A Bükki borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták: Zweigelt, Cserszegi fűszeres
Éghajlata a szőlőtermesztésre kedvező. A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, így kedvező mikroklíma alakulhatott ki a déli, délnyugati lejtőkön. A Bükkalja szélárnyékos fekvése miatt kevesebb csapadékot kap mint északi előtere, hiszen a csapadék már a magasabban fekvő hegységben lehullik. A területen nyáron emiatt jelentős (130 mm körüli) a vízhiány. Földtani viszonyai tekintetében változatos tájnak számít. Északon, a Bükk hegység lábánál triász és júra korú kőzetek, fekete agyagpala és mészkő dominálnak, bár erre a területre csak nagyon kevés szőlőtermő dűlő esik. Délebbre, az Egri borvidékhez hasonlóan miocén riolittufa övezet húzódik (hatalmas területen)! Ez a legértékesebb termőhely, amelyet pannon korú agyag, homok, lignit fed. A terület legfiatalabb földtani képződménye a negyedidőszaki lösz. Forrás: Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András Terra Benedicta – Áldott föld, 2004 A Bükki borvidék néhány bora: SÁNDOR ZSOLT - kétszer450, SÁNDOR ZSOLT - Bükki Zweigelt, SÁNDOR ZSOLT - LEGÉNY, SÁNDOR ZSOLT - Cserszegi Fűszeres, SÁNDOR ZSOLT - Cserszegi Bakonyi K, SÁNDOR ZSOLT - Schiller, SÁNDOR ZSOLT - Bükki Rosé A Bükki borvidékhez tartozó települések: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta.
A környéken a vadszőlő évezredek óta jelen van, hiszen innen őstermelésről nagyon régről vannak emlékeink. A Bükki borvidéken is riolittufába vájt pincékbe vitték érni a bort, nagy szőlőterületek voltak az Avas-hegyen, rengeteg pincével. A XIX. -XX. században főleg pezsgő alapanyagot készítettek a borvidéken. A filoxéra-járvány itt is különösen nagy kárt okozott, itt régi szőlőterületek sajnos beépítésre is kerültek. A rendszerváltás után is csökkent a szőlőterület, de mostanság (2018-ban) megalakult egy Szövetség, mely a borvidék problémáit, saját maguk szabályozását szervezik fiatalos lendülettel. Borvidék területe: 1750 hektár Földrajzi jellemzői: Riolittufán kialakult lösz. Időjárás: Napos vidék, de hűvösebb az országos átlagnál. A hideg szelktől védi a Bükk a déli lejtőkön lévő szőlőterületeket. Jellemző szőlőfajták: Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Olaszrizling, Pinot Blanc, Leányka, Kékfrankos, Turán Borászat:
© Minden jog fenntartva - Chip-Art Bt. Bükki borvidék Riolittufába vájt pincesor Bükkzsércen Adatok Minőségbesorolási kategória I., II. Az országos átlagnál hűvösebb éghajlatú Bükki borvidéken elsősorban fehérborokat termelnek. A bükki borok jellemzően határozott savgerinccel és kellemes könnyedséggel vannak megáldva, a fiatal borvidékről egyre szebb tételek kerülnek ki. Rendezés: Nézet: Gallay Bistronauta Vörös 2015 (0, 75l) Mások így értékelték: (1) 2. 220 Ft Részletek Kosárba Sándor Zsolt Pét-Nat Rosé 2017 (0, 75l) 2. 100 Ft Sándor Zsolt Cserszegi Fűszeres 2018 (0, 75l) 2. 620 Ft Gallay Bistronauta Fehér 2016 (0, 75l) Gallay Bistronauta Nemszáraz 2015 (0, 75l) Sándor Zsolt Ezerfürtű 2018 (0, 75l) Gallay Nyékládháza 2016 (0, 75l) 3. 610 Ft Gallay Blanc 2016 (0, 75l) 4. 760 Ft Sándor Zsolt Rosé 2018 (0, 75l) 3. 670 Ft Sándor Zsolt Sándorné 2018 (0, 75l) 4. 710 Ft Sándor Zsolt Zweigelt 2018 (0, 75l) 6. 810 Ft Sándor Zsolt Zweigelt Schiller 2018 (0, 75l) 3. 150 Ft 1 - 12 / 12 termék Eladó skoda 120 Férfi pizsama Deák dániel politológus életrajz
Mátrai borvidék Adottságai különlegesek, jelene változó megítélésű. A mátrai, bükki, egri borvidékek alkotta régió évtizedeken keresztül csak a nagyüzemi, alsó kategóriás, olcsó borokat termelte, holott egyedisége és a hűvösebb klíma adta könnyed, virágos és gyümölcsös tónus valódi borélményt nyújt. Történelmi vonatkozások A Mátra-hegység déli lankáin az északról védett szőlőterületeken – az egykori mátraaljai borvidéken – már a középkorban is jelentős bortermelés folyt. Több világi és egyházi uradalmi szőlő és középkori pince hirdette a helyi bortermelés létezését. Leghíresebb a XVIII. század közepén épített gyöngyöstarjáni úgynevezett Haller-uradalmi dézsmapince, amelynek feneketlen gyomra nyelte el a környék musttermését, amiből kiváló fehérbor készült. A XX. század első harmadában a Károlyi-uradalom debrői hárslevelűje szerzett világhírnevet. A gyöngyösiek mellett az abasári, domoszlói, nagyrédei és visontai borok is méltán híresek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg.
Borstílusban a Mátra rengeteget változott az utóbbi évtizedekben. Az 1990-es évek kezdeti lendülete nagyüzemi szinten a Szőlőskert Szövetkezetnek volt köszönhető, mellette mostanra az önálló, független, agilis kistermelők, és fiatal borászok is megjelentek. Meghatározó borászatok Babiczki Pince Bárdos és Fia Pincészet Benedek Pince Dubicz Borászat és Szőlőbirtok Karner Gábor kézműves borászata Kiss Attila Pincészete Losonci Pincészet Ludányi Pince Szecskő Pince Szőke Mátyás Pincészet Jelentősebb települések, látnivalók Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. Abasár Jelentős bortermő település. Aba Sámuel király XI. századi állítólagos kriptáját a XVII. században hatalmas borpincévé alakították át. A faluban Bormúzeum is található, valamint szép pincesor a falu szélén.
A hőség miatt az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű, lehetett volna azonban ennél sokkal rosszabb is a helyzet. Mi lesz a Paksi Atomerőművel, ha melegszik a Duna? - Privátbankár.hu. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű kérdéseinkre adott válasza szerint is "adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére". Ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Ráadásul a vízhőmérséklet mérése Paksnál augusztus eleje óta technikai akadályokba ütközik, így az ezt ellenőrző hatóság a legmelegebb napokon csak a reggeli órákban – tehát amikor a leghidegebb a víz – rögzítette a hőfokot. Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja, a fogyasztásnak pedig bő harmadát fedezi (a különbség abból adódik, hogy elég jelentős az import).
És erre nem lehet azt mondani, hogy a magasabb keresetekből ezt ki lehet fizetni, mert nem csak a lakosság számára drága az energia. A magas áramszámla a német iparban már komoly versenyképességi problémát vet fel! Az atomerőmű viszont olcsón termel, úgy is, hogy az árban benne van a beruházás, a majdani leszerelés és a hulladékkezelés költsége is. Mindemellett az Európai Bizottság kutatóintézete, a JRC (Joint Research Centre - Közös Kutató Központ) az atomenergiát jelölte meg az egyik fő pillérként a jövő fenntarthatósági törekvéseiben az energetikában, már csak azért is, mert az EU számításai szerint a nukleáris energia a megújulókkal egyenrangúnak tekinthető az ökológiai lábnyomot illetően! Egészen pontosan az atomerőművek ökolábnyoma az offshore szélerőművekével azonos mértékű, teljesítményarányosan. Éljen a biztonságos Paksi Atomerőmű - Greenfo. A felderített kibányászható urán még száz évig elég az atomerőművek üzemeltetéséhez, de Ausztrália, Kanada, Kazahsztán is nagy készleteken ül. Sőt: elméletben még az óceán vizéből is ki lehet vonni a működésükhöz szükséges fűtőanyagot.
Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, 3 ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.
Azonnali szigorító intézkedéseket vezetnek be, amelynek részleteit a Fizikai Védelmi Terv tartalmazza. Ezek azonban, érthető okokból, minősített (titkosszolgálati) információk. "A Műszaki Egyetemen működő tanreaktor védelmi tervébe talán belenézhetnék, a paksiba biztosan nem. " Ám nyilván a fenyegetés mértéke határozza meg a lépéseket. Az viszont biztos, hogy nemcsak üzemzavar, hanem támadás esetén is leállítják a reaktorblokkokat, ahogy tették azt az összessel most a zaporizzsjai atomerőműben is (a csernobili erőmű összes blokkját már 2000-ben leállították. Radioaktív hulladékokat azonban tárolnak még a területen). Magát a láncreakciót azonnal meg lehet szakítani, azonban a keletkezett radioaktív anyagok bomlásából még további hő szabadul fel, ami kezdetben a reaktor teljesítményének körülbelül hét százaléka, de egy nap után már csökkenni kezd, ám még évek múltán is termelődik valamennyi. Ezért is kell még a kiégett üzemanyagokat is hűteni. Nem háborúra tervezték... Hogy mi történne egy háborús attak esetén, nem lehet megmondani.