Magyar Nemzeti Filmalap
Elhatározza, hogy törpe barátai, Kököjszi és Bobojsza segítségével megszerzi szülei számára az Időt, hogy többet foglalkozzanak vele. Az óragyárba tett útja sikertelen, s miután gálánsan megvédelmezi a bergengóc király fogságába került szüleit a szigorú ítélettől, sikeresen veszi fel a harcot az Időt bitorló hétfejű sárkánnyal is… A Hannibál tanár úr a szürke kisember bátor harcát mutatja be a Horthy-korszaktól a személyi kultusz időszakáig. A film időszerűen hat a meg nem alkuvás szomorú tragédiájaként, s teszi mindezt úgy, hogy görbe tükröt tart a mindenkori társadalmi és emberi viszonyok elé... Magyar nemzeti filmalap zrt. (Digitálisan restaurált kép és hang) 1. 890 Ft
- Makk Károly a parádés alakításokról, cenzúráról és műhelytitkokról mesél a rendezői kommentárban. A Szerelem és... Hannibál tanár úr DVD A magyar filmklasszika e kiemelkedő darabját 1956. október18-án mutatták be, kísérőfilmje a Rajk-temetés volt, amely megtalálható a lemez extrái között. A forradalom elsöpörte a filmet. 1957 augusztusában viszont már azzal a jelszóval forgalmazták: "Kiáltás minden idők... Körhinta DVD "Íme a nagydíjas film, az én nagydíjasom... Fábri Zoltán csodálatos filmjének a hősnője érdemelte volna a legjobb női alakítás díját... azzal, ahogy táncolt, nevetett és sírt, frissességével, tisztaságával, spontaneitásával... " - írta az 1956-os cannes-i fesztiválon... Szindbád Huszárik Zoltán "Mit akar Szindbád?... Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni - tájban, nőben, tárgyban, az ételek jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos keresztjeiben... Magyar Nemzeti Filmalap - Blikk. " (Huszárik Zoltán: Noteszlapok) 1035 Ft Gyöngyvirágtól lombhullásig HOMOKI-NAGY ISTV A film a védett gemenci ártér állatvilágát mutatja be.
Idén a film és a zene kapcsolódási pontjait keresi a találkozó.
Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. Ady Endre: Léda Párisba készül - Magyar versek. Összeállította: D. A. Nyitókép: Pinterest ()
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
A Léda asszony zsoltárai ciklus Az Új versek kötetben megjelenik a szerelmi téma is. Szerelmi lírájának darabjait Ady külön ciklusba rendezte, amely a Léda asszony zsoltárai címet kapta. Olyan versek tartoznak ide, mint pl. a Meg akarlak tartani, a Héja-nász az avaron és az Örök harc és nász. Ady az Új versek kötetet Lédának ajánlotta. Szerelme és múzsája, Diósyné Brüll Adél nemcsak férjes asszony volt, de idősebb is a költőnél. 1903-ban ismerték meg egymást Nagyváradon. Ady költeményeiben az Adél név megfordításával Lédának nevezte az asszonyt (de a megnevezés utal a görög mitológiából ismert spártai királynéra is, akit Zeusz hattyú képében csábított el). A Léda asszony zsoltárai az Új versek kötet legelső ciklusa. Ady Endre és Léda románca 5 versben | Nők Lapja. Már a ciklus címe is figyelemfelkeltő, hiszen az olvasó szokatlan kifejezéseket lát benne egymás mellett. Abból, hogy "Léda asszony", tudjuk, hogy szerelmes verseket fogunk olvasni. Az "asszony" szó azt is sugallja, hogy a versek címzettje egy férjezett nő, ami már kicsit neccessé teszi a dolgot.
Ady teljesen szembement a költészeti konvenciókkal. Szerelmes verseiben nyoma sincs az idillnek, a szerelmi boldogságnak, még csak azt sem érezni belőlük, hogy a szerelem alapvetően egy pozitív érzés volna. Ady Endre: A Léda szíve | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Sőt, Ady szerelmes versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a szerelem nem szép, békés, harmonikus, boldogító érzés, hanem örökös harc, gyötrelem, szenvedés, hajsza, vágy, önzés, ösztön és önkeresés. Ennek oka az, hogy Ady és Léda kapcsolata feszült, küzdelmes és ambivalens volt: a költő is és szerelme is erős, szuverén, önmegvalósító személyiségek voltak, ezért mindketten rosszul viselték, ha valaki ellentmondott nekik, és mindketten képtelennek bizonyultak a szerelemben szükséges önfeladásra. Kapcsolatuk egyébként a korabeli erkölcsi normák szerint botrányosnak számított, a költő édesanyja például szégyellte Lédát, így Adynak a környezetével is szembe kellett szállnia. Ez mondjuk különösebben nem zavarta. Nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot, ahogy korábbi szerelmi kalandjait is.
Ady Endre – Léda versek (II) Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek töbsége. A polgárokat riasztó feltűnésvágy, az ún. perdita kultusz, Dosztojevszkij halhatatlan szánalmának félremagyarázása vola a forrása Az én menyasszonyom (1900) című versének. Ezt jóval Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel veló viszonya, s provokáló daccal csttant fel a vers indításában a legfőbb gondolat: "Mit bánom én, ha utcasarkokrongya, De elkísérjen egész a síromba" Szokatlan hang volt ez a magyar lírában a múltban a magyar szerelmi költészetből hiányzott az érzékiség, az érszéki forróság. A nagy szenvedély s az áhitaos életvágy szólalt meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz. Léda fétjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költönél. Léda is, Ady is túl sokat, mindent várt ettől a felfokozott érzéstől. Ilyen lobogással csak álmodni lehet, való életet élni nem.
A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár; a nász: dúló csókos ütközet, egymás húsába tépés. Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik aszerelmi vágyat: víjjogás, sírás, csattogás. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatásról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. Ezt a diszhamónikus érzést tükrözi a külső forma is: a strofák páros rímű sorait egy-egy visszhangtalan, elárvult, rímtelen sor követi. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. S ez az út egyre gyorsul; ezt fejezi ki a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve szállunk. A gyorsuó rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Céltalanná, hiábavalóvá lett tehát a korábbi mozgás: a héjanász az őszi, élettelen avaron ér véget. Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című versében is.
A csalódás rövidesen diszharmónikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést, s napirenden voltak közöttük a súrlódások, féltékenykedések, perpetvarok. Elválások és egymásratalálások sorozata volt ez a szerelem. Így lett ez a viszony mindketőjük számára egyszerre üdvösség és kín, öröm és gyötrelem; olyan érzés, mely nem boldogságot ad, hanem izgalmat, olyan szüntelen feszültséget, melyből költeméynei táplálkoztak. Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s a halál hangulat. Nincs az örömnek egyetlen tiszta hangja ebben az érzelemben, s így a szerelem minden mozzanata bús, tragikus színt kap, mintha a szerelmesek mögött mindig ott állana a halál. Bonyolult, sok szálból összeszőtt, ellentmondásos és vígasztalan érzelem volt az övéké, de egyben megrendítő. A diszharmonikus szerelem fő motívomai jelennek meg a Héja-nász az avaron (1905) című költeményben. Nem boldogságot, búfelejtő idilt sugallnak a jelképek, hanem vergődő nyugtalanságot, örökös mozgást, gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot.