Jacques Offenbach Zeneszerző Henri Meilhac és Ludovic Halévy eredeti librettója alapján írta: Lőrinczy Attila, Székely Kriszta és Szabó-Székely Ármin A(z) Budapesti Operettszínház előadása Stáblista:
– kérdezi Tréphine. "Menj haza apádhoz! " "De hogy kerülöm ki a vérszomjas őrkutyát? " "Itasd meg a méreggel, amely velem is végzett" – mondja az egyik feleség. "Hát a magas várfal? " "Mássz fel a kötélen, amely engem megfojtott" – így a másik. "És mi vezet majd a sötét éjben? " – kérdez tovább az élő. "A tűz, amely megégetett engem" – felel a harmadik feleség. "És hogy jutok haza ilyen hosszú úton? " "Vidd ezt a botot, amely bezúzta a koponyámat" – tanácsolja a negyedik. Tréphine megpróbál elmenekülni, de nem jut messzire: a ló, amelyet sikerül elkötnie, csak egy akadékos gebe. Kékszakáll Operett Története - Puch Kerékpár Története. Conomor utoléri, és a lány hiába könyörög, egy suhintással levágja a fejét. Meghallja ezt a szent ember, Gildas, akitől Tréphine a gyűrűt kapta, és feltámasztja őt. Szent Gildas. A róla szóló krónikából ismerjük Conomor legendáját. (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons) A legenda egyes változatai ezen a ponton is eltérnek egymástól: Tréphine az élők közé visszatérve elmondja, hogy látta az Istent, aki helyet készített számára a mennyben.
Azt nem gondolom, hogy a művészet képes megváltoztatni egy egész társadalmat, vagy azt, hogy én a rendezéseimmel paradicsomi világot teremthetek " – fogalmaz ezzel kapcsolatban. Székely Kriszta (fotó: Szécsi István / Divá) " Nem hiszem, hogy rendezőként nekem az lenne a feladatom, hogy aktuálpolitikai kérdések és felvetések mentén érjek el a közönséghez. Engem jobban érdekelnek az egyént érintő egyetemes témák, mint a szerelem, a család vagy a halál " – fűzi hozzá. Az eredeti interjúból, amelyet Szénási Sándor készített, az is megtudható, miért éppen az ötvenes évekbe helyezte a történetet, milyen témák érdeklik elsősorban, és mit gondol a pusztán csak szórakoztatni akaró előadásokról. A teljes interjú itt olvasható. Kékszakáll. Kapcsolódó cikkek Székely Kriszta és Boross Martin is rendez az Operettszínházban A nap fotója – Kékszakáll mint vígjáték az Operettszínházban Székely Kriszta: "A coming outommal indult el az életem" Székely Kriszta: "Ez egy alkalom arra, hogy ne csak beszéljek" "Megtanulunk a dolgok mélyén keresgélni" - Székely Kriszta válaszolt A nap fotója – Elkezdődtek az István, a király próbái az Operettszínházban
Az Operettszínházban az ismert történet vígjátéki verziója látható? áll az előadás ismertetőjében. Mint írják, annak érdekében, hogy a történet közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az 1950-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át. Lőrinczy György főigazgató és Székely Kriszta rendező Dinyés Dániel zenei vezető elmondta: Offenbach művének bemutatása nagy kihívást jelent Magyarországon. Bár a zeneszerző találta ki az operett elnevezést, és hívta életre a műfajt, mégis túlnőtt rajta a kifejezés, mára inkább Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveivel azonosítják. Offenbach sokkal gyorsabb náluk, kuplésabb, sanzonosabb? fogalmazott. Kékszakáll operett története röviden. Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője elmondta: a koncepció elbírja, hogy egy-egy ponton kísérletezzenek. Hozzátette: operettet eddig még nem koreografált, és élmény számára a közös munka a társulattal. Szintén először dolgozik az Operettszínházban Balázs Juli díszlettervező és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, az Örkény István Színház művésze.
Mivel eladta földjeinek és vagyonának jelentős részét, hogy a dráma előadásait és életvitelét fedezni tudja, a rokonai bepanaszolták a pápánál és a francia királynál. Hiába tiltotta meg VII. Károly rendeletben, hogy de Raistól bárki bármit vásároljon, a báró még megbecsült és páratlan kódexgyűjteményét is elherdálta, sőt, annyit kért kölcsön, hogy azokért ruháit, gyertyatartóit és könyveit ajánlotta fel zálogul. Kékszakáll operett története gyerekeknek. bluebeards-wife-2 1438-ban de Rais, mivel rendkívül érdekelte az alkímia és az okkultizmus, embereket keresett, akik értenek a szellemidézéshez. Egy Perlati nevű férfit talált, akivel kísérletezésbe kezdett a kastélyának alsó halljában. Később vallomása szerint sikerült megidézniük egy Barron nevű démont, aki – Perlati szerint – gyermekáldozatokat követelt. De Rais pedig teljesítette azt, mivel már korábban is követett el gyilkosságokat. Vallomása szerint 1432-33 körül ölt először gyermeket, sokszor úgy, hogy szegény sorsú fiúkat vendégelt meg, akiket aztán meggyilkolt és szodomizált.
Gyermekké tettél verselemzés A Gyermekké tettél című költeményben az anya és a szerelmes szinte azonosul: Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Soraiból kiderül, hogy a kettejük közti viszony nem volt egyenrangú (beteg-orvos), s bár József Attilát egy rövid ideig eufóriával töltötte el, nem volt sok esélye egy harmonikus viszonynak. – írja az The post József Attila – Gyermekké tettél appeared first on.
József Attila: Gyermekké tettél - Őze Áron (Vers mindenkinek) Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert – a küszöbön feküdtem – magamba bujtam volna, nem lehet – alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. május
József Attila Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - magamba bujtam volna, nem lehet - alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. máj. Írd meg a véleményed József Attila GYERMEKKÉ TETTÉL című verséről!
A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök