Királyok, érsekek hajdani lakhelyén Az Árpád házi királyok esztergomi vára és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Az esztergomi Várhegyen magasló királyi palota feltárását, renoválását folyamatosan végzik, a közeljövőben is számos, új, eddig még nem látogatható részletet tesznek bemutathatóvá. A palota története Az esztergomi Várhegy földrajzi és stratégiai fekvésének köszönhetően az évezredek során folyamatosan felkeltette a környéken letelepedő, átvonuló népek figyelmét. A kelta település helyén emelt római tábor, Solva is nyomot hagyott a hegyen. A magyar államiságot megteremtő Géza fejedelem volt az első uralkodó, aki állandó székhelyet is választott magának: Esztergomot, ezen belül is a Várhegyet. Esztergomi vár -. Szent István király e helyen született, itt keresztelték, és koronázták is meg. A magyar egyházszervezet kialakításakor, az első számú vezető, az érsek székhelye ugyancsak Esztergom lett. A Szent Adalbert tiszteletére emelt első székesegyházat 1010-ben említik először.
(Barbarossa) Frigyes német császár is. III. Béla idején újjáépült a királyi palota. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul. 1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen tartotta magát a királyi várban, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. Esztergomi királyi var provence. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat.
Az elmúlt évek nagyszabású rekonstrukciós munkáinak köszönhetően pedig az egykor dúló csatáknak, vagy éppen az idő vasfogának áldozatul esett falak visszatükrözik a hajdani nagyságot. A vár állandó kiállításai természetesen elsősorban az esztergomi vár történetével foglalkoznak, de láthatunk igen gazdag érmegyűjteményt, korabeli használati tárgyakat, és nem utolsó sorban sétálgathatunk a vár ősi folyosóin, termeiben. Betekintést nyerhetünk a korabeli emberek mindennapjaiba a Vár fürdőjében, konyhájában és ciszternás termében. És ami egy Várban elmaradhatatlan… a várbörtön és az impozáns méretű Nagyterem. A királyi vár épületei, Esztergom. A termekben pedig aranyból készült víztartó edény, fűszerpolc, kardok, pallosok, pajzsok, cserépbombák, puskák és még lovagi páncélzat is várja a látványra éhes szemeket. A látogatás csúcspontjai, a Fehér-torony, melynek kilátójából páratlan panoráma nyílik a környékre, a toronyban lévő boltozatos Szent István terem, amelyet sokáig hittek Szent István születési helyének, tévesen, ill. a régi székesegyház csodálatos főkapujának, a Porta Speciosának a rekonstrukciója.
A 11. század első éveiben a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált. Vele együtt Esztergom városa lett a Magyar Királyság egyik központja és érseki székhelye. Szent István nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelték Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat. Írásos említése 1010-ből származik. A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték. Esztergom: Vár és a Várhegy. Az 1241-1242-es tatárjárás idején a királyi városrészt elfoglalták és földúlták, a kővárat azonban nem tudták bevenni. A 13. század második felében már az egész Várhegy az esztergomi érsek birtokában állt. A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, majd a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták. Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása. A folyó felőli oldalon ebédlőpalota épült, valamint európai hírű függőkertet alakítottak ki. 1543-ban I. Szulejmán szultán serege ostrommal elfoglalta a várat.