Dorka alig bírja ki, hogy ne ossza meg titkát a fiúval, aki a kezdeti hitetlenkedés, majd zavarodottság után már az unokahúgával közösen hallgatja a láncon lógó és furcsán beszélő állat tanulságos és érdekes történeteit. Kedves és nem mindennapi olvasmány gyerekeknek, olyanoknak, akik nemcsak olvasni szeretnek, hanem megismerni varázslatos helyeket és azok múltját, történelmét is. Molnár Krisztina Rita: Borostyán az időkapus, Móra Könyvkiadó, 2019 A fraknói vár története A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után "Fraknó urainak" is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált.
KIEMELT AJÁNLATUNK Új maradandokkok FRISS FÓRUMOK FRISS NAPLÓK VERSKERESő SZERZőKERESő FÓRUMKERESő Nincs fotónk a szerzőről. üzenőfala képtára költő Versei folyóiratokban és versesköteteiben olvashatók. Közelkép 1998 Különlét 2008 Molnár Krisztina Rita költészete a figyelem, a türelem apoteózisa. Újra és újra megdolgozott, átszűrt élményekből születik a vers, a hétköznapi pillanatokból épít hidat Isten felé. Ennek a poétikának nem a formai tudás és fegyelem – bár már a formagazdagság is imponáló volna –, nem is a műveltségi hagyományba olvadó ismeretanyag a legvonzóbb vonulata, hanem az önmegfigyelő őszinteség. A lírai beszélő mindig az, aki észreveszi a vers lehetőségét a nem költői helyzetekben is. Nem is a magány sokszor idézett toposzai, sokkal inkább a magányból való kitörés vágya, sőt akarata adja meg a kötet saját hangját. A legerősebb mozzanatokban egy erős nőalak szólal meg, aki meg-és túlélte a legrosszabbat, és képes remélni, sőt megalkotni mindebből a jót a saját világában.
Molnár Krisztina Rita Élete Született 1967. október 11. (54 éves) Budapest Gyermekei egy lánya és két fia van Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, próza Molnár Krisztina Rita ( Budapest, 1967. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus. Családja Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton. Tanulmányai A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett. Művészetének jellemzése Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben. De nem csak a kézzel fogható környezet: a költőt körülvevő "szellemlények" - régi korok írói, költői, zeneszerzői - és más történelmi figurák egyaránt.
Molnár Krisztina Rita Élete Született 1967. október 11. (54 éves) Budapest Gyermekei egy lánya és két fia van Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, próza Molnár Krisztina Rita ( Budapest, 1967. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus. Családja [ szerkesztés] Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton. Tanulmányai [ szerkesztés] A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett. Művészetének jellemzése [ szerkesztés] Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben.
Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Fia, Esterházy Pál a XVII. század második felében kezdte el a fellegvár kiépíttetését. Az munkálatok során a művészi elemekre is nagy hangsúlyt fektettek: az ellenálló erődítményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2, 5 m hosszú krokodil is ékesítette. Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. A XVIII. század 70-es éveiben került sor a tetőszerkezet felújítására, illetve a belső terek renoválására. A barokk várkápolna 1887-ben lett restaurálva, melyet 2000-ben ismét teljesen felújítottak. A belső udvart díszítő barokk falfestményeket az évszázadok során többször is lemeszelték, majd a helyreállítás munkálatai 1993-ban kezdődtek meg és 2004-ben zárultak le.