Két ismeretlen: egy férfi és egy nő találkozik. Ez a gócpont, amiből a szerző – és a néző – a lehetséges alternatívákat figyelembe véve kibontja és szétszálazza a cselekményt. Megismerkedés, az együtt töltött éjszaka, megcsalás, szakítás, leánykérés vagy egy betegség különböző kimenetelei döbbentik rá a nézőt arra, hogy nem minden esetben az a döntő, hogy mit mondunk, hanem az, hogy hogyan mondjuk azt. A fizikus Marianne (Lovas Rozi) és a méhész Roland (Brasch Bence) kapcsolatának története(i) független(ek) minden – térbeli, történelmi, társadalmi – kontextustól, és mint ilyen, minden romantikus kapcsolat univerzális látleletét képes nyújtani. Igaz, a dráma elbeszélésmódja, illetve maga a téma is a színházi kifejezésmódok széles tárházának a bemutatására ad lehetőséget az alkotók számára. 2019. október 29. 19:48 A Radnóti Színház új játszóhelyén, a Tesla Laborban mutatták be Magyarországon elsőként Nick Payne Csillagképek című darabját. Brasch bence játék toys. A fiatal brit drámaíró műve, ősbemutatója óta (2012), diadalútját járja, és Szilágyi Bálint egyszerű, ám kreatív rendezésének, továbbá Lovas Rozi és Brasch Bence letisztult játékának köszönhetően, sikerrel hódította meg a Kazinczy utca 21. második emeletét is.
A reszelős, dúlt hang, a bosszúvágyba oltott cinizmus és rezignáció drámai erőt ad a jelenetnek. S mire elérkezünk a zárlathoz, Maxi akasztásos jelenetéhez (amely persze, a brechti tantörténet szerint, feloldódik a királynői kegyben), ekkor ér el a játék a harmadik csúcspontjához, Maxi dalához, amelyben Brasch Bence glaszékesztyűs úri gengsztere bevall mindent, s erkölcsi útmutatást ad kortársainak. A budaörsi produkciót három részben játsszák; néha olyan érzésem volt az előadás alatt, hogy lám, itt és most el akarják nekünk játszani s énekelni a Koldusopera összes epizódját, valamennyi songot, amelyet Bertolt Brecht és Kurt Weill majd' egy évszázada megírt. Fordító: Eörsi István. Dramaturg: Bíró Bence. Díszlettervező: Devich Botond. Jelmeztervező: Szakos Kriszta. Világítás: Kehi Richárd. Zenei vezető: Dargay Marcell. Brasch bence játék közben. Koreográfus: Widder Kristóf. A rendező munkatársa: Barnet Mónika. Súgó: Juhász Gabriella. Rendező: Fehér Balázs Benő Szilágyi Bálint és csapata, mégis az egyszerűség mellett döntöttek.
Egy megközelítőleg, háromszor háromméteres, négyzet alapú, fehér emelvény szolgál a színészek játéktereként. Négy sarkán vékony állványokon kijelzők, melyek jelenettől függően telefonnak vagy korlapnak használnak a színészek. A fehér emelvény közepére egy gyöngyfüzérekből álló oszlop ereszkedik, ami a színészi játék forgástengelyéül és egyben állandó kellékeként is funkcionál. Ezt az egyszerű teret veszi körül az ugyancsak négyzet alakban elrendezett nézőtér. A látványért felelős Márkus Sándor a jelmezek szintjén is az egyszerűségre törekedett. Lovas Rozi elméleti fizikus karakterét remekül támasztja alá a szürke, kockás kiskosztüm, akárcsak a farmer-Micimackós póló kombináció Brasch Bencéét. A darab egy pontján az alkotók mégis elrugaszkodnak a realitás talajától és a színészek "metaforikus matériákat" öltenek magukra. Így él most Brasch Bence, az egykori tinisztár. A méhkirálynő jelmezbe – sárga gumicsizma, sárga szoknya, fekete póló és kalap – öltözött Marianne az elbeszélésként megjelenő párhuzamos alternatívákat testesíti meg. Ceragem ágy használati útmutató Festészeti iranyzatok időrendben Közlekedj okosan társasjáték
Ez a gyerek *. De tulajdonképpen kiis ez? Nincs semmi jelentősége a közéemélyiség... tovább Dorcy1999: Számomra mindig is irritáló volt ez a gyerek, nem tudom, miért, egyszerűen idegesít a feje, és ha valakinek jól áll a göndör haj, akkor az Nick Jonas, ennek a gyereknek nem igazán kellene erőltetni... tovább további vélemények
Megközelítőleg a kilencvenes évek közepétől egyre gyakrabban lehet találkozni komplex narratív struktúrákat alkalmazó filmekkel, melyekben olyan klasszikus történetmesélési alapelvek kérdőjeleződnek meg, bomlanak fel, mint: a tér és idő egysége, ok-okozatiság, az idő egy irányúsága, stb. A puzzle- vagy elmejáték csoportjába tartozó filmek olykor ide-oda ugrálnak az időben, epizodikus szerkezettel élnek, vagy alternatív cselekmény szálakat/variációkat mutatnak meg egy adott szituációra. Mint említettem, ez a fajta elbeszélésmód közel három évtizede izgatja a forgatókönyvírók és filmrendezők fantáziáját kultúrájuktól függetlenül. A Koldusoperát, persze, ezerféleképpen el lehet játszani. Kihegyezve, mondjuk, az aktuálpolitikai poénokra, amelyekre érzékenyen fülel a botrányra mindig éhes publikum. Fidelio.hu. Ki lehet domborítani az emberi drámákat, amelyeket nemcsak a jól ismert történetek hordoznak, hanem legalább ugyanennyire az erőteljes érzelmi töltetű songok. Kocsma Jenny dala például, amelyben a dicsőségről s annak mulandóságáról értekezik.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Varga Géza, írástörténész Megjelent egy félig rokonszenves írás a Magyarország c. lapban Ágoston Balázs tollából Szent Márton magyar származásáról, a hun-magyar azonosságról és a kárpát-medencei őshosságunkról. Horváth lugossy gábor. A Current Biology tudományos szakfolyóiratban az MKI kutatási eredményeiről közreadott dolgozatról tájékoztatja a hazai közönséget. Azért rokonszenves, mert végre az igazsághoz közelebb álló, vagy legalább gondolatébresztő nézetek kapnak teret a tömegtájékoztatásban, meg a Tudományban is. S azért csak félig rokonszenves a cikk, mert éppen a nyelvemlékeket szolgáltató rovológia terén lenne még hozzátennivaló. Heftalita hunok, azaz korabeli magyarok, freskó az iráni Kizil-barlangban, közülük váltak ki a szabírok (Csaba királyfi népe), akik 531 táján a hun anyától született és a magyar krónikák királylistájában Keár néven szereplő Khoszró Anosirván iráni császártól megkapták a Szent Koronát Ágoston Balázs cikke és a bevezető mondatai Azt írja az újság, hogy "folyamatosan omlanak össze a finnugrista őstörténeti dogmák a Magyarságkutató Intézet korszerű tudományos vizsgálatainak köszönhetően".
A történetet részletesen tárgyaló és dokumentáló Magyar hieroglif írás c. kötetemből tiszteletpéldányt adtam a főigazgató úrnak. Ám ő azt válaszolta, hogy ezzel nem kíván és nem is tud foglalkozni. Látjuk az eredményét. A savariai (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori fémveret a Lyukó ten országa (mai magyarsággal: Lyukó isten országa) mondattal (az alsó sorban a jelek magyar párhuzamai) A savariai (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori vakolattöredék Óg sar (mai magyarsággal Óg úr, vagy ogur) olvasatú mondatjele Azt is említi a cikk, hogy a savariai születésű Szent Márton magyar származásáról eddig nem volt tudomásunk. Ez azonban nem igaz. Horváth-lugossy gábor | 24.hu. Hiteles történeti forrás szól róla, amit én is megemlítettem egy cikkemben. Ugyanott beszámoltam a római kori Pannóniából ránk maradt magyar nyelvemlékekről is (5. ábra). Mindegyik esetben azt tapasztaljuk, hogy az MKI illetékesei nem hivatkoztak az identitás valódi bizonyítékaira, a hieroglifikus szövegekre.
Forrás: Varga Géza írástörténész blogja
Nyelvtörténészeink ezen a két csapásirányon haladnak nemzetközi együttműködésben. Filológiai szempontból a hun–magyar kapcsolódásokat két kérdésben lehet kutatni: a történeti forrásanyagot, illetve a hun és a korai magyar nyelvi jelenlét írásos nyomait feliratos anyag, jelesül rovások formájában. Megdöbbentő, hogy a történeti forrásanyagból az elmúlt évszázadokban még soha nem sikerült megbízható, teljes körű gyűjteményt létrehozni, ha egyáltalán volt erre törekvés. A következő lépés tehát a történeti forrásanyag gyűjtése, amely hosszú távú terveink gerincét alkotja, ennek előmunkálataként a hunok előtt hazánkban élt lovas nomád népekre vonatkozó görög–római források gyűjteménye teljesen készen áll. Ezt idén publikáljuk. Új eredmény a Kárpát-medencei rovásírások feliratos emlékei gyűjteményének összeállítása, új megfejtésekkel és a magyar nyelv rovásírásos emlékeinek az eddiginél mintegy kétszáz évvel korábbi időre való visszavezetésével. A teljes interjú itt olvasható el. Szent István királyunk, a komoly, hithű harcos - Horváth-Lugossy Gábor a Pesti Riporterben - PestiTV. Forrás: Tovább a cikkre »