Az Elbocsátó, szép üzenet érték-és időszembesítő költemény. Témája: leszámolás a Léda-szerelemmel, legalábbis az első értelmezési szinten. Ady Endre-Elbocsátó,szép üzenet | Vers videók. A másodikon azonban a mű – ha műként olvassuk – fő üzenete a külső valóság és a költő által arról teremtett kép különbségének hangsúlyozása, illetve a költői tevékenység és a költő dicsérete. Persze a vers természetesen olvasható elsődleges jelentésében is (szakító versként), és föl kell tennünk, hogy a kor – amely nem volt felkészülve a szerző személye és a lírai én közötti finom különbségtételekre – elsődleges jelentésében fogadta be. Az is nyilvánvaló, hogy Ady erre számított, és mivel a szöveg egyszerre költői és misszilis (azaz fizikai személyhez szóló, valódi) levél, le kell szögezni, hogy noha az egyik szempontból ez a vers a művészet és a valóság bonyolult kapcsolatát boncoló költemény, a másik szempontból egy kifejezetten gonosz és öntelt szakítólevél. Ady a felsőbbrendűség érzésével tekint vissza a Lédával vívott szerelmi csatáira, egy olyan küzdelemre, amely eleve egyenlőtlen volt, és kegyetlenül megfosztja ezt a szerelmet minden értéktől, amit korábban ráaggatott.
Tékozló fiúként térne meg Urához a "rongyolt lelkű", "életben kárhozott" férfi, akinek képtelenül távolról: a halálból kell visszatalálnia elfeledett hitéhez, elveszített nyugalmához. De míg a halálból is vezet út Istenhez, a felejtésből nem. Hiába találkoznak "valahol" a Sion-hegy alatt, hiába "jó" és "kegyes" az öreg Úr – készen arra, hogy a bűnöket megbocsássa -, ha nem létesülhet közöttük kapcsolat. Ady endre elbocsátó szép üzenet elemzés. A megtérni vágyó hős elfeledte a régi gyermeki imát, s vele együtt a naiv gyermeki hitet-bizalmat, nem tudja a "szép, öreg Úr" nevét – így az a néma kérdezőnek nem válaszolhat. Újszerű, modern Isten-élményt sugall a vers: a XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de a vallásos-metafizikus világmagyarázatokból kiábrándulva ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Elfogadni a célt és elutasítani az eszközt: talán így lehetne összefoglalni e beállítottság alapvető ellentmondását. A Sion-hegy alatt című vers hősét nem bűnei, hanem hitetlensége kárhoztatja kudarcra, a bizonyosság kereséséről pedig nem képes – és nem is akar – lemondani.
Az Elbocsátó, szép üzenet szerkezete klasszikus háromosztatú. Az 1. egység (1. versszak) témája az elbocsátás. Ez teremti meg a vershelyzetet. Nyelve erősen archetipikus, archaizáló, a kulcsige (elbocsátlak) például a bibliai kifejezés a válásra. Ez az ige határozza meg a megszólító és a megszólított alá-fölérendeltségi viszonyát. Annak ellenére, hogy Ady sok tekintetben ki volt szolgáltatva a nála idősebb, gazdagabb és eleinte műveltebb asszonynak, aki még gyógyíttatta is, fel kell tennünk, hogy a vers lényegi aspektusa nem a kicsinyes bosszú. A lírai én nemcsak Adélt, hanem az asszonynak az általa teremtett képét, a neki valóban alárendelt Lédát is megszólítja. Az 1. Ady endre elbocsátó szép usenet.reponses. strófa végén a szánalom érzését fejezi ki szeretője iránt, akit valahol sajnál is. A 2. egység (2-4. versszak) a szakítás indoklása. A 2. strófa lényegében a Léda-kép megteremtését beszéli el, világosan megkülönböztetve a hús-vér asszonyt és az ő számtalan (mással lezajlott) szerelmi élményből összegyúrt, költeményekben létező mását, a "szépek szépét".
Ennek a meghiúsulásnak a magyarázata a szereplők alakjában keresendő. Az Úr, nem szokványos képben jelenik meg, nagyon meghökkentő módon. Ady profán, hétköznapi szavakkal illeti őt: borzas, foltos kabátú, Isten-szagú. Groteszk képet fest Istenről. A lírai én pedig egy bizonytalan, megviselt alak, amire a "rongyolt lelkű" illetve "reszkető kezű" kifejezések utalnak. Mindkettejük, közös tulajdonsága, hogy rendkívül magányosak. A kallódó Isten és a hinni vágyó ember keresi egymást, hisz vannak cselekvő igék: "simogatott", "harangozott", de mégsem tudnak egymásra találni, hisz a gyermeki hit felidézése kevés ahhoz, hogy valaki felnőttként rátaláljon Istenre. A Sion-hegy alatt (1908) Az első istenes versciklus címét adó költemény. Amikor először megjelent, nem kis megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet - SOY - Simple On You - simpleonyou.hu. Hatvany Lajos méltán nevezte Ady egyik legszebb költeményének, hiszen különösen feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A költői én bizonytalannak és tétovának mutatkozik a vers elején: a gyermekkori emlékek nyomán tapogatózva keres valakit, akiben bizonyos lehet, aki őt eligazítja, akiből reményt meríthet.