chevron_right Végkielégítés: itt vannak a példák, kinek, mennyi jár hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Hajdu-Dudás Mária 2014. 09. 18., 06:28 Frissítve: 2014. 17., 21:24 Elég-e közös megegyezéskor szóban megállapodni a végkielégítés összegéről? Mikor számít bele a munkahelyen eltöltött időbe a fizetés nélküli szabadság? Olvasóink esetei alapján összegyűjtöttük, mit kell tudni a végkielégítésről. Első példánkban Katalin a munkáltatójával megállapodott a 11 éve fennálló munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Felmondás vagy közös megegyezés. A megállapodásban a felek semmiféle járandóságról nem rendelkeztek, de szóban (ahol jelen volt Katalin és a két főnöke) megegyeztek végkielégítés kifizetésében. A munkavállaló azonban hiába várta a háromhavi távolléti díját, ráadásul azt bíróság előtt sem tudta volna érvényesíteni. Gyakori eset, hogy a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és abban nem rendelkeznek végkielégítésnek megfelelő munkabér megfizetéséről.
2018-ban 329 900 forint volt a KSH szerinti bruttó átlagkereset, így 2020-ban maximum bruttó 1 649 500 forint támogatást kaphat egy dolgozó. Jogilag és erkölcsileg is kifogásolható lehet, de népszerű! Végkielégítés, vagy közös megegyezés? - Magyar Jelen. Jogilag nincs annak akadálya, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntessék meg a felek, sőt, annak sincs, hogy szabad akaratukból úgy állapodjanak meg, hogy a munkavállaló sem végkielégítésben, sem felmondási időre járó bérezésben nem részesül – mondta megkeresésünkre Pozderka Gábor ügyvéd. Azt viszont tudni kell, hogy ha a munkáltató működésével összefüggő okból történik a felmondás, akkor a munkavállaló számára ki kell fizetni a felmondási időre járó bért, és adott esetben a végkielégítést – a közös megegyezés aláírásával tehát ezekről lemond a munkavállaló. Kérdés, hogy ezt az anyagi hátrányt kompenzálja-e az újrafoglalkoztatás, illetve annak ígérete – értett egyet a szakszervezettel. Viszont ha csak színlelt megállapodásról van szó, azaz a felek ténylegesen nem, vagy csak átmenetileg akarják megszüntetni a munkaviszonyt, kizárólag abból a célból, hogy ne a céget terheljék a foglalkoztatás költségei egy ideig, hanem az állam biztosítsa az álláskeresési járadékot, az jogilag és erkölcsileg is kifogásolható lehet.
A problémát az Ön esetében az írásbeli megegyezés hiánya okozhatja. Ha ugyanis nem sikerül hitelt érdemlően bizonyítania, hogy munkáltatójával az Ön által elmondottaknak megfelelően állapodtak meg, akkor munkáltatóját nem tudja arra kötelezni, hogy a megállapodás szerinti összeget folyósítsa Önnek. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Végkielégítés: itt vannak a példák, kinek, mennyi jár - Adózóna.hu. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ön rokkantsági ellátásban részesül, így már ezért sem jár Önnek.
Ha igen, akkor a kinevezése, besorolása hogyan alakul, mi alapján kell besorolni, illetve a 2020. évi XXXII. tv. hatálya az önkormányzatokra is kiterjed ezzel kapcsolatosan? Költségvetési Levelek 305. szám, 5426. kérdés Önkormányzatunk egy helyi lakostól örökölt egy lakóingatlant, amit az önkormányzat értékesített. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak az értékesítés után? Költségvetési Levelek 305. szám, 5433. kérdés Költségvetési szerv esetén az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye (ugyanazon pénzügyi, gazdasági esemény vonatkozásában) lehet ugyanaz a személy?
Mikor nem jár végkielégítés? A legfontosabb: ha a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony megszűnését, azaz munkavállalói felmondásnál nem jár végkielégítés (egy kivétellel, melyről mindjárt, az 5. pontban szólunk). Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkáltató jogszerűen élt azonnali hatályú felmondással (például mert munkavállalója be sem járt dolgozni, amivel anyagi kárt okozott a cégnek). Továbbá nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki már nyugdíjasnak minősül abban az időpontban, amikor a munkáltató közli a felmondást vagy amikor jogutód nélkül megszűnik a munkáltató; vagy abban az esetben, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Milyen esetekben illeti meg végkielégítés a munkavállalót, mikor jár és mikor nem jár, mi az általános mértéke? Mi a helyzet a végkielégítéssel akkor, ha munkavállalóként azonnali hatállyal mondok fel? Ez a 4. pontban említett kivétel – a munkavállaló akkor mondhat fel azonnali hatállyal, ha munkáltatója valamilyen durva jogsértést követett el vele szemben.