A Hold a Föld kísérő holdja, mely 384. 402 km távolságra található bolygónktól és elliptikus pályában kering a Föld körül. A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. A Hold szeizmológiailag csendes égitest, kevés és gyenge rengésekkel. A Holdnak is van gravitációs mezeje, ez azonban a masconok miatt nem homogén. Mágnesen mezeje nincs, de gyenge, helyi mágnese terek fellelhetőek benne. Nincs rajta globális északi és déli mágnese irány, tehát nem dipól jellegű. Felszínén megfigyelhető ritka légkör. A Hold méretei és további adatai: - átmérője: 3476 km - tömege: 0. 07349 10 24 kg - térfogata: 2. 1968 10 10 km 3 - egyenlítői sugár: 1737. 4 km - sarki sugár: 1737. 4 km - átlagos sűrűség: 3340 kg/m 3 (a második legsűrűbb hold a Naprendszerben Io, a Jupiter egyik holdja után) - A Hold kialakulása: A Hold kialakulására több elmélet is van. Biztosat azonban nem tudunk. Legnépszerűbb elmélet, hogy a Földbe egy Marsnyi méretű meteorit csapódott és ennek hatására nagy mennyiségű anyag repült ki a világűrbe, amiből összeállt a Hold.
A Hold magja mindössze 450-500 km átmérőjű, ami kicsinek mondható. A mag két részből áll: - belső mag: 150-160 km vastag, szilárd - külső mag: 300-350 km vastag, olvadt kőzetek alkotják Felépítését tekintve vas és kén található benne. Kőzeteinek összetétele hasonlít a Földéhez, de kevesebb vas található benne és víz is elenyésző. A Hold domborzatán ötféle felszíni formát különböztetünk meg: - körülsáncolt síkságok: Becsapódások során keletkezett medencék kör, vagy sokszög alakúak, melyek közepe a feltört bazaltláva miatt sima felületűek. - gyűrűhegységek: A becsapódási medencék mellett gyűrű, vagy körív formájában futó hegységek. A becsapódás által kidobott anyagok összegyűrt kőzettáblái ezek, melyek hegyláncokat alkotnak. Ezek nagysága a síkságokhoz képest akár a 6000 méter magasságot is elérhetik. - kráterek: nagyságuk változó, akár 200-300 km átmérőjűek is lehetnek - hasadékvölgyek: Lávasíkságokon keletkeznek. Lehetnek Sinus-rianások, melyek kacskaringósan húzódnak végig egy sík lávaterületen.
A holdi kráterek közül már csak ezeket tartjuk vulkáni eredetűnek. A holdi kráterek származását korábban hevesen vitató becsapódásos és vulkanikus elméletek közül mára a formák nagy többségénél az előbbi álláspont igazolódott. Végül az endogén eredetű formák közé sorolható néhány holdfelszíni lineáris, mederszerű képződmény is, melyek egykori lávafolyások csatornái lehettek. Egyéb endogén eredetű formák [ szerkesztés] Számos hosszú, egyenes futású, olykor elágazó, hirtelen megtörő völgy, szakadék (rianás) található a holdon, melyek az elmúlt idők szerkezeti mozgásainak emlékei lehetnek. Eróziós alakzatok [ szerkesztés] A Hold esetében, számottevő légkör hiányában elhanyagolható. Mégis említésre méltó a felület bombázása, és a lejtős tömegmozgások.
Egy legalább 10-szeres nagyítású kézitávcsőben a körülötte keringő Galilei-holdak is felbukkannak, bal oldalán az Io és az Europa, jobb oldalán a Callisto és a Ganymedes tartózkodik majd. Nagyobb nagyításon a bolygó egyenlítői felhősávjai és ezek felhőörvényei, fodrai is láthatóak. A cikk az ajánló után folytatódik A bolygósorakozót végül a Hold zárja. Egy kézitávcsővel akár a sötét holdi tengerek, valamint néhány kráter is megfigyelhető rajta a fény-árnyék határon. Szilveszterkor a bolygókhoz még a Merkúr is csatlakozik, így január 4-én, a Vénusz-Merkúr-Hold-Szaturnusz-Jupiter ötös együttállása köszönti az újévet. Az égitestek együttállását a fővárosban, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, Budapest legnagyobb bemutató távcsövével is megfigyelhetik az érdeklődők - olvasható a közleményben. Fotók: Getty Images Gyönyörű képeken a tavalyi együttállás Szinte mindenki hallott a 2020. decemberi különös égi jelenségről, a Szaturnusz-Jupiter közelítésről, amit biztosan sokan szívesen meg is tekintettek volna.
A Hold keringési síkja körülbelül 5, 1 ° -kal dől el az ekliptika síkjához képest, míg a Hold egyenlítői síkja csak 1, 5°-kal dől el. Az ebben a részben leírt pálya tulajdonságai közelítések. A Hold Föld körüli keringésének számos változata ( perturbációja) van a Nap és a bolygók gravitációs vonzása miatt, amelynek tanulmányozása ( holdelmélet) hosszú múltra tekint vissza. [10] A Hold pályája egy közel kör alakú ellipszis a Föld körül (a félnagy tengely 384 400 km, illetve 383 800 km: a különbség mindössze 0, 16%). Az ellipszis egyenlete 0, 0549 excentricitást és 362 600 km-es perigeus- és 405 400 km-es apogeus távolságot ad (12%-os eltérés). Mivel a közelebbi objektumok nagyobbnak tűnnek, a Hold látszólagos mérete megváltozik, ahogy a Földön tartózkodó megfigyelő felé halad. A " szuperholdnak " nevezett esemény akkor következik be, amikor a telihold a legközelebb van a Földhöz (perigeus). A Hold lehetséges legnagyobb látszólagos átmérője ugyanannyival 12%-kal nagyobb (perigeus és apogeus távolságok), mint a legkisebb; a látszólagos terület 25%-kal nagyobb, és a Föld felé visszaverődő fény mennyisége is.
Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg a téli égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdai közleménye szerint december 10-én éjjel hosszú kozmikus vonalat rajzolnak szemünk elé az égitestek, amelyek 15-20 fok távolságra lesznek majd egymástól. A megfigyeléshez távcsőre sem lesz szükség, az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét. Az égi jelenség naplemente után fokozatosan bontakozik ki, mind a négy égitest 17 órakor látható majd teljes pompájában. Az Esthajnalcsillag, más néven Vénusz olyan fényes lesz, hogy akár a napnyugta pillanatában is látható már. Második a sorban a Szaturnusz, mely narancssárgás csillagként jelenik meg az égbolton a sötétedés beálltával. Látszó átmérője a legkisebb a megfigyelhető bolygók közül, korongjának megpillantásához 20-30-szoros nagyítású távcső szükséges. A Jupiter, mivel még magasan jár az égen, kiválóan megfigyelhető december 10-én.
Szerző: Bakonyi Csillagászati Egyesület A Bakonyi Csillagászati Egyesület örömmel jelenti be, hogy a május 7-én a Ság-hegy tetejéről indított magaslégköri ballonunk, amely az Űrbatyu III nevet viselte, hosszú hányattatás után visszakerült hozzánk. Kenyeri mellett, egy szántóföld szélén két helybeli gazdálkodó találta meg aratás közben. Ezúton is köszönjük nekik. Végtelenül hálásak vagyunk. Külön köszönetet mondunk Csiki Péternek és családjának, hogy önzetlen módon heteken keresztül segítettek minket a keresési munkálatokban. Továbbá Csonka István pilótának a keresésben nyújtott légi támogatásért. Ezen kívül médiapartnereinknek (így a), valamint minden egyes tagunknak, követőnknek és mindenkinek aki velünk együtt izgult a ballonunk sorsán. Részletes beszámolóval és képekkel nemsokára jelentkezünk. Megvan az Űrbatyu III! Az Űrbatyu III médiatámogatói, köztük Oldalunk is