A taggyűlési döntlések utólag módosíthatók, amennyiben azok nem érintik a cégjegyzékben közzétett adatok tartalmát Forrás: Shutterstock Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető társasági jogásza szerint úgy tűnik, a fenti problémák már orvosolhatóak. A változáshoz nem kellett más, mint egy jó pár évvel ezelőtti, elvi jogesetté vált bírósági döntés, a számviteli törvény két évvel ezelőtti módosítása, valamint a gyakorlat módosulása. Az osztalékelőleg bevallása - Adónavigátor. A hivatkozott bírósági döntés kimondta: egy részvénytársaság éves közgyűlésének az osztalék kifizetési időpontjára vonatkozó határozata később, újabb közgyűlésen módosítható. Azaz a közgyűlés jogosult arra, hogy az osztalékfizetés keretében hozott saját határozatát a későbbiek során módosítsa. Nem kell a döntés szövegétől messzire elrugaszkodni egy olyan értelmezéssel, mely szerint a tagok nem csak arra jogosultak, hogy az osztalékfizetés időpontját, hanem akár annak mértékét is módosítsák egy későbbi határozatukkal. A hivatkozott bírósági döntésből azonban nem következik, hogy bármely taggyűlési döntés utólag módosítható, hiszen az olyan társasági döntések esetén, amelyek a cégjegyzék tartalmát, annak az oda bejegyzett adatait érintik, figyelemmel kell lenni a cégeljárási szabályokra is, vagyis egy cégjegyzéki adatot érintő változás időpontja nem lehet későbbi, mint a változás bekövetkeztének időpontja.
Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. A kamatkedvezmény a kifizető által kért kamat és a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsával számított kamat különbözete. Az így kiszámított jövedelem 1, 19-szerese után a kifizetőnek 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Osztalékelőleg, osztalék :: szecsikont. Ilyenkor az osztalékelőlegből az "osztalékká vált rész" adóján felül levont adó az egyéb jövedelem adóelőlegeként figyelembe vehető. Természetesen az elengedésig a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.
A szociális hozzájárulási adóval nekünk, akik kapjuk az osztalékot az éves személyi jövedelemadó bevallása során kell elszámolnunk.
A két - hivatkozott - törvény rendelkezései értelmében a társas vállalkozás az adózott eredményéből a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa osztaléka után az adót és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. Mivel az osztalékelőleg a kifizetés időpontjában még nem tekinthető osztaléknak, utána 14 százalékos mértékű egészségügy hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Osztalék kifizetése év korben korben. A 14 százalékos mértékű egészségügy hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az adózott eredmény alapján kifizetett osztalék összege után - az előleg összegét is számításba véve - kell teljesíteni. Ebben az esetben a "kifizetés napját" az osztalék jóváhagyásának napjával kell értelmezni, és az adókülönbözetet megfizetni. A bejegyzés címkéi osztalék
(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. (5) * Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. Osztalékfizetés eltérő módon és időben, régi és új tagoknak - Adózóna.hu. (6) * Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. (7) * A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.