Mivel ezek aligha jelentenek előnyt álláskereséskor, egyértelmű, hogy a jelentkezők szeme előtt a biztos nyelvvizsga és a diploma megszerzése lebeg. Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához? Bár az első javaslat még arról szólt, hogy a végzett hallgatók nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják a diplomájukat, az erőforrás-miniszter javaslatára az utolsó percben beszigorítottak. Csak az veheti át nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett belső szervezésű vizsgán megfelelően teljesít. Huszonötezer diploma ragadhat be idén az elmaradt nyelvvizsgák miatt - Infostart.hu. Milyen lesz a "belső nyelvi vizsga"? Erről egyelőre nem lehet tudni részleteket, az eduline kérdésére több rektor azt mondta, ahol szerveznek majd nyelvi vizsgákat, ott az alap- és a középfok közé lövik be a nehézségi szintet, de van, ahol a képzéshez kapcsolódó szakszókincset is számon kérnék a hallgatóktól. A Magyar Rektori Konferencia január végén arról döntött, hogy egységesítik a belső vizsgákat, vagyis ugyanolyan tesztet írnak majd az ország összes felsőoktatási intézményének végzettjei.
Nem, a nyelvvizsga-amnesztia csak az általános nyelvvizsgákra vonatkozik, aki szaknyelvet tanul az egyetemen vagy főiskolán, annak ezután is be kell mutatnia a bizonyítványt ahhoz, hogy megkapja a diplomát. Hányan járhatnak jól a nyelvvizsga-amnesztiával? Diploma nyelvvizsga nélkül 2016 update history. A becslések szerint a 2010-ben végzett hallgatók 25-30 százalékának diplomája még mindig az egyetemek, főiskolák tanulmányi osztályán porosodik. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek vége óta több felsőoktatási intézményben feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma, akkor végzett ugyanis az első BA-/BSc-s évfolyam, nekik – a korábbi négy vagy öt évvel ellentétben – csak három, legfeljebb három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére. Nem véletlen, hogy a diploma nélkül maradt hallgatók menekülési útvonalakat keresnek: az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának 2010-es adatai szerint a nyelvvizsgázók körében a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, míg a nyolcadik a lovári volt.
A jogszabály a mozgáskorlátozottságot, hallássérültséget, látássérültséget, beszédfogyatékosságot, pszichés fejlődési zavart (ide tartozik a diszgráfia, diszlexia, figyelemzavar, magatartászavar), és az autizmust sorolja fel. Az ezekkel élők kaphatnak felmentést részben vagy egészben például a nyelvvizsga alól. Tény, hogy egy másik, a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adójogszabály viszont súlyos fogyatékosságnak nevezi a szóban forgó betegséget. Egy ilyen adóügyi hivatkozást be is csatolt a nő a kérelméhez. Érdemes tudni, hogy az adórendelet ide veszi a legsúlyosabb betegségeket, rendellenességeket, de olyan krónikus állapotokat is, amik a köznyelvben nem minősülnek fogyatékosságnak, például a cukorbetegséget, lisztérzékenységet és a laktóz-intoleranciát is. Diploma nyelvvizsga nélkül 2016 download. A nő betegsége nem olyan, amit bárki klasszikus fogyatékosságként értelmezne. A nő a dékánnak írott kérelmében arra hivatkozott, hogy van az említett betegsége, teljesítette minden vizsgakötelezettségét, dolgozik és gyereket nevel, letette az intézményi belső, nem akkreditált nyelvvizsgát, az IKI -t. A levelében a nő egyébként a felsőoktatási törvény egyik nyelvvizsgakövetelményről szóló passzusára is hivatkozik (ezt jobbra olvashatják, a keretes részben), ám ebben nincs szó a betegség miatti akadályoztatásról.