Alább olvasható Budaházy György felhívása: Nemzeti konzultáció Trianon felülvizsgálatáért 2019-ben is! Két hónapja kapcsolódtam be a Trianon felülvizsgálatának kezdeményezése ügyében a Magyarok Világszövetsége által tavaly októberben "Nemzeti konzultáció Trianonról" címen indított aláírásgyűjtésbe. Budapest forgalmas csomópontjaira állunk ki rendszeresen a gyűjtőasztalunkkal, aláíróíveinkkel, transzparensünkkel, hazafias aláfestő zenéinkkel, és azt tapasztalom, hogy az emberek közt van támogatókészség. Az elmúlt bő egy évben a Magyarok Világszövetsége szerény gyűjtőkapacitásával és lényegében nulla reklámmal is már vagy kétszázötvenezer aláírás gyűlt össze. Ráadásul számos közismert ember is a nevét adta az ügyhöz, mint pl. Lázár János volt miniszter, Debrecen, Miskolc, Kecskemét és még vagy egy tucat város fideszes polgármesterei és több országgyűlési képviselőjük is. De említhetném Bayer Zsoltot, Witner Máriát, Bogár Lászlót, Eperjes Károlyt, Kassai Lajost vagy éppen Pataky Attilát, a Kárpátia, a RomEr zenekarokat vagy a Mi Hazánk vezetőségét is a kezdeményezést támogató számos ismert személyiség közül.
- mondta Dr. Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnöke. A konzultáción elhangzott, Versailles-ban egyedül a magyar nemzettel szemben nem alkalmaztak semmilyen nemzetközi jogi elvet, így a nemzeti önrendelkezés elvét sem. Drábik János kiemelte, a hazánkkal szomszédos országok nem csak önálló nemzetállamot akartak létrehozni, hanem területeket is akartak szerezni, így nyerve minél nagyobb hatalmat. A trianoni nemzeti konzultáció során az előadások mellett aláírást is gyűjtenek azoktól, akiknek – mint fogalmaztak – fáj Trianon. "Egy hete, tíz napja zajlik az aláírásgyűjtés, körülbelül egyharmada az aláíróknak 1990 után született, tehát kimondottan fiatal nemzedék. Bízunk benne, hogy az Önök segítségével is ez sikerülni fog. A lényeg az, ha minden magyar ember, akinek fáj Trianon, egy aláírói ívet, csupán egy aláírói ívet, amelyikre tíz aláírás ráfér, magához vesz és a családjában, a szomszédságában, a baráti körében két nap alatt aláír, akár két hét alatt teljesíthető lenne a két millió aláírás, amit megcéloztunk. "
A Soros-tervről szóló konzultációra összesen 2 milliárd, az Állítsuk meg Brüssszelt! címűre pedig 1, 3 milliárd ment el. A költségek éppen e két, viszonylag gyors egymásutánban rendezett konzultáció között ugrottak meg. A Pintér Sándor vezette belügy az első konzultációnál még 1, 2 milliárdból ki tudta gazdálkodni konzultációs ívek címzettekhez történő eljuttatását, a másodiknál viszont erre már több mint 1, 9 milliárd forintra volt szüksége. A konzultációk kommunikációs költései nem szerepelnek Rogánék listájában, pedig azok vélhetően a szorosan vett papírköltségeket többszörösen is meghaladhatták. A konzultációk teljes költségeiről Szél Bernadett független képviselő nem kapott felvilágosítást a kabinetirodától.
Az alábbi helyzet alapján kérem az Ön véleményét a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározásával kapcsolatos kérdésben A munkavállaló munkaszerződésében történt a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a közvetlen vezetőjének a meghatározása, mely szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közvetlen vezető a humánpolitikai igazgató. A humánpolitikai igazgató nyugdíjba vonult, munkaviszonya november 20-án szűnik meg, jelenleg felmentési idejét tölti augusztus 1-jétől. Augusztus 5-én a vezérigazgató körlevelet adott ki, mely szerint a humánpolitikai igazgató jogkörben ő jár el a humánpolitikai munkakör betöltéséig. Írásbeli, személyre szóló értesítés a munkavállaló részére erről nem történt. A munkavállaló önállóan végzi eddigi munkáját. A munkavállaló rendkívüli felmondással kíván élni. A munkavállaló ezt azzal indokolja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi.
ügyvezető tagja ezért... […] 7. cikk / 7 Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja? Részlet a válaszából: […]... értelmében amunkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredőmunkáltatói jogokat és kötelességeket ( munkáltatói jogkör) mely szerv vagyszemély gyakorolja, illetve teljesí a munkáltatói jogkör t nem az arra jogosított szerv... […]
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. október 10-én (139. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2744 […] munkáltatóijogkör-gyakorlás módját a munkáltató úgy határozza meg, hogy távolléte időtartamára a cég egyik munkavállalójára meghatalmazással átruházza az ügyvezető jogkörét, beleértve a munkáltatói jogköröket is. Erről azonban a munkavállalókat tájékoztatnia Mt. 20. §-ának (3)-(4) bekezdései szerint, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett […]
Egy ilyen felosztás a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adott munkavállaló felett egy vagy több személy megosztva gyakorolja a munkáltatói jogokat. A jogkör gyakorlásának rendjét a munkáltató legegyszerűbben egy utasítás vagy szabályzat formájában határozhatja meg. A dokumentumban rögzítheti, hogy ki és milyen körben jogosult, mely munkavállalók vagy munkavállalói csoport felett gyakorolni a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogkör eseti átruházása Előfordulhat, hogy a munkáltató nem akarja jogkörét általános jelleggel megosztani, illetve átadni más személyek számára, vagy megváltoztatni a már meghatározott joggyakorlás rendjét, de kivételes jelleggel felmerülhet, hogy munkáltatói jogokat másnak kell gyakorolnia. Ebben az esetben a munkáltató a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános szabályai szerint eseti meghatalmazást adhat egy adott személynek meghatározott időtartamra, vagy konkrét jognyilatkozatok, intézkedések megtételére. A meghatalmazásban pontosan rögzíteni kell, hogy mennyi ideig tart és meddig terjed a képviselet.
A munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei A kompenzáció jellegű kártérítési összegek Határozatlan idejű munkaviszony esetén: Ha a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ez az összeg – ha munkaszerződésben nem kötöttek ki a felek az általánosnál hosszabb felmondási időt – a 30 napos felmondási idő alapján számított összeg: kb. a munkavállaló havi fizetésének felel meg. Lényeges, hogy ez az összeg egy átalány "kompenzáció". A munkáltatót akkor is megilleti, ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy kár érte a munkavállaló jogellenes felmondása miatt. Határozott idejű munkaviszony esetén: A munkavállaló, ha a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Tehát ha már csak egy hónap van hátra a munkaviszonyból, és a munkavállaló azonnali hatállyal megszünteti jogellenesen a munkaviszonyát, akkor egyhavi átalány "kompenzációt" köteles megfizetni a munkáltatónak.
Kérdés Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. június 27-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1024 […] ügyvezető testület működik, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át [Gt.