Járások | Járáskereső Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Telefon: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858 Jelmagyarázat Kormányablak Posta Térkép visszaállítása 2020. március 5. 11:09 Járási hivatalvezető: Molnárné Ferkó Rita Járási hivatalvezető-helyettes: Ferencziné Fabu Krisztina A járáshoz tartozó települések: Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád, Vasmegyer Kemecsei Járási Hivatal Cím: 4501 Kemecse, Szent István utca 40. Levelezési cím: [[[zetSbKnokZVv3jMYa2VtZWNzZUBzemFib2xjcy5nb3YuaHU=]]] Telefon: (42)558-500 Fax: (42)558-501 Illetékesség: Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád Vasmegyer Ügyfélfogadás: hétfő: 8. 00-16. A Kemecsei Járási Hivatal tájékoztatása ügyfélfogadás idejéről - Demecser. 30 kedd: 8. 30 szerda: 8. 30 csütörtök: 8. 30 péntek: 8. 00-14. 00 Demecseri Kirendeltség 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.
Új épületben a Kemecsei Járási Hivatal 2018. szeptember 7. 13:04 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatalának új épületét szeptember 6-án adta át Dr. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Román István kormánymegbízott, Dr. Seszták Mikós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője és Lipők Sándor polgármester. Molnárné Ferkó Rita, a Kemecsei Járási Hivatal vezetője köszöntötte az átadó ünnepség résztvevőit. Köszöntőjében örömének adott hangot, hogy négy év különlét után ismét egy helyen dolgoznak a Járási Hivatal munkatársai, és az ügyfeleknek sem kell több helyre menniük ezentúl. Kemecsei járási hivatal kormányablak osztály. Külön öröm a járásban dolgozók számára, hogy Kormányablak is helyet kapott az épületben, így valóban egy helyen és érdemben tudnak tenni az ügyfelekért. Lipők Sándor polgármester úr történelmi pillanatnak nevezte a több éve húzódó folyamat lezárását, mely minőségi változást hoz a járás életében. Megköszönte minden közreműködő munkáját, mellyel az épület megvalósításához, felépítéséhez hozzájárultak.
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Telefon: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858 Jelmagyarázat Kormányablak Posta Térkép visszaállítása
Bővebb ismertető Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Mellettem elférsz - A legújabb könyvek 27-30% kedvezménnyel.. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat. Azóta tucatnyi új kiadást ért meg, harmincezer példányban kelt el, az elmúlt évek egyik legolvasottabb könyve Magyarországon. Grecsó: "Egészen máshogy kezelem ebben a könyvben a családot" Grecsó Krisztián új könyve, a Harminc év napsütés az író utóbbi években született rövidebb írásait, a könyv megjelölése szerint tárcanovelláit gyűjti egybe.
Sátoros ünnepéknél játszották el, mint valami rituálét, hogy belekezdtek a történetükbe, és pontosan ugyanazokkal a szavakkal mondták el, mint legutóbb. És mi, a család, ugyannál a résznél nevettünk, esetleg valamelyik nagynéném mondott valamit – persze ugyanazt. Azon is nevettünk. Kamasz voltam, úgy hittem, öregek, szenilisek. Könyv: Mellettem elférsz (Grecsó Krisztián). Nem tudtam, hogy a tüzet őrzik, a hagyományt, a családi emlékezet morzsáit söprik össze. Talán utoljára. Ha akartam, ha nem, hallottam a meséiket. Azóta is ebből élek. Csak már kénytelen vagyok magam továbbkölteni őket. De szerencsére azt megtanultam, hogy üres ember, aki mellett nem fér el a múltja. "_x000D_ Grecsó Krisztián _x000D_
"Én a testemmel szerződést kötöttem. " Grecsó Krisztián első közönségsikere, Aegon Művészeti Díjas regény, tizenvalahány kiadáson túl, egy családregénynek álcázott én-keresés, önismereti mélyfúrás. Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. Grecsó Krisztián-Mellettem elférsz - | Jegy.hu. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat.
Benedek és Sadi rendhagyó szerelmének kései záróakkordja, ahogy az elbeszélő, belesvén a már gazdátlan ház udvarára, meglátja nagybátyja diófa alá hányt cimbalmát: " Ahogy a szél verte a termést, a leeső diók ütötték a húrokat. A vihar valami ócska, szabálytalan nótát játszott; néztem, ahogy a dió meg a letörő ágak verik a húrokat. " (110. o. ) A másik nagybácsi, Márton és a nagyapa, Domos már nem ilyen szerencsések, ami az írói ábrázolás mélységét illeti. Mártonnak a sikertelen párkapcsolatokon, az alkoholizmuson és a bolondokházán kívül nincsen is egyéni sorsa. Ami körbe veszi, az ő, de igazából a hiánya mutatja meg a jellemét. Egy a sok közül, akiket az élet megcsalt, akik maguk adagolják, csöpögtetik magukba a halált. Még őrültségükben is epigonok. Domos nagyapa sorsáért azonban újólag az író-elbeszélőre terhelnénk minden felelősséget. Olyan közegben mozgatja, az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén, amelyhez láthatóan semmi affinitása nincsen. Mintha színpadon lennénk: szocreál figurák, mállékony homlokzatú díszletek; a semmiből elővánszorgó Aczél György hitelteleníti a regény néhány elemit végzett szakiját, akinek még egy Pozsonyi úti úrinő szerelméért is meg kell küzdenie, s épp a hajdani nagy ember feltűnése játssza Domos kezére a hölgyet.
Minek menjen oda? Miért akarna valahol örökké idegen lenni? " De végükre lehet-e érni a lefutott köröknek egyáltalán, még ha csak a rendelkezésre álló ismeretekkel dolgozik is az elbeszélő? Mert különös esetlegesség mutatkozik meg a regényben, ami engem zavart: megismerni belőle az apai nagyszülőket, a nagyapa testvéreit, az apát és testvérét, illetve az anyai nagyapát, és persze mindazokat, akik ezeknek az embereknek az életében mély nyomot hagytak. Szinte egytől egyig férfiak. Holott a család nőtagjai (az anyai nagymama, az apa lánytestvérei, az anya) ugyanolyan meghatározóak lehettek volna az énkeresésben, ha már a génállománybeli örökségről beszélünk. Ennek megfelelően az anyai ág Domos tata életének fontosabb csomópontjait leszámítva csaknem érintetlen, így feltáratlan marad. Márpedig ugyanúgy örököljük női felmenőink árnyéklényeit, ahogyan a férfiakéit, még ha a koncepció a férfivonal tisztázása lehetett is. És ez így sajnos hiányos. Nem beszélve arról, hogy bármennyire érzékletes lelkiséggel ábrázolja is az énelbeszélő családtagjainak döntő életmozzanatait, a legtöbb esetben megreked a tüneteknél.
Ez már valahol a genetika és a lélektan különbségét mutatja: előbbi mintha predesztinálná az embert, aki nem tehet többet, mint elfogadja örökségét – el kell ismerni: az elfogadás változást idéz elő az ember személyiségében, nélküle nincs továbblépés. Eltekintve tőle, hogy ki mindenkiről szól a regény, és ki mindenkiről nem, akikről pedig kéne, mérgező hallgatás uralkodik ebben a családban, amire többször utal az elbeszélő, és csak a regény vége felé, a telepről elszármazott emberrel, Andorral való találkozásakor mondja ki: "Bő fél éve ismerem, de minden pillanatban számon kér, mintha a fia volnék, zsarol. Fölemeltük az Unicumot. Mégsem mondtam semmit. Nem volt kedvem Andor analizálásával elrontani a húslevest. A zellerdarabokra akartam figyelni. Az fontosabb volt, mint fölösleges konfliktusba keverni magam. Ekkor megértettem, hogy miért nem szólt az apámnak senki, hogy kivitelezhetetlen tervei vannak. Miért nem húzta vissza a bátyja, Márton, aki máskor a lelakott, bűzlő szobába is beült hozzá.
Negyedórával múlt öt. " (287. ) A lány valójában egy futó kaland során megismert prostituált, akivel később pincérlányként találkozik a narrátor. A személyéhez kapcsolódik azonban az egyetlen olyan regénybeli paragrafus, amely egyértelmű magyarázatot ad a regény címének jelentésére. A megismerés során birtokba vett, elfogadott és felvállalt családtörténet a személyiség nyugodt, önbizalmat adó magára találásának a tényével válik azonossá ebben a bekezdésben: "Nem értem, amiket gondolok, csak úgy gondolom, folyamban, néha ki is mondom, mellettem bárki elfér. Vagy bármi. Egy kövér, kocka alakú embert képzelek el, ahogy kitölti a saját kockáját, nincs mellette hely, minden az övé. A pillanat, a tér, a lehetőség. Most a pincérlányra gondoltam, hogy nem is tudom a nevét. Nemcsak a múltnak kéne elférnie mellettem, ez jutott eszembe. Meg hogy mit szólna hozzá a lány, ha ezt mondanám neki. Hogy ő mellettem elfér. Még jobban félne tőlem, futóbolondnak hinne. Meg kell értenie, bennem nincsenek előítéletek…" (277. )