Eredeti neve: Millenniumi emlékmű volt, a Hősök tere nevet 1932-ben kapta Az épület helyszíne: Budapest Épült: 1895 és 1929 között Tervező: Schickedanz Albert Az épület koordinátái: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″ Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50 TUDTA? A hősök tere és az Andrássy út a Világörökség része. A Milleniumi emlékmű, avagy Hősök tere – ahogyan még sosem mutatták be , Budapest. A termálforrás 1200 köbméter vízhozamú. A 73, 8 Celsius-fokos gyógyvíz forrás ma is megvan a Hősök emlékköve mögötti fémlap alatt, ez a forrás táplálja a Széchenyi Gyógyfürdőt. Gábriel arkangyal szobra az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott, Zala György szobrász készítette, csakúgy, mint az eredeti szobrokat, domborműveket is. Azért Gábriel arkangyal szobra van a téren, mert állítólag ő jelent meg Szilveszter pápa álmában, hogy küldjön koronát a magyaroknak. Gábriel jobb kezében a Szent Koronát, baljában az apostoli keresztet tartja. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt Gábriel szobrát levették és helyére Marx hétméteres, gipszből készült szobra került. Ekkor távolították el a szobrok közül a Habsburg uralkodók (I. Ferdinánd, III.
Budapest létrejöttekor, 1873-ban már megkezdték a városfejlesztéséről szóló terv kidolgozását, amelyet rövidesen el is fogadtak, ennek alapján alakították ki az Andrássy utat, melynek végpontja a Gloriette volt. A tér szinte kínálta magát, hogy 1896-ban a Millenniumi Emlékév fő színtere legyen. A területen jelentős fejlesztések indultak: a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, és a Millenniumi Földalatti Vasút építése is ekkor kezdődött. A téren 240 pavilont állítottak fel, ahol kizárólag magyar termékeket állítottak ki. A pavilonokat az emlékév után elbontották. Már 1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén Millenniumi emlékművet kell állítani, a Nemzeti Pantheont. A főváros Schickedanz Albertet kérte fel az emlékmű megtervezésére. Ez végül – jelentős csúszással – 1906-ban készült el. Hősök tere – Szentistván.hu. Ekkor már a Szépművészeti Múzeum épülete is állt. Kialakult a tér struktúrája, de a szobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték fel az oszlopcsarnokba. A Hősök terén a Millenniumi emlékmű és az egykori fúrt kút helyén található ismeretlen katona emlékműve látható.
Míg a megerősítésen dolgoztak, az öntödében közben elkészült a Gábriel-szobor, mely az 1900-as párizsi világkiállításon díjat is nyert. Az arkangyal 1901. őszén került fel végleges helyére. 1905: az oszlopcsarnok már kész, de a szobrok még nincsenek a helyükön (vagy készen sem) (Forrás: Fortepan) A tér 1912-ben: Árpád még magányosan áll, de az oszlopcsarnok már benépesült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:) Az emlékmű tehát építészeti szempontból elkészült, de még üres volt. A szobrok fokozatosan készültek el a következő években. Hősök tere szobrok. 1905-ben formát öltött Hunyadi Mátyás (Zala György műve), I. Ferdinánd (Margó Ede), IV. Béla (Köllő Miklós), Károly Róbert (Kiss György), II. Lipót (Füredi Richárd) alakja, végleges alakot kapott a Munka és Jólét, illetve a Tudás és Dicsőség szoborpárja is. Fokozatosan tették a helyére az elkészült műveket, a csarnok kezdett benépesülni. 1906-ra befejeződött Könyves Kálmán (Füredi Richárd alkotása), Hunyadi János (Margó Ede), és a Háború ábrázolása (Zala György); 1908-ra Ferenc József szobra és a Béke szimbóluma (Zala György).
Településünk 2014. június 08-án a Trianoni békediktátum 94-dik évfordulója alkalmából egy olyan emlékművet állított, mely mindig emlékeztetni fog minden korosztályt a hatalommal való visszaélésre. Az emlékmű állításának kezdeményezője Aranyosi Imre képviselő-testületi tag. Világháborús emlékmű - Karád. Szentistván nagyközség képviselő-testülete, egyhangúan mellé állt a kezdeményezésnek, hiszen érezték a múltban rejlő erőt, hogy nemzetünk történelmére akkor is büszkének kell lennünk ha az fájó pont. Ezen emlékmű felállításával Szentistván nagyközség hazáját és történelmét tisztelő lakossága, mint már annyiszor, most is megmutatja, hogy a múltat elfeledni nem szabad, hogy a hitre, az elődök munkájára építeni lehet és kell, hogy példát és erőt meríteni nemzetünk történelméből tudunk. Ezt a gondolkodást, ezt a hitet kell továbbadnunk példamutatással az utánunk jövő nemzedéknek.
A jobb oldali oszlopcsarnok első szobra Hunyadi Jánost ábrázolja, teljes harci díszben, természetesen alatta legnagyobb győzelmének domborműjével, a Nándorfehérvári csatával. Ezt a várost, a mai Belgrádot korábban is így hívták, középkori nevét onnan kapta, hogy a helyi bolgár lakosság, vagy, ahogy az akkori magyarok mondták, a lándorok székvárosának tekintették, így ezt fordították le magyarra: Lándorfehérvár. Vagyis, ahogyan ma mondjuk: Nándordehérvár. Mátyás király és a krónikások A fia, Mátyás szobrához tartozó dombormű is sokat elárul a korról. A Zala György által ábrázolt alkotás azért figyelemreméltó, mert nemcsak Mátyás, hanem tudósai is úgy vannak megörökítve, hogy név szerint tudjuk, kiket ábrázolnak. Andreas Hess, a király krónikása, aki először nyomtatott könyvet, a Budai Krónikát (1473. ), Bonfini és Oláh Miklós, szintén krónikások, Vitéz János, Mátyás korai bizalmasa, és Csezmiczei János, vagyis Janus Pannonius, a kancellár. Érdekesség, hogy a Habsburg uralkodók szobrai, mint I. Ferdinánd, Mária Terézia vagy I. Ferenc József szobrai is itt álltak, de 1945 után ezeket a szobrokat eltávolították.