Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót. Az Alföld Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz. ). A második versszak végén a rónák végtelenje a végtelen, korlátok nélküli szabadságot jelenti a költő számára. A 3. versszak a látókör kiszélesedésével kezdődik: " a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe " tárul a szemünk elé. A következő versszakban az Alföld jellegzetességeit(pl: gulya, ménes, tanya, délibáb stb. ) mutatja be, a nagyobbtól a kisebb egységek felé haladva. Az utolsó, 12. strófa meghitt, szenvedélyes vallomás, mely hatásosan zárja le a költeményt. A puszta, télen A puszta, télen című tájleíró költeményét 1848 januárjában írta Pesten. A címben szereplő puszta szó kettős jelentésű; főnévi értelemben a Rónaságot jelenti, melléknévi értelemben pedig a sivárságot, kopárságot.
Fogadjatok, ti szabadság-vitézek, Fogadjatok szent sorotok közé! Felhasznált szakirodalom: Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet. Budapest, 1999 Borítókép: Madarász Viktor - Petőfi halála
Az utolsó előtti versszakban a kép ismét kitágul. A részletek szemrevételezése után újból az egész a végtelen a róna képe tárul elénk. "Messze hol az ég a földet éri" A befejező szakaszban visszatér a lírai elem az alföld iránti szeretet, mely összefonódik a születés és a halál képével A puszta, télen c. mű elemzése: A forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg. Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta. Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak. Vánszorog az idő. Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje. Befejezés Petőfi milyen művekben, alkotásokban alkotott még: 1844-45 János vitéz 1847. Tigris és hiéna (dráma, könyv alakban), 1847. Beszél a fákkal a bús őszi szél… Új témakört jelen irodalmában: a családi lírája, újszerűsége abban rejlik, hogy legszemélyesebb, legbelsőbb családi kapcsolatairól és fesztelen közvetlen modorban szinte közügyként beszél.