Ingyen nézhetőek a Cervantes Intézet felnőtteknek szóló animációs filmjei December 23-ig a 21. század női animátorai sorozat keretében ingyenesen tekinthetők meg spanyol rendezőnők felnőtteknek készült animációs filmjei a Cervantes Intézet Vimeo csatornáján. Love, Death & Robots – sorozatajánló egy igazán egyedi, Netflixen futó antológiáról – MŰHELY. A Fedezd fel Zurbaránt! program keretében pedig december 11-én a Szépművészeti Múzeumban Zurbarán, Velázquez, Murillo és más nagy spanyol festők műveit ismerhetik meg az érdeklődők, míg december 18-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Zurbarán és tizenkét fia című dokumentumfilmet vetítik. Több mint nyolcvanötezer rajzból készült a ma induló Toldi-sorozat Ma este láthatja először a közönség a Duna Televízión Arany János Toldi című elbeszélő művének nagyszabású animációs sorozatát. Jankovics Marcell és az idén ötvenéves Kecskemétfilm legújabb alkotása majdnem három év alatt készült el részben hagyományos, kézzel rajzolt technikával - a tizenkét részes sorozat több mint nyolcvanötezer rajzból áll. Szerelem, halál és robotok: nyolc izgalmas animációs rövidfilm felnőtteknek Egy ideje látható a Love, Death & Robots második évadja a Netflixen, aki szereti az animációt, a rövidfilmeket, és nem bánja, ha a sci-fi és a horror néha keveredik a humorral, továbbá érdeklik az utópiák és disztópiák, akkor jó helyen jár.
De lehet hogy a minőség csökkenést annak tudom be, hogy kevés rész van egy évadban? Ha megnézzük az első évadot, ott 18 részből kettőt kivéve mind tetszett. Szerelem halál és robotok 2 évad 3 rész. Ha úgy számolom a második évadot, hogy 8+9 rész (azaz a második és harmadik évad együttesen) akkor 17 részből 12 rész tetszett, az akkor egy picit rosszabb arány mint az első évadé, de még mindig egész elfogadható. Remélem, hogy azért nem kaszálják el a sorozatot, úgyhogy figyelni fogom majd a híreket.
", a "miért? ", a "hogyan? Szerelem, halál és robotok 3 évad - a második évad hiányzó fele - Sötét jövő. " vagy épp a "merre? ", talán érdemes inkább megállni, és időt szentelni a kérdőjelek kiegyenesítésére. Ben Stiller és rendezőtársa, Aoife McArdle ezt az ingoványos jelenséget igyekeztek rendezésükkel a lehető legrealisztikusabban visszaadni hol éppenhogy csak megpendítve, hol teljesen kiakasztva az abszurdításmérőt. Visszafogott aprólékossággal vezetik be a nézőt az általuk teremtett világ sajátos szabályrendszerébe, a cég dolgozóinak kívülbelülségébe, az egymáshoz és a hasadt személyiségükhöz tartozó különböző világokhoz fűződő viszonyukba, sokkal, de tényleg sokkal több kérdést feltéve, mint ahány választ megadva. Ha elfogadjuk, hogy a tudományos-fantasztikus filmek/sorozatok két fő alkategóriáját különböztethetjük meg (ennél persze jóval többet, de az én és az egyszerűség kedvéért maradjunk most kettőnél), akkor a Severance a "maholnap" Sci-fik csoportjához tartozik, mikor nem a belátható jövőn túlra réved a matéria, hanem a környezet jelenidejűsége a látottak jövőidejűségével keveredve kelt félelmet a bizonytalan nézőben.
Érdekes felfedezni, hogy a különböző országok miként variálják animációs technikáikat, egy-két alkalommal már az első képkockából leszűrhetjük éppen kik voltak az alkotók. Ugyanakkor a sokszínűség ellenére, mégis egésszé áll össze a sorozat, van egy tipikus hangulata, ami minden részben megtalálható. Mivel alapvetően sci-fi műfajról beszélünk, ezért ne hétköznapi szituációkat várjunk, hanem annál izgalmasabb, társadalmi és etikai kérdéseket felvonultató jeleneteket. A cím pedig nem véletlen, mivel minden epizód tartalmaz a szerelem, halál, robot hármasból legalább egyet. Amik legtöbbször felmerülnek témaként, az a háború és a mesterséges intelligencia, de emellett többször láthatunk történelmi eseményeket is. Szerelem halál és robotok 2 évad 1 rész. Van néhány különösen érdekes epizód, amit mindenképp érdemes kiemelni, mivel amellett, hogy izgalmas a történetük és a látványviláguk jól reprezentálják a sorozat hangulatát is. Az Ice Age rész nemcsak a történelmi vonulat és az elveszett civilizáció kérdésköre miatt lehet érdekes számunkra, hanem azért is mert három stúdió munkája révén jött létre, ennek egyike pedig a magyar Digic Pictures.
Persze nem az összessel, csak a kintiekkel, miknek nagy többsége csak felesleges teherrel ver. A jéghideg falak közé lépve súlyos liftajtó tárul, majd zárul, kisvártatva mozgásnak indul, a kérdés így szép lassan válasszá silányul. Csendesen, óvakodva, tétován háromig számolva, elméd fátyolos köddel beborítva, mikor a kint a bent, a bent pedig a kint, és te két véglet közt megtépázva maradsz egymagad a tegnap után és a holnap előtt már megint. Szerelem halál és robotok dmda. 1+1=1 A munka és magánélet közti balansz megteremtése olyan, mint az a példában szereplő akármi, amiről mindenki beszél, de senki sem tapasztalta még meg. Egy égető, a korunkra jellemző általános életvitel szempontjából releváns kérdés, de nem az A és B válaszos, eldöntendő fajtából, sokkal inkább a több oldalas kifejtést, számos ismeretet, kőkemény magolást és "off the f*cking charts" szintű stressztűrő képességet igénylőből. Shakespeare ma már valszeg sokkal inkább azt kérdezné: "Erre lenni-e idő vagy nem lenni: az itt a kérdés", meg, hogy "akkor nemesebb-e a lélek, ha időt lel napi nyolc óra alvásra, ugyanennyi munkára, némi túlórára, az odaútra és a hazajutásra, a bevásárlásra, a társas kapcsolatainak ápolására, az elengedhetetlen, napi rendszerességű testmozgásra, a nem elhanyagolható fontosságú énidőre, a világ történéseinek hírek fogyasztása általi nyomon követésére és tán némi önfejlesztésre, he? "
Na mindegy, nyilván meg fogom nézni, csak remélem nem valami irritáló kis pöcs. remélem nem valami irritáló kis pöcs. Mint Mark Hamill? :D
Hogy Júliára talála... Az török Gerekmez dünja sensüz nótájára Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem. Egészséggel! édes lelkem. Én bús szüvem vidámsága, lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, veled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, jó illatú piros rózsám, Gyönyörű szép kis violám, éll sokáig szép Juliám! Hogy júliára talála vers youtube. Feltámada napom fénye, szemüldek fekete széne Két szemem világos fénye, éll, éll, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szüvem csak tégedet óhajt lelkem, Én szüvem, lelkem, szerelmem, idvez légy én fejedelmem! Juliámra hogy találék, örömemben így köszenék, Térdet fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék. Júliát hasonlítja a szerelemhez... Az Csak búbánat nótájára Julia két szemem, olthatatlan szenem, véghetetlen szerelmem, Julia víg kedvem s néha nagy keservem, örömem és gyötrelmem, Julia életem, egyetlenegy lelkem, ki egyedül bír velem. Julia az lelkem, mikoron szól nekem, szerelem beszél velem, Julia ha rám néz, azonnal eszem vész, mert szerelem néz engem, Julia hol alszik, még az is úgy tetszik, hogy ott nyugszik szerelem.
Nagy fellélegzés volt a reneszánsz a középkor túlnyomóan vallásos művészete után – az emberek újra fölfedezték mindazt, ami a földi életet széppé teszi: jólétet, szerelmet, a szellem szabadságát, a természet szépségeit, az emberi (főleg a női) test szépségét, a művészet szépségét. Ebben a korban az emberek már nem a túlvilági boldogságra készültek életük során – amit földi siralomvölgynek tekintettek –, hanem minél jobban ki akarták használni a földi életet. A reneszánsz kultúra sokkal nagyobb szabadságot adott az embereknek, mint a középkor kultúrája. A reneszánsz költők már mertek beszélni a szerelemről, a női szépségről – így Balassi is. Sőt, Balassinál felismerhetjük azt a jellegzetességet, hogy a szerelmes férfi érzéseit nem nyomhatják el a kor konvenciói sem. Nyíltan, bátran le merte írni érzéseit. Hogy júliára talála vers la page du film. Látható, hogy a hölgy szépségét kifejező képek szinte mind valamilyen formában a természet tel kapcsolatosak ( rózsa, viola, napfény, stb. ), ami szintén reneszánsz érték. Ugyanis a reneszánsz művészetben vált általánossá az, hogy a művészek rácsodálkoztak a természet szépségére, az embert körülvevő tájra.
Ő tüzes lelkemnek, fájdalmas szüvemnek kivánt jó orvossága, Ő szemem világa, árnéktartó ága, jó szerencsés csillaga, Ő kinek kívüle, ez világ szépsége nem kell, sem vigassága. Vagy áll, ül, nevet, sír, örül, levelet ír, szerelem is azt teszi; Vagy mulat, énekel, vagy sétál alá s fel, szerelem azt míveli, Mert mint jó barátját Vénus-asszony fiát kezen fogva viseli. A Paradicsomba termett szép új rózsa dicsőséges orcája, Testszin ruhájába aki őtet látja, szép Vénusnak alítja, Új formában illik, mint nap úgy tündöklik gyöngy között fényes haja, Duna lefoltában rugaszkodott sajka mely sebességgel mégyen, Táncát ő úgy járja, merőn áll dereka mintha csúszna sík jegen, Valahova lépik, sok szemek kisérik csudálván jár mely szépen. Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés). Midőn néha terűl vagy mellettem kerűl, szoknyája elterjedvén, Szerelmével belűl veszen akkor körűl, engemet felgerjesztvén Udvari jó módját látván érzem kínját, keservesen rá nézvén. Akkor az én dolgom azonképpen vagyon az mint az bölcsök irják, Hogy egy kárhozattnak pokolban nagy kányák szivét rágják, szaggatják, De nem fogyathatják, noha rágton rágják, mert nőttön nőni látják.