Március 22. a Víz világnapja! Hazánkban viszonylag kevés helyen okoz mindennapi problémát a tiszta ivóvíz elérése, de a világ számos pontján ez ma már óriási gond. Fel sem fogjuk, hogy milyen szerencsés helyzetben vagyunk azokhoz képest, akik ivóvízként olyan vízhez jutnak, amibe mi a kezünket sem mosnánk meg. Mivel vízben gazdag ország vagyunk, ezért annak értékelése sajnos ennek megfelelően nem reális globális értelemben. A világon egyre kevesebb ország van, ahol ivóvíz minőségű vizet használnának akár ipari célokra is, vagy WC öblítésre, csupán azért, mert vízforrásaink jelentős része közvetlenül is fogyasztható. Egyre több helyen limitált egyáltalán a víz és fogyasztásra is legfeljebb tisztítás után alkalmas. A modern ember nem híres az előrelátásáról, a mának él és el is használ mindent az utódgenerációk elől. Pedig lassan ideje lenne kicsit felelősebben gondolkodni gyermekeink jövőjéről és akár példát is mutatni a környezetünknek a magatartásunkkal. Erre már számos előrelátó példa van- akár az esővíz gyűjtése és ésszerű felhasználása nem csak öntözésre, de úgynevezett szürke vízként a háztartásba bevezetve pl.
A felszín alatti vizek segíthetnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint a sérülékeny ökoszisztémák védelmében és helyreállításában - de ellenőrzés, szabályozás és kommunikáció segítségével fenntartható módon kell velük gazdálkodni. Világszerte az országok hatalmas mennyiségű vizet importálnak az külföldről behozott élelmiszereken, ruházati és ipari termékeken keresztül. Ennek a víznek nagy része felszín alatti víz. Ez problémákat okozhat más országok számára vízgazdálkodásban és saját élelmiszer termelésükben. Cselekvésre van szükség a felszín alatti vizek védelméért felelős intézmények felhatalmazása révén, hogy azok hatékonyabb, etikusabb és demokratikusabb irányelveket támogathassanak. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség a kormányok, a hidrogeológusok, a civil szervezetek és a társadalom szélesebb köre részéről, hogy megvédjük ezt a bolygónk jóléte és a méltó emberi élet szempontjából létfontosságú erőforrást. "Ha a földnek van egy rejtett föld alatti pulzusa, akkor ez a pulzus a felszín alatti víz" - mondja David Kreamer professzor, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségének elnöke.
törvény módosítását, melynek értelmében bizonyos feltételek teljesülése mellett már nem szükséges vízjogi engedély mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez. Egyben a korábban illegálisan létesített kutak bírság nélküli legalizálását is lehetővé tették. Sok szakember szerint az intézkedés a hazai vízbázis védelmével ellentétes hatású, és katasztrofális következményei lehetnek. Helyette sokak szerint a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség. Változtatunk kell, vagy nagy baj lesz! A víz világnapja elsősorban arról szól, hogy felhívja a figyelmet a legfontosabb természeti kincs fontosságára. Arról sem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy ha nem tudjuk eredményesen megvédeni a vizeket, beleértve a kulcsfontosságú felszín alatti készleteket, akkor ennek drasztikus, katasztrofális következményei lehetnek. Ahogy ezt korábban dr. Glied Viktor, a PTE kutatója kifejtette a Greendexen megjelent interjúban: a vízproblémák a 21. században országon belüli és nemzetközi konfliktusok kiindulópontjai is lehetnek.
Nem mellesleg a talajsüllyedés az egyik fő oka annak is, hogy az indonéz kormány Jakarta helyett egy másik fővárost tervez építeni Borneo szigetén. A probléma egyébként globális, ami egy nemrég megjelent tanulmány szerint akár a Föld lakosságának ötödét, a földfelszín 8%-át érintheti 2040-re. Kapcsolódó bejegyzések Szennyezés A felszín alatti vizek szennyezése túlhasználatához hasonlóan globális léptékű probléma. A szennyezés elsődlegesen emberi tevékenységből fakad, például a kommunális- és veszélyeshulladék-lerakókból, a nem megfelelően használt és tárolt vegyi anyagokból, de a szennyvízkezelés hiányosságai is jelentős forrásnak számítanak. Méreg szivárog a talajba Kiskunhalason Egy már felszámolt, korábban a környezetvédelmi szabályokat megszegő cég egykori telephelyén több mint 1000 tonna hulladék van, melynek nagyjából a fele veszélyes hulladék. A nem megfelelő területhasználat, a bányászati tevékenység és az iparból eredő szennyezés szintén komoly forrása a felszín alatti vizek szennyezésének.
FELSZÍN ALATTI VIZEK – LÁTHATÓVÁ TENNI A LÁTHATATLANT A felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A lábunk alatt meghúzódó víz egy rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet. Édesvízkészletünk jelentős hányadát ezek a vizek teszik ki: táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat. Sokan nincsenek tisztában a felszín alatti vizek fontosságával, így az emberi tevékenység sok helyen túlhasználja és szennyezi ezeket a vizeket is. A felszín alatti vizek kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban is. Összefogásra és tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon gazdálkodjunk ezzel az értékes nyersanyaggal. Mi a felszín alatti víz? A földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszerét kitöltő vizek. Főbb típusaik a talajvíz, parti szűrésű víz, a rétegvíz, a rés-vagy karsztvíz és a termálvíz. Miért kell foglalkoznunk a felszín alatti vizekkel?