Itthon: A Lánchídról Beszélt És Radnótit Idézett Ferenc Pápa | Hvg.Hu, Juhász Tibor Salgó Blues 2

Benu Kupa 2019

Ferenc pápa szlovákiai útjának második napján, délután, miután magánlátogatást tett a pozsonyi Betlehem Központban, a Hal-térre ment, hogy találkozzon a zsidó közösség tagjaival. A Szentatyát Richard Duda, a szlovákiai zsidó közösségek uniójának elnöke köszöntötte, majd egy holokauszt túlélő és egy Szent Orsolya-rendi nővér tett tanúságot a zsidó közösség képviseletében. Horváth Hajnalka – Vatikán Ferenc pápa a zsidó közösséghez intézett beszédében felidézte a helyszín, azaz a pozsonyi Hal-tér jelentőségét a zsidóság számára. A tér gazdag történelmi múlttal rendelkezik, hiszen korábban itt állt az ismert hal-téri zsinagóga a Koronázási Templom mellett. A két épület is jelképezi a két vallásos közösség békés együttélését, amely az egységről tanúskodik. A második világháború során Isten nevét meggyalázták, hiszen a gyűlölet több, mint 100 ezer szlovák zsidó életét követelte, zsinagógájukat pedig lerombolták. Isten nevét meggyalázták, hiszen a képmására teremtett ember méltóságát szégyenítették meg.

Ferenc Pápa A Jád Vásem Elnökével Folytatott Megbeszélést – Zsido.Com

Ferenc pápa fogadja Heisler Andrást. Fotó: MTI/Máthé Zoltán A magyar neológ felekezetet Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és Radnóti Zoltán főrabbi képviselte. A Mazsihisz nevében az elnökön kívül eredetileg Frölich Róbert országos főrabbi lett volna ott, de ő a rendezvény előtti napokban sajnos kórházba került. Ez volt az oka annak, hogy a teljes neológ zsidóság üzenetét, amelyet Frölich Róbert írt, Radnóti főrabbi adta át Ferenc pápának. A magyar zsidó reformközösségek részéről a Szim Salomtól Guba Gergely, míg a Bét Orimtól Kálmán Gábor találkozhatott a katolikus egyházfővel. (Az eseményről szóló írásunkat IDE KATTINTVA olvashatják. ) S hogy milyen érzés volt a pápával, azaz a világ egyik legbefolyásosabb emberével személyesen találkozni? Nos, Heisler Andrásnak már nem ez volt az első találkozása vele. Honlapunk érdeklődésére a Mazsihisz elnöke azt mondta: – Harmadszor volt lehetőségem Ferenc pápával személyesen találkozni. Minden találkozás előtt édesanyám szavai jutnak eszembe: "becsüld meg magad, fiam, te vagy az első a családban, aki pápával kezet fog".

Lapozó: Erdő Péter Bíboros Lehet Ferenc Pápa Utódja

Pozsony belvárosában, az 1969-ben lerombolt neológ zsinagóga helyén találkozott hétfő délután a zsidó hitközség képviselőivel Ferenc pápa. Fotó: TASR Ferenc pápa a jelenlegi Hal téren (Rybné námestie) megemlítette az egykori zsidónegyed, valamint az egymás közelében lévő zsinagóga és katolikus templom közelsége nyújtotta hely szellemét, ami két felekezet zökkenőmentes és békés együttélését szimbolizálta. Viszont arra is kitért, hogy a hely a szlovák történelem sötét múltját is jelképezi. "Isten nevét megbecstelenítették: az őrült gyűlölködés közepette, a második világháború idején több mint százezer szlovákiai zsidót öltek meg. Majd amikor el akarták törölni a közösség nyomait, a zsinagógát is elpusztították" – mondta Ferenc pápa. A katolikus egyházfő beszédében rámutatott: a zsidó nép történelmét számos tragikus és leírhatatlan sértés kíséri. "Mi pedig szégyenkezve ismerjük be, hányszor használták a Magasságos kimondhatatlan nevét kimondhatatlan, embertelen tettek elkövetésére! Hány elnyomó jelentette ki: 'Isten velünk'; de ők voltak azok, akik nem voltak Istennel" – tette hozzá.

A Budapest Két Partját Összekötő Lánchídhoz Hasonlította A Keresztény És A Zsidó Közösségek Testvéri Kapcsolatát Ferenc Pápa | Hirado.Hu

Arról már nem is beszélve, hogy 1963-ban, jezsuita növendékként egy magyar szerzetes, Jálics Ferenc volt a lelki vezetője, akire pápaként is nagy szeretettel emlékezett vissza évekkel ezelőtt a vatikáni magyar nagykövetnek, Habsburg Eduárdnak. Innen tudható, hogy Ferenc pápa képben van a magyar ünnepekkel, a magyar konyhával, és – mint a Mandinernek a nagykövet elmesélte – ismeri a "legfontosabb magyar szimbólumot", a tokaji aszút. A szentatya akcentus nélkül mondta ki: Isten éltessen!, és hozzátette, mennyire szép, hogy amikor a magyarok születésnapot ünnepelnek, ezt mondják. Ferenc pápa (jobbról a második) a 60-as években még jezsuita papként szolgálta Isten Buenos Aires-ben/ Fotó: Getty Images Ferenc pápa lelki vezetője a magyar Jálics Ferenc volt/ Fotó: MTI Kovács Attila Szívélyes tárgyalás Orbán Viktorral Ferenc pápa útja a reptérről a hivatalos köszöntők után a Szépművészeti Múzeumba vezetett. Itt találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel. A szentatya﷯ végig közvetlen és﷯ mosolygós volt, a vatikáni sajtó is jó hangulatú, szívélyes találkozóként írta le a mintegy 40 percig tartó tárgyalást.

Ferenc pápa arra szólított fel, hogy "egységesen ítéljünk el minden erőszakot, és az antiszemitizmus valamennyi formáját". "Kedves testvéreim, a ti történelmetek a mi történelmünk, a ti szenvedéseitek a mi szenvedéseink" – hangsúlyozta, miközben a keresztények és a zsidók közötti barátságot és közeledést szorgalmazta. A délutáni órákban Ferenc pápa a Pozsony-ligetfalui Betlehem központban is járt, ahol misszionáriusok nyújtanak segítséget hontalanoknak és súlyos betegeknek. A pápa köszönetet mondott a nővéreknek a munkájukért. "Még akkor is, ha megpróbáltatás előtt állunk, az Úr mindig köztünk van, soha nem hagy el minket. Ezt sose feledjétek, még a nehéz időkben sem" Nem sokkal érkezése után a katolikus egyházfő meglátogatta a központban tartózkodókat, majd imádkozott a jelenlévőkkel. TASR/para

Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. 2012 óta publikál, novellái és versei többek között az Alföld, a Bárka, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Szemle, a Műút, a Palócföld, a Prae, a Tiszatáj, valamint az Új Forrás folyóiratokban jelentek meg. Első verseskötete 2015-ben látott napvilágot Ez nem az a környék címmel. A szerző első prózakötete, a Salgó blues önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregény. A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait.

Juhász Tibor Salgó Blues 2

Salgó blues leírása Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. 2012 óta publikál, novellái és versei többek között az Alföld, a Bárka, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Szemle, a Műút, a Palócföld, a Prae, a Tiszatáj, valamint az Új Forrás folyóiratokban jelentek meg. Első verseskötete 2015-ben látott napvilágot Ez nem az a környék címmel. A szerző első prózakötete, a Salgó blues önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregény. A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait.

Juhász Tibor Salgó Blues ® Logo Dome

6. 754 webáruház több mint 4 millió ajánlata egy helyen Előző termék Jókai Mór A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI 980 Ft -tól Következő termék Christopher Moore Noir 2 461 Ft -tól 1 kép Juhász Tibor Salgó blues Gyártói cikkszám: 149782785 Kiemelt ajánlatok (2) További ajánlatok (2) Juhász Tibor - Salgó blues 25% kedvezmény könyvekre, 9000 Ft felett ingyenes a szállítási vagy a több ezer személyes átvételi pont országszerte. Juhász Tibor Salgó blues irodalom árgrafikon Árfigyelés

Legjobb esetben valahogy úgy, ahogy Puskás Öcsi felívelő pályája mutatja. Emblematikus figura ő, visszatérő helyet kap az események háttereként, a kocsmai poszteren. Juhász Tibor első prózakötete témában, korszakban, helyszínben, az alulnézet szemszögében is jól illik az 2015-ben megjelent Ez nem az a környék című első verseskötete mellé. A szoros kapcsolatról árulkodik, hogy amíg az első vers A harangszót várják címet viselte, az első novella a Harangszóra várni. A harangszó a láthatatlan, mégis létező szakralitás szimbóluma, amely egyaránt áthatja mindkét művét. Az elbeszélés központi szereplője Feri, aki igyekszik kevés szóval sokat mondani, ahogy maga a szerző is – és még valaki, aki – Istenhez hasonlóan – jelen is van a könyvben, meg nem is. Feri gondoskodó jelleme még közelebb visz ehhez az alakhoz. Az író ugyan nem nevezi meg, ahogy a Bibliában is csak a háttérben szerepel, de a Feriék erkélyéről szemlélt templomot róla, Szent Józsefről nevezték el. A munkások patrónusa illeszkedik legjobban ebbe a környezetbe, egy egyszerű ács, aki azonban egyedi jelentőségű.