9/F. § szakasz az alábbi bekezdéseket tartalmazza: "(1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. (3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. " Azon esetekben mikor a (3) bekezdés alapján működés közben határozza el egy társaság a nonprofittá válását, változásbejegyzési kérelem formájában teheti azt meg. Ez a gyakorlatban nem jelent átalakulást, ugyanakkor a kapcsolódó jogszabályi előírások figyelembe vétele miatt – például társasági adó, osztalékszabályok stb.
– célszerűen készülnie egy évközi számviteli zárlatnak, évközi beszámolónak, annak ellenére, hogy ennek letétbe helyezési kötelezettsége nem keletkezik. Nagyon fontos tudni kimutatni ugyanis, hogy mekkora eredménytartalék hányad az, ami for profit szférából jön és ezt célszerű a főkönyvben külön főkönyvi számlán megjeleníteni. Szintén fontos kezelni – konkrét jogszabályi előírás hiányában, valahogy jogilag, legalább egy taggyűlési jegyzőkönyv formájában -, hogy mi is legyen a korábbi időszakban keletkezett eredménytartalék sorsa, ugyanis ennek kifizetésére tiltó szabály nincs. Amennyiben a tagok egyöntetűleg úgy határoznak, hogy a korábbi időszakban keletkezett eredménytartalékot a nonprofit cél érdekében kívánják felhasználni, akkor osztani fogja a nonprofit időszak alatt keletkezett eredménytartalék sorsát. Bár a jegyzett tőke emelés problémáját a korlátolt felelősségű társaságoknál kitolták egy évvel, szerintem nem haszontalan pár szót ejteni róla. Nonprofit gazdasági társaság jegyzett tőke emelése – véleményem szerint – általában nem valósítható meg annak felhalmozott eredménytartalékából, annak ellenére, hogy erre vonatkozólag konkrét jogszabályi előírás nincs, ugyanakkor a Ctv.
10 M Ft értékhatár a meghatározó! ) Ha a közhasznú nonprofit szervezet ingatlanhasznosítási tevékenységet végez, akkor ez a bevétel része a vállalkozási tevékenységből származó bevételnek. Ha az adómentes mértéket meghaladja az arányosan számított adóalap, akkor a túllépési aránynak megfelelően társasági adót kell fizetni az általános szabályok szerint. A társasági adót a nonprofit szervezet adóévet követő év május 31-ig fizeti meg. Iparűzési adó szempontjából a nonprofit szervezeteknek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, abban az esetben, ha az előző évben nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettsége. Amennyiben ez így van erről nyilatkoznia kell írásos formában. (Budapesten erre a 2-es mentességi kódot kell megjelölni. ) A nonprofit szervezetek az áfa törvény alapján áfa alanynak minősülhetnek, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ez alapján gazdasági tevékenységnek minősül az üzletszerűen, tartósan, vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, mely ellenérték elérésére irányul.
További Tao adókülönbözetet eredményezett, hogy az adózó, megsértve a Tao tv. 13/A. § (2) bekezdés d) pontja rendelkezéseit, annak ellenére nem számolta el Tao-alap növelő tételként a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás összegét, hogy 2016. adóév végén adótartozása volt; továbbá a Tao tv. 8. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben nem növelte meg a Tao alapját az általa elkövetett jogsértésre tekintettel megállapított jogkövetkezmény ráfordításként elszámolt összegével. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja rendelkezéseivel szemben az adózó – arra hivatkozással, hogy valamennyi tevékenysége adómentes – szakképzési hozzájárulás adónemben sem teljesítette az adófizetési kötelezettségét. A jogorvoslati eljárás megállapításai Az adózó fellebbezésére indult jogorvoslati eljárásban a másodfokú adóhatóság az elsőfokú döntést megváltoztatta: az elsőfokú adóhatóság a feltárt tényállás alapján ugyan helytálló jogi következtetéseket vont le, azonban az éves elszámolású szakképzési hozzájárulás adónemben tévesen, havi esedékességgel állapította meg az adókülönbözeteket.
A megfelelő társadalmi támogatottságra is szükség van a közhasznú jogállás megszerzéséhez ezek lehetnek az alábbiak: a felajánlott SZJA 1%-ból a szervezet részére juttatott összegek együttesen elérik az összes bevételének 2%-át. A közhasznú tevékenység működésének érdekében felmerült költségek és ráfordítások meghaladják az összes ráfordítás felét 2 év átlagában. A társadalmi támogatottság meghatározó tényezője lehet az, hogy a szervezetnél a közhasznú tevékenység ellátásban tartósan 2 év átlagában legalább 10 közérdekű, önkéntes személy végez tevékenységet. Közhasznú szervezetté minősítéshez elégséges a társadalmi támogatottság, valamint az erőforrás ellátottság feltételei közül (külön-külön) legalább 1-1 határérték elérése. A közhasznúsági jogállás fenntartásához egy folyamatos követelmény megfelelési kontrollt végez az illetékes szerv az elhelyezett beszámoló adatai alapján, hiszen ha a feltételek 2 egymást követő üzleti évben nem teljesülnek úgy a bíróság törli a nyilvántartásból a közhasznúsági minősítést.