Filmzene: Az ajtó Dátum: 2012. április. 26. csütörtök, 14:26 Forrás: ZeneFórum Szerző: -smart- Szabó Magda regényének filmadaptációja, Az ajtó az Oscar-díjas Szabó István rendezésében került a mozikba. A történet egy írónő és bejárónője viszonyát mutatja be, utóbbi szerepében a szintén Oscar-díjas Helen Mirrennel. A regényt 32 nyelvre fordították le világszerte, és a film is nagy érdeklődésnek örvend. A zenét Józsa M. Sándor, Kósa Dávid és Barabás Béla szerezték. Barabás Béla jelenleg is Magyarországon tevékenykedik, játék- és reklámfilmek zenéit szerzi, mellette pedig élőben és stúdióban is dolgozik olyan előadókkal, mint például Deák Bill Gyula vagy Rúzsa Magdi. Sőt, nemzetközi turnén is részt vett Ausztráliában, az Egyesült Királyságban vagy Olaszországban.
Ki milyen titkot hordoz, hogyan dolgozható fel a szégyenérzet, mi rejlik a felszínes kommunikáció mögött, ez mindenkinél másképpen van. Egymás félre – vagy meg nem értése akár groteszk helyzeteket is szülhet, helyén való-e a humor például, ha tudjuk, hogy milyen fájdalom rejtőzik a másik emberben. A bizalom, a lelkek mély összekapcsolódása kimondatlan érzés, és ezt az összehangolási folyamatot követjük végig az előadásban. " Az ajtó / Nemzeti Színház – Gyulai Várszínház / Fotó: Eöri Szabó Zsolt A videókkal, az eredeti, Verebes Ernő által írt zenei betétekkel, Rátkai Erzsébet által tervezett jelmezekkel, Kiss Beatrix játékterében egy lenyűgöző szereposztással egyszerre jelenik meg a színpadon hagyomány és korszerűség. Az ajtó budapesti premierje szeptember 18-án lesz a Nemzeti Színházban, az évad egyik kiemelt előadásaként látható. Játsszák: Udvaros Dorottya, Söptei Andrea, Rubold Ödön, Szűcs Nelli, Tóth László, Gidró Katalin m. v. Herczegh Péter, Bakos-Kiss Gábor, Varga József, Martos Hanga e. h. További információ:
Szabó István legújabb filmje, a Szabó Magda regényéből készült Az ajtó puhán üt, hogy meg ne fájduljon. A hatvanas években járunk. A nap melegen süt le a pasaréti elit környék rendezett utcáira, klasszikus dallamok hangjai keverednek a mintamókus vidám foszlányaival, az írónő ír, a takarítónő takarít, a délutáni napsugár megcsillan az üvegszekrényekben feltornyozott családi eszcájgon. Minden olyan idilli, a Megáll az idő itt még pozitívan cseng. A hátsó udvarok húsz éve kulcsra zárt szuterénjeinek mélyén azonban az elüldözött zsidók hátrahagyott porcelánjai mellett az elmúlt évtizedek sötét emlékei is ott lapulnak. A magyar filmnek ez a zsánere már ott volt a hatvanas évek legnagyobb filmjeiben, a Húsz órá ban vagy a Tízezer nap ban, sőt, Szabó István korai műveiben is. A rendező most újra hasonló témához nyúlt, és Szabó Magda világsikerű regényét vitte filmre, ismét csak mézes-mázos klasszicizáló Herendi reklám-stílusában. filmzene Ágyúdörgés rengette meg a sportarénát Itt a "Most van most" című film betétdala Belevaló csajok: ők a HolyChicks, nem akárhogyan törnek utat a hírnév felé Hamarosan felcsendülnek az ismert filmslágerek: Maurizio de Angelis közelgő koncertjükről mesélt Erre nem sokan számítottak: ezzel lepte meg a rajongóit Eminem Chaten kapott hihetetlen felkérést Pásztor Anna Szenzáció - Ennio Morricone Budapesten ad nagyszabású koncertet Íme az 5 leggyönyörűbb filmzene, amiket még biztosan nem hallott!
Cselekmény [ szerkesztés] A fiatal írónő, Szabó Magda, és férje új házba költöznek, ám Magdának az írás mellett nem marad ideje a háztartás vezetésére, ezért felkeresi a szomszédban lakó Szeredás Emerencet, aki több környékbeli ház házvezetőnője. Emerenc Magda kérésére nem ad konkrét választ, csak azt, hogy ő nem mossa akárki szennyesét, ezért először "informálódik" róluk. Ez alapján kiderül, hogy a nő kritériumainak megfelel Magda családja, ezért egyik este megjelenik náluk és közli, hogy vállalja a munkát. Amikor az anyagikra kerül a sor, Emerenc ismét nem ad konkrét választ, csak annyit, hogy a munkától függ. Elköszön Magdától és férjétől, akit ettől fogva "Gazdának" szólít. Egy ideig rendszeresen átjár takarítani, visz néha még ételt is, de egy alkalommal Magda visszaviszi Emerencnek azt a tányért, amelyen az egyik "lakoma" volt. Erre Emerenc azzal reagál, hogy nem az övé az a tál; Magda válaszul kis idő múlva földhöz vágja azt. Telik-múlik az idő, Magda szorgalmasan dolgozik, írja következő könyvét, és Emerenc is rendre teljesíti feladatát: kora reggel takarít, főz, napközben a járdát sepri, mos és vasal is.
Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál regénye (valamint a belőle készült egykori mozifilm alapján) Bal József nemcsak írta a forgatókönyvet (dramaturg konzultáns: Faragó Zsuzsa), hanem rendezte is a darabot, amely – néhány ponton modernizálva ugyan a szöveget – ragaszkodik az eredetihez. Felpörgő pillanatok A cselekmény mára elég vontatottnak tűnik, ezért az alkotók (a fogyaszthatóság érdekében) a műfajt musicallé változtatták. Égig érő fu manchu. És igazuk lett: az Égigérő fű a slágergyanús dallamoknak (zeneszerző: Kazár Pál, dalszövegek: Szőke Andrea) és a látványos táncoknak (koreográfus: Fejes Kitty), valamint az ötletes jelmezeknek-díszleteknek (Varjas Zsófia) köszönhetően azokban a pillanatokban pörög fel igazán, amikor a prózai színház zenéssé-táncossá változik. Tréfára mindig kapható A játék így néha olyan önálló (egyébként kitűnő) epizódokat kínál, mint például Rozi és Andris (Kosik Anita és Horváth Viktor), vagy Bertamama (Juhász Bori) és Oszkár (Nagyidai Gergő) kettőse. A negyven évig parkőrködő, a csak a "szép zöld gyepet" figyelő, ám most nyugdíjba vonuló Poldi bácsi számára (az általa lakott) bérház belső udvarára meglepetésként gyepet varázsolni akaró Misu mulatságos históriája Bal József ötletgazdag rendezésében elevenedik meg.
Minden csak attól függ, a nyelv melyik végén is állunk. A zöld gyep újra szép – Janikovszky Éva: Égigérő fű - f21.hu - A fiatalság százada. Azonban ezek a tényezők csak apró részei annak az atmoszférakeltésnek és egyszerűen: szépség nek – merthogy jobb és szakmaibb kifejezést nem tudok találni mindarra a gyönyörre, amit a szöveg beszédmódja, kifejezéstechnikája és történetmesélése megalkot –, amik Janikovszky könyvét 2021-ben is örökérvényűvé és átélhetővé teszik. Így tehát itt az ideje, hogy egy generáció újra felfedezze magának a Paripa utcai titkokat! A POKET ifjúsági kiadványait bemutató sorozatunk további részei: Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora Guus Kuijer: Minden dolgok könyve Kiss Ottó: Csillagszedő Márió Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? Otfried Preußler: Torzonborz, a rabló Molnár Ferenc: A kékszemű Rump Tímea: Levendula hercegnő Romhányi József: Szamárfül Janikovszky Éva: Égigérő fű
is megbocsáthatók. Azért is, mert úgy hiszem, Janikovszky ilyen módú újra felfedezése nem csak egy 1000 példányos nyomást fog megélni, s ezzel az alaposabb ellenőrzés lehetősége meg is teremtődik a kiadó korrektorai, szerkesztői számára a következő körben, de ez már inkább könyvpolitika, mintsem irodalmi vizsgálat… Janikovszky Éva és az Égigérő fű átdolgozott kiadása Rébel László illusztrációival. (forrás: /) Az irodalom népszerűsítése és fiatalkori hatáselérése szempontjából az Égigérő fű újrakiadása óriási fogás. Janikovszky nyelve egyszerű, de egyszerűségében a miénk. Égig érő gyógyfüvek és ízletes giz-gazok az ördögtüskétől a tehénvidító fűig | Sokszínű vidék. Sorsközösségünkben, életünkben, a minket körülvevő alakokban, a szavakban a miénk, de a világa és a története mégis olyan, amilyen a miénk csak lehetne. Mindennek ellenére Janikovszky világa mégsem idealista, csak ebben a közép-európai, öreg bérházban a lakók lelkével és végtelenül természetes emberségével megteremt egy nagyon kellemes és szépségében megható idillt. Megadja azt, amit egy "tanító" gyermekregény adhat, és még konkretizálja is arra az atmoszférára és közösségre, amiben élünk.
Oszkár, a szenesember képében a mások elfogadására és "a külső nem minden" tanításra mutat rá, míg szervezőeleme a jobb adni, mint kapni, és még ezek mellé – pedig ebbe sokaknak a bicskája beletört már – mindenféle erőltetés nélkül odafér teljes természetességében a közép-európai pesszimizmus, panaszkodás kultúrájának szimbolikus megjelenése és bukása az emberi jósággal és boldogsággal szemben. Mindez nemcsak gyermeki példázatosság formájában jelenik meg, ami egy felnőtt olvasónak akár már kevés is lehet, hanem felsejlenek a regényben a mindennapi élet olykor rideg és jól azonosítható jegyei is, ezzel pedig megteremt egy, a gyermekszem-idill mögé bújtatott magasfokú valóságészlelést. Misu nak, a történet főszereplőjének mindenkit és mindent összekötő jelleme, a gyermeki, őszinte naivitás a annyira hiteles és finoman hangolt, hogy a felnőtt olvasót visszafordíthatatlanul a nyári papánál-mamánál-rokonoknál-városon nyaralós nosztalgiakalandba ülteti. Égig érő fu panda 2. A cselekményben olykor megjelenő, játszadozó groteszkség is bőven meghagyja a többletértelmezés lehetőségét, minden tárgy, minden név annyira gyermeki szemszögből van ábrázolva, hogy ez teszi azokat a felnőtt számára is hitelessé: ami gyermeknyelven Pagobaj, azaz rövidítés, azaz Központi Panasz-, Gond- és Bajbejelentő Hivatal, arról a felnőtt pontosan tudja, hogy milyen sok embernek jelenti a mindennapok szürkeségét és pesszimizmusát.
Gyógynövényeket, ínségeledeleket, takarmányokat és halálos mérgeket takarnak a különös hangzású nevek. Ebszőlőcsucsor, gólyaorr, ördögtüske, disznóparéj, tehénvidító fű – néphagyományunk páratlanul gazdag kincsei fantasztikus növényneveink. Őseink képzelőereje, furfangos gondolkodása különös hangzású, és roppant találó növényneveinkben remekül tetten érhető. A puszták népe évszázadokon át betegség esetén a gyógyítókat, nagy tudású embereket hívta segítségül, kórságok és nyavalyák tudói szinte minden településnek voltak. Égig Érő Fű Kft.. "Tudós Pista", "Nagy Füves Jóska", és hasonló nevű közismert alakokért, gyógyászathoz értő piócás emberekért szalajtották a gyermeket, ha megbetegedett valaki. Hivatalos gyógyászat és orvostudomány, no meg gyógyszertár híján eledel, gyógyszer, kenőcs, főzet készült a rónák füveiből, bogyóiból, gyökereiből. Sok növényt viszont – hasonlóan mérges gombáinkhoz – mérgező, megbetegítő hatása miatt kellett a szegény embereknek felismerni. Fotó: Szabó Bálint Fotó Mára elfeledett, gyomnövények, "gazok" közé száműzött mezei virágos növényeink akár életet is menthettek a pusztákon.
színes, magyar ifjúsági film, 81 perc, 1979 rendező: Palásthy György író: Janikovszky Éva zeneszerző: Presser Gábor operatőr: Forgács Ottó vágó: Losonci Teri Poldi bácsi, a parkőr nyugdíjba készül. Égig érő fu wushu. Negyvenéves szolgálata alatt annyira megszokta a zöld füvet, a virágokat, hogy el sem tudja képzelni, mi lesz vele nélküle. Misu, a kis rokongyerek azonban nem ismer lehetetlent, a házbeliek, a kukások, a rendőr, az orvos és minden ismerős bevonásával megszervezi, hogy felszedjék az udvar keramitkockáit, s helyükre gyeptéglákat telepítsenek. Tags: Magyar rajzfilmek, teljes gyerekfilm
Az fog nekem hiányozni! A gyep! « – hangzott el a filmben Rajz János jól ismert orgánumán Poldi bácsi aggodalma. De eszünkbe juthat az is, ahogy Dayka Margit az ujját a szájába téve pukkantott, vagy ahogy lekiabáltak a gyerekek a szenesember csúszdájának nyílásán, hogy "Jön a szén, csúszik! ". Ezek mind-mind arról tanúskodnak, hogy igazán remek színészegyéniségekkel lehet csak maradandót létrehozni. Csak ők képesek megragadni és megmutatni nekünk az egyébként mindannyiunkban ott rejtőző emberséget, esendőséget, lelki nagyságot. Ezért is vagyok biztos abban, hogy a Magyar Színházban kiváló előadást állítunk színpadra a társulat művészeivel és a gyerekszereplőkkel. " (Horváth Patrícia rendező) Bejegyzés navigáció Az oldal összes funkciójának kihasználáshoz és a felhasználói élmény javítása érdekében cookie-kat (sütiket) használhat. Az oldal használatával elfogadja a sütik használatát is. Adatkezelési szabályzat Elfogadom