A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat, áll a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A késedelmi kamat korábban opció volt, ma már kötelező kérni. A körbetartozások világában ez óriási terhet jelent a vállalkozásoknak. "Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó. " – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is.
A rendelkezéseket az új Polgári Törvénykönyvben azonban csak 2016. március 24-ig találhattuk meg. Attól kezdve már egy külön – mindössze 7 szakaszával talán a legrövidebb – törvény tartalmazza a behajtási költségátalány előírásait. Keményít a NAV: új módszerekkel hajtja be a tartozást Hány napos, milyen összegű késedelem esetén jár? Nincs meghatározva sem időbeli, sem a követelés nagyságrendjére vonatkozó korlát. Így akár már 1 napos késedelem esetén is járhat az összeg. Bárkinek járhat a 40 euró? Az érintettek köre lehet: vállalkozás, szerződő hatóság, a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. Behajtási költségátalányra nem is gondolhatunk akkor, ha a szerződő felek nem esnek a fenti két kategória egyikébe. Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek Önálló jogcím a behajtási költségátalány A behajtási költségátalány önálló jogcím, akkor jár, és akként válik esedékessé, ahogyan a késedelmi kamat és akárcsak az, ez is objektív szankciója a pénztartozásnak – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika, rámutatott: a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is. 2013. július 1-jétől a vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra vált jogosulttá. A szakértő az Origo portál gazdasági rovatában publikálta cikkét, melyet az a következő linken érhetnek el: A cikket PDF formátumban itt olvashatják:
Milyen szerződések esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani? Kereskedelmi ügyletek esetén lehet szó a behajtási költségátalányról. Kereskedelmi ügylet a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Kötelező-e a behajtási költségátalány? Bár nem kötelező élni a joggal, vagyis nem kötelező azt mindenképpen és minden esetben érvényesíteni, mégsem lehet azt szerződésben előre kizárni. A törvény kimondja, hogy "A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. " A jogosulttól függ, hogy kéri-e, behajtja-e, de előre nem állapodhatunk meg úgy a szerződésben, hogy a behajtási költségátalányt nem lehet követelni. Ugyanakkor van olyan eset, amikor a jogosult kérné, a kötelezettnek még sem kell azt megfizetni. A legújabb szabályozás alapján a kötelezett nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.