Azért vannak a jó barátok
Hogy
tovább a dalszöveghez
390852
Máté Péter: Egyszer véget ér
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. Egyszer véget
129222
Máté Péter: Most élsz
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér. Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
K
46430
Máté Péter: Ez majdnem szerelem volt
Hát elmúlt, tudom minden véget ért,
Elszállt a nyár, oly messze jár. Hát elmúlt, ma sem értem, hogy miért? Mégis úgy fáj, hogy elmentél, elhagytál. Ez majdnem szerelem volt, é
44190
Máté Péter: Kell, hogy várj
Szemedben könnyek, haragszol rám,
Hogy el kell menjek nem az én hibám. Refr. :
Kell, hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök,
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz e
43447
Máté Péter: Azt súgta a szél
Refr. : Azt súgta a szél, hogy elmentél. (2-szer)
Oly messze, távol élek tőled. Elválaszt víz és fold, sok határ
A-ha-ha-haa
Magányos éjszakákon mégis látlak,
Mert gondolatom ha
42343
Máté Péter: Zene nélkül mit érek én?
Máté Péter Dal - Az Első Szerelem
Ellentmondások és rejtélyek. Talán ez a két szó jellemzi leginkább a hatvanas évek ikonikus és legendás zenészének, Máté Péternek a személyiségét, életét és halálát. Összetéveszthetetlen, mély, rekedtesen búgó hangján felcsendülő örökzöld dalaiban ott lüktet minden fájdalma és öröme, ott rezonálnak vívódásai és kétségei, ábrándjai és illúziói, vágyai és csalódásai, mégis mind a napig titkok övezik alakját. Ezeket a titkokat próbálja megfejteni új regényében Bauer Barbara, életre keltve a halhatatlanná lett művészt és az esendő embert. Bauer Barbara: Most élsz
A zárkózott, tornából felmentett, szemüveges kisfiút, aki egy Krisztina körúti lakásban, egy egész állatsereglet, sünök, baglyok, kutyák társaságában, szülei óvó-féltő gondoskodása közepette, valóságos burokban nő fel, és már kisiskolás korában is szívesebben ül a zongoránál, mint hogy a barátaival focizzon az udvaron. A hihetetlen zenei tehetséggel megáldott, öntörvényű fiút, aki veleszületett rendellenességgel, szívében egy időzített bombával indul neki az életnek és a pályájának egy olyan korban, amely alkalmazkodást és megalkuvást követel.
: Azt súgta a szél, hogy elmentél. (2-szer)
Oly messze, távol élek tőled. Elválaszt víz és fold, sok határ
A-ha-ha-haa
Magányos éjszakákon mégis látlak,
Mert gondolatom ha
42800
Máté Péter: Zene nélkül mit érek én? Tető nélkül apró házad mondd, mit ér,
A legszebb híd a folyó nélkül mondd, mit ér,
És a tűz a meleg nélkül,
És a leány a fiú nélkül
Mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér?! 42384
Máté Péter: Álomlány
Nem a kenyerem a szép szó a vallomás
Mégis vállalom azt, hogy te vagy senki más
Nem is tehetek másképp, hozzád köt ezer emlék
Fogva tart ez a régen várt varázs
Ujjaid nyomán Bőr
41232
Máté Péter: Ha véget ér a nyár
Sose bízz az álmaidban,
Sose hidd, hogy végtelen az út! Örülj minden boldog percnek,
Elég ha a perc rá a tanúd. Tied a tegnap, de mi lesz holnap,
Az eget kérdezd, mi vár még re
40472
Máté Péter: Emlékezz rám! Hallod a mának szavát,
s iszod a bánat borát,
úgy érzed határtalan,
és lelked a perc járja át. Itt vagy, most itt vagy velem
lázas jelen nappalán,
de jön majd egy holnap, igen,
és
38762