iskolánkba beiratkozott tanulók száma. Jelenleg a gyermeklétszám 110 fő körül ingadozik. A dukai gyerekeken kívül a szomszéd falukból még 4-5 gyermek kerül ide beiskolázásra.
Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.
Híreink Harmadik Pajtafesztivál Közzétéve ekkor 2022 Jun 30 Pajtafesztivál kiváló alkalmat biztosított az autizmussal élő gyermekek rajzainak bemutatása. A MINDEN MÁS, MINDEN KÉK rajzpályázatra beküldött pályamunkák és saját tanulóink alkotásaiból állítottuk össze kiállítási anyagunkat. Cimkék: Tantestület Bringaszakkör nyári tábor A bringa szakkör június 20-24-ig nyári tábort szervezett a gyerekek nagy örömére. A tábor nagyon jól sikerült, bebarangoltuk a Vértest. Felfedeztük a Gerencsér Vár és a Vértes-szentkereszti Apátság romjait, hegyet másztunk, patakokat, tavakat, erdőket csodáltunk. A kerékpárúton egészen Tatáig jutottunk, amire nagyon büszkék vagyunk. Az intézmény elérhetősége – Pesterzsébeti Benedek. Az utolsó napon közös bográcsozással zártuk a jó hangulatú bringa tábort, összesen több mint 150 km-t tekertünk balesetmentesen! Köszönjük kollégáinknak: Kiss Kittinek, Rosta István testnevelőnek! Vakáció Ballagás Két nyolcadik osztály tanulóitól búcsúztunk ballagásuk alkalmával. Kívánunk a továbbiakban sok sikert tanulmányaikhoz!