A szövetségesek nyugat felől, a szovjet haderő keleti irányból 1944. április 25-én érték el az Elba folyót. A Vörös Hadsereg 1945. április 16-án indította el a támadást Berlin ellen. A szó szerint rommá bombázott városban már az alapvető életfeltételek sem voltak meg, míg Hitler és a náci vezetőség városban maradt tagjai a Führerbunkerbe költöztek, onnan irányítva a hadműveleteket és az ország maradék részének sorsát. Korábban a szövetségesek főparancsnoka, Dwight D. Második világháború végétal. Eisenhower megtiltotta csapatainak a Berlin elleni inváziót, kijelentvén, hogy annak csak szimbolikus jelentősége van, hiszen a német vezetés nagy része már az Alpok-erődbe menekült. Sztálin persze nem így gondolta, így a legjelentősebb erőit a német főváros támadására összpontosította. Berlin eleste előtt pár nappal az olasz partizánok a német csapatokkal együtt menekülő Mussolinit elfogták, és április 28-án népellenes bűneiért agyonlőtték. Hitler április 30-án öngyilkos lett. Május 2-án a vörös zászló lengett a Reichstag épületén.
A május hetedikén Reimsben aláírt okmányokat német részről Wilhelm Keitel (Generalfeldmarschall), Hans-Georg von Friedeburg tengernagy (Generaladmiral) és Hans-Jürgen Stumpff tábornok (Generaloberst) aláírásával ratifikálták. Franciaországban május 8-án nemzeti ünnepként és munkaszüneti nappal ünneplik a II. világháború végét, az angolszász országokban, bár nem tartanak munkaszüneti napot, de szintén ezen a napon ünneplik a II. világháború befejezését. Második világháború végétales. A Szovjetunióban május 9-én került sor a szerződés jóváhagyására, így ott a május 9-ét ünnepelték meg. 1944 utolsó hónapjaiban a Vörös Hadsereg megszállta Kelet-Európa nagy részét, és 1945 februárjában már az Odera folyónál álltak. 2 500 000 ember, 6000 harckocsi, és 7500 repülőgép állt rendelkezésükre. Ezzel szemben a Wehrmacht egységei teljesen kimerülten, alig néhány páncélos egységgel, tartalékok nélkül néztek szembe a szovjet túlerővel. A német vezetés kétségbeesésében számos alig felfegyverzett és kiképzetlen alakulatot, a Volksbund egységeit, valamint az idős és a fiatal korosztályokat is a frontra küldte.
Mindeközben B-29-esek gyújtóbombákat szórnak japán nagyvárosokra, elsősorban Tokióra. Még egyszer, ezeket a városokat valóban elpusztítják. Ez totális háború. De a japánok még nem adták meg magukat. Így áprilisban, illetve áprilistól júniusig (Ne feledd, hogy áprilisban Európában a háború már nagyjából befejeződött, Hitler áprilisban lett öngyilkos. ) 1945 áprilisa és júniusa között a szövetségesek megtámadják Okinavát, ami szintén egy hihetetlenül véres hadjárat volt. A több tízezer japán katonán kívül, akik elestek Okinaván, a polgári lakosság tíz- és tízezrei halnak meg vagy lesznek öngyilkosok. Mindez nagyon csúnya és nagyon véres. Megyünk tovább, és a japánok még mindig nem adták meg magukat. Annak ellenére, hogy flottájuk már 1944-ben csaknem elpusztult. A második világháború vége Európában | 24.hu. De vadul védekeznek. Ezzel párhuzamosan a szövetségesek, elsősorban az amerikaiak, a Manhattan-terv keretében, atomfegyvereket fejlesztettek és elhatározták, hogy bevetik őket – most Truman az elnök –, hogy felgyorsítsák a háború befejezését.
Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall elé. Miután annak csapatai ezen a napon valóban behatoltak Nemesmedvesre, az utolsó közigazgatásilag önálló magyar községbe is, Tolbuhin győzelmi jelentést küldött Moszkvába, ahol megjelent a szovjet hírügynökség, a TASZSZ Magyarország felszabadítását hírül adó kommünikéje. 1945 – A második világháború befejezése (videó) | Khan Academy. A valóságban a németek csak április 11-én kezdték kiüríteni az utolsó magyarországi falvakat: a Rábafüzeshez tartozó hegyközséget, a közeli Szentimre-telepet és Magyarbükköst. Az összefüggő arcvonal április 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy- és Dénes-majornál hagyta el Magyarország területét. A háború során – az átmenetileg megnövekedett területű Magyarországon, a különböző hadszíntereken és koncentrációs táborokban – az emberáldozat mintegy 900 ezerre tehető, közülük 500 ezer volt zsidó. Az 1946-ban készített összegzés szerint a háborús károk összege 22 milliárd pengő, azaz az 1938. évi nemzeti jövedelem mintegy ötszöröse volt, a nemzeti vagyon nagyjából negyven százaléka semmisült meg.
A NÉMET LAKOSSÁG RENDEZETT ÁTTELEPÍTÉSE A konferencia a következő megállapodásra jutott a németeknek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról való kitelepítését illetően: A három kormány, miután megvizsgálta a kérdés minden oldalát, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét át kell telepíteni Németországba. Egyetértenek abban, hogy mindenfajta áttelepítésnek, amelyre ténylegesen sor kerül, szervezetten és humánus módon kell végbemennie. Mivel nagy számú németnek Németországba való érkezése növeli a megszálló hatóságokra amúgy is nehezedő terheket, a három kormány úgy véli, hogy mindenekelőtt a németországi Ellenőrző Tanácsnak kell tanulmányoznia ezt a problémát, különös figyelemmel arra, hogy ezeket a németeket arányosan osszák el valamennyi megszállási övezet között. A második világháború vége Európában | Felvidék.ma. Az Ellenőrző Tanácsban működő képviselőiknek azt az utasítást adják, hogy lehetőleg minél előbb tájékoztassák kormányukat arról, hogy az említett lakosság milyen számban érkezett máris Németországba Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról, s hogy tegyenek javaslatot arra, mikor és milyen ütemben folytatódjék a továbbiakban a lakosság áttelepítése, figyelembe véve a Németországban fennálló helyzetet.
Felírom. Ez történik februárban. Miközben mindez történik, bár borítékolható volt, hogy a szövetségesek nyerik a háborút, semmit nem vettek biztosra. Mindenáron ki akarták kényszeríteni, hogy megadják magukat a tengelyhatalmak, különösen Németország. Ezért folytatták a nagyvárosok gyújtóbombázását Németországban. A gyújtóbombázás hihetetlenül pusztító bombázás, amivel szó szerint megpróbálják elpusztítani a várost, felgyújtani a várost. A gyújtóbombázott városok közül a legjelentősebb Hamburg és Drezda volt. Drezda gyújtóbombázásáról filmek és könyvek szólnak. A nácik szintén gyújtóbombákat dobtak Londonra, de ennek nem volt ugyanolyan pusztító hatása, mint a szövetségesek gyújtóbombázásának Hamburgban és Drezdában, valamint Tokióban és más japán városokban, ahogy néhány perc múlva látni fogjuk. 1945 áprilisában aztán eljött a tetőpont. Láthatjuk, hogy áprilisban, ahogy eljutunk április-májusig, a szövetségeseknek sikerül elfoglalniuk Németország jelentős területeit. Második világháború vegetarian. Kiverik a tengelyhatalmak erőit Olaszországból.