A legközelebbi állomások ide: Központi Vásárcsarnokezek: Szent Gellért Tér - Műegyetem M is 158 méter away, 3 min walk. Fővám Tér M is 191 méter away, 3 min walk. Köztelek Utca is 267 méter away, 4 min walk. Szentkirályi Utca is 377 méter away, 6 min walk. Kálvin Tér M is 500 méter away, 7 min walk. Zsil Utca is 530 méter away, 8 min walk. Fővám Tér is 536 méter away, 8 min walk. Vásárcsarnok fővám tér. További részletek... Mely Autóbuszjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén? Ezen Autóbuszjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén: 115, 15, 5, 8E, 9. Mely Vasútjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén? Ezen Vasútjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén: H5. Mely Metrójáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén? Ezen Metrójáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén: M4. Mely Villamosjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén? Ezen Villamosjáratok állnak meg Központi Vásárcsarnok környékén: 47, 49. Tömegközlekedés ide: Központi Vásárcsarnok Budapest városban Azon tűnődsz hogy hogyan jutsz el ide: Központi Vásárcsarnok in Budapest, Magyarország?
Hamarosan azonban az egész tér arculata megváltozott, ami névváltoztatással járt együtt. Ybl Miklós tervei alapján 1870 és 1874 között épült fel a téren a központi vámhivatal székházaként funkcionáló Fővámpalota, melynek építésével párhuzamosan az egész teret átrendezték: megszüntették a téren átvezető kis utcákat, lebontották a házakat, kibővítették a területet. A neoreneszánsz stílusban épült palota – amely ma a Corvinus Egyetem központi épülete – az egész környék arculatát meghatározta, nem véletlen, hogy a helyszín is felvette a Fővám tér nevet (csakúgy, mint az ide vezető útszakasz a Vámház körút elnevezést). A Fővámpalota épülete 1890 körül. Fővám tér vásárcsarnok nyitvatartás. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei Idővel megindult a környék felfutása, egyre népszerűbb kereskedelmi és közlekedési csomópont lett: 1896-ban átadták a Fővám térről induló Ferenc József hidat (ma Szabadság híd), egy évvel később pedig a Vásárcsarnokot, mellyel a környéken régóta működő piacot kívánták felváltani. A kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben a Fővám teret Dimitrov térré nevezték át, a nem sokkal korábban elhunyt bolgár kommunista vezető emlékére, akinek bronzszobrot is emeltek a téren (az alkotás ma a budatétényi Memento Parkban látható).
Története során ez a tér is sokszor változtatta a nevét. A rendszerváltás utáni névváltoztatási hullámban a kiegyezés utáni nevét kapta vissza, hiszen az Ybl Miklós által tervezett Fővámpalota még ma is áll – igaz, ma már egészen más a funkciója. A Fővám tér a Szabadság híd pesti hídfőjénél, az V. és a IX. kerület határán álló jól ismert közterület, mely a Dunától a Váci utca – Pipa utca vonaláig terjedt. Ma is áll az épület, amiről a Fővám teret és a Vámház körutat elnevezték - Dívány. Legfőbb nevezetessége a Központi Vásárcsarnok épülete, de fontos közlekedési csomópont is: a 2-es, a 47-es, 48-as, 49-es villamosok, a 15-ös és 115-ös busz, illetve a 4-es metró megállója és a 83-as troli végállomása. De vajon honnan kapta a nevét? A tér az 1800-as évek elejétől a német Salzplatz, vagyis Só tér nevet viselte, ugyanis a közelben állt a sóhivatal – vagyis a só kitermelésével és jövedékadójával foglalkozó állami hivatal – és a városi sóraktár épülete, illetve a környéken (a mai tér és az egykori Három pipa utca sarkán) voltak a "sótisztek" lakásai. A tér 1850-ben felvette a magyarosított Sóház tér nevet, 1866-ban pedig Só térré keresztelték át.
A legjelentősebb beruházás Természetesen a Központi Vásárcsarnok volt mindközül a legnagyobb beruházás. Területét pedig a Fővámház mögötti Sóház-telken jelölték ki. A nemzetközi pályázatra kilenc munka érkezett, a zsűri Pecz Samu műegyetemi tanár terveit fogadta el, az építkezésbe 1894. június 25-én fogtak bele. A Központi Vásárcsarnok számokban ♦ A kovácsoltvas szerkezettel fedett épület alapterülete 8363 négyzetméter. ♦ Főhomlokzata 60 méter hosszú. Budapest legjobb vásárcsarnokai, ahonnan mindenkinek van legalább egy jó élménye. ♦ Bazilikás belső terű főhajója 28 méter magas és 150 méter hosszú. ♦ Az árusítóhelyek berendezéseit és a vasszerkezeteket a Waagner és a Schlick gyár készítette. ♦ A tetőt mázas kerámiacserepei, a porcelán- és majolikaburkolatok, illetve a homlokzat pirogránit borítása a pécsi Zsolnay gyárból kerültek ki. ♦ A költségek 1 millió 900 ezer forintra rúgtak, csaknem annyiba, mint a másik négy csarnoké összesen. A csarnok belső terét két oldalra osztották - ez ma is jól látható - az egyik oldalon a kiskereskedők, a másikon a nagykereskedők kaptak helyet.
Ma már ilyenről szó sincs, az viszont ma is tény, hogy ebben a csarnokban található a város egyik legszebb halaspultja az alagsori részben, a galérián pedig vendégcsalogató kifőzdék sora gőzölögteti az illatait. Nem olcsó helyek, de talán egyszer-egyszer megengedhetjük magunknak egy piacos élmény lezárásaként. Rákóczi téri vásárcsarnok – II. számú vásárcsarnok A II. számű vásárcsarnokot 1897. január 16-án adták át, tervezői pedig Rozinay István és Klunzinger Pál voltak. A csarnok gyorsan kedvelt helyszínné vált, ahol 375 állandó és 55 ideiglenes árudát alakítottak ki, a főbejáratán pedig még lovaskocsival is be lehetett hajtani, hogy könnyebb legyen a lerakodás. Aztán 1936-ra annyira kicsi lett a forgalma, hogy majdnem bezárták, és egy uszodát terveztek a helyére. Végül egyikre sem került sor, de amikor 1988 májusában tűz ütött ki benne, a csarnok szinte teljesen leégett. Mai formájában 1991-ben nyitott meg újra. Forrás: / Globetrotter19 / CC BY-SA 3. Menetrend ide: Központi Vásárcsarnok itt: Budapest Autóbusz, Villamos, Vasút vagy Metró-al?. 0 Sajnos a forgalma ma sem túl nagy, és ez a hangulatára is rányomja a bélyegét.
Teleki László tér, ma Teleki téri piac (1970) Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán A lakosságot sokáig még a belvárosban is nyílt árusítású piacok látták el, ám ezeken a rendezetlen, nagy területű helyeken szinte lehetetlen volt érvényesíteni a köztisztasági, higiéniai szempontokat, és a vevők sem mindig voltak biztonságban. A fővárosi közgyűlés hosszas előkészületek után 1891-ben írt ki tervpályázatot vásárcsarnokok építésére a Belváros egymástól viszonylag távol eső pontjain. A Központi és az első négy kerületi vásárcsarnok 1897-ben nyitotta meg kapuit, vagyis bő húsz évvel Buda, Pest és Óbuda egyesítése után. A következő kettő pedig 1902-ben és 1903-ban nyílt meg a vásárlók előtt. Végül így jött létre a vásárcsarnokok ma is ismert hálózata: Batthyányi-tér (II. kerület), Hold utca (V. kerület), Hunyadi-tér (VI. kerület), Klauzál-tér (VII. kerület), Rákóczi-tér (VIII. kerület) és Vámház-körút (IX. kerület). A belvárosi és a ferencvárosi csarnokot a kerület határára épített Központi Vásárcsarnok váltotta ki – írták a Mú oldalán.