Keresés a leírásban is Könyv/Regények/Romantikus normal_seller 0 Látogatók: 0 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 Barbara Taylor Bradford: Egy gazdag nő - romantikus irodalom A termék elkelt fix áron. Fix ár: 500 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2006. 10. 03. Értékelés eladóként: 99. 89% Értékelés vevőként: 99. 13% bid Az áru helye Magyarország Átvételi hely Budapest XIII. kerület Aukció kezdete 2022. 07. 04. 20:56:07 Garancia Kipróbálási, megtekintési Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Szerző Szerkesztő Fordító Kiadó: Árkádia Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1992 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 793 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-307-206-9 A képen látható állapotban Szállítás megnevezése és fizetési módja Szállítás alapdíja Személyes átvétel 0 Ft /db Vatera Csomagpont - Foxpost házhozszállítás előre utalással 1 400 Ft Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés.
A beszélgetés során szó volt a vállalkozással telt évekről, a nehézségekről, arról a kemény 13 évről, amíg – ahogyan Sárika maga fogalmazott – "nem élt", majd a nyugdíjas évekről, amikor újra "elkezdődött az élet", a nagy utazások és felfedezés, de a tanulás időszaka is, illetve a barátokról, a társkeresésről is. A beszélgetés résztvevői a Csemadok-székházban Pozsonyban "A könyv meglepően őszinte kitárulkozás is. A Covid-időszak alatt több női életrajzi könyvet is elolvastam, de ez tetszett a legjobban, és éppen azért, mert ez volt a legőszintébb, szinte határtalanul őszinte" – mondta a beszélgetés során Lampl Zsuzsanna. A szerző szerint ő maga is elgondolkodott azon, lehet-e ennyire kitárulkozni, de végül arra jutott, hogy vagy megír őszintén mindent, ahogyan az történt, vagy másként nincs értelme. "Minek szépítgessem az eseményeket, minek írjam másképpen, nekem ez az életem, nekem ezt szánta a sors, én ezt éltem át, tehát én úgy írom meg, ahogy történt" – válaszolt a szerző. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Egy gazdag élet színes krónikája, egy talpig nő őszinte monológja ez a könyv, egy közülünk való emberé, aki örömöt és szeretetet sugároz, és helyt tudott állni az élet nehéz helyzeteiben is – írja Lampl Zsuzsanna a könyv fülszövegében.
De nemcsak H. Zsebik Sarolta élete tárul elénk a könyv hasábjain, hanem egyfajta társadalomrajz is kibontakozik előttünk a szerző élvezetes történeteit olvasva. A családja azt szerette volna, ha a családi hagyományokhoz híven ő is a mezőgazdaságban marad, ezért is küldték mezőgazdasági középiskolába, de neki egészen más álmai voltak. "…kicsi korától kezdve az újságírásról álmodott, A határmenti falucskában azonban nem sok esélye volt álmai valóra váltására. Ám ő kitartott az elhatározása mellett, és még nem töltötte be a 19. életévét, amikor már újságíróként dolgozott. A ranglétra legalsó fokáról a legmagasabbra ért fel 28 évig tartó újságírói munkássága alatt" – írja a könyv fülszövegében Lampl Zsuzsanna. A legőszintébb kitárulkozás ez a könyv "Huszonnyolc évig voltam újságíró, ez alatt az idő alatt több mint 1500 cikket megírtam, főképpen riportot" – kezdte saját maga bemutatását a szerző, aki a rendszerváltást követően abbahagyta a hőn szeretett szakmát, és vállalkozni kezdett. Mint mondta valahol mélyen azonban mindvégig élt benne az akarat, hogy az élettörténetét egyszer, ha majd ideje lesz rá, megírja, mint egyfajta örökséget az unokáinak és a dédunokáinak.
Mint mondta valahol mélyen azonban mindvégig élt benne az akarat, hogy az élettörténetét egyszer, ha majd ideje lesz rá, megírja, mint egyfajta örökséget az unokáinak és a dédunokáinak. Erre segített rá a koronavírus-járvány. A könyv tulajdonképpen három részre tagolódik, az első rész szól a szerző újságíró múltjáról, a második a vállalkozó évekről, a harmadik pedig a nyugdíjas évekről. Ezekhez a fejezetekhez kapcsolódóan, a beszélgetés során sok mindenről szó volt, többek közt arról is, milyen érzés volt, hogy egy ismert újságíró, egyszer csak leteszi a tollat, és 30 évig nem ír, miközben addig az írás talán az egyik legfontosabb dolog volt a számára, személyisége egy részének a kifejezőeszköze. H. Zsebik Sarolta szerint azonban a rendszerváltás után, amikor megszűnt a Nő, amit a gyerekének tartott, nemcsak az ő élete változott meg gyökeresen, megváltozott minden. … erkölcsileg teljesen más lett ez az időszak, mint amilyen az én újságírói beállítottságom volt, és én ezt már így nem tudtam csinálni", fűzte hozzá.