Videóátirat Hasznos lehet az "Újvilág" szimfónia megértéséhez, ha megfigyeljük, hogyan is végződik. Hiszen semmilyen más szimfónia nem ér úgy véget, ahogy az Újvilág szimfónia. Egy gyászénekkel ér véget. Emlékszel erre a befejezésre? (Dvořák: IX. szimfónia) Itt valamiféle temetés van. És azután egy apoteózis, majd a végső akkord, E-dúrban. Dvorák, Antonin - IX. szimfónia "Az új világból" IV. tétel - YouTube. (zongora akkord) diminuendo jelzéssel, a csendig halkulva. Hogy értelmezni tudjuk ezt a befejezést, nyilván a zenén kívül valami másra is kell gondolnunk. Nem érthetjük meg pusztán zenei fogalmakkal Az Újvilág szimfónia végét. Ahhoz, hogy megértsük az Újvilág szimfónia végét, meg kell vizsgálnunk ezt a kis könyvet, Henry Wadsworth Longfellow Hiawatha éneke című versét, amelyet Dvořák annyira szeretett. Először cseh nyelven olvasta, később angolul. És azt mesélte nekünk, és ezt mondta a riportereknek, hogy ez adta a fő inspirációt az Újvilág szimfóniához. És ha elolvasod a Hiawatha énekének végét és megnézed az Újvilág szimfónia végének leírását, amit most felolvasok, érteni fogod.
Antonín Dvořák Életrajzi adatok Születési név Antonín Leopold Dvořák Született 1841. szeptember 8. Nelahozeves, Osztrák Császárság Származás cseh Elhunyt 1904. május 1. (62 évesen) Prága, Osztrák–Magyar Monarchia Sírhely Vyšehrad cemetery Házastársa Anna Cermaková Gyermekei Otilie Suková Otakar Dvořák Magdalena Dvořáková Szülei Anna Dvořáková František Dvořák Iskolái Pipe Organ School in Prague Pályafutás Műfajok opera, klasszikus zene Hangszer zongora Díjak Vaskorona-rend a Károly Egyetem díszdoktora Osztrák Császári Vaskorona-rend Tevékenység zeneszerző IPI-névazonosító 00008944179 Antonín Dvořák aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat. Antonín Leopold Dvořák ([ˈdvɔr̝ɑːk], körülbelüli kiejtése: 'dvorzsák'), ( Nelahozeves, 1841. – Prága, 1904. Új világ szinfónia. ) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike. Életpályája [ szerkesztés] Dvořák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte.
A 18. század vége szimfóniáinak első tételeiben általában még világosan felismerhető az olasz intradasinfoniával, a francia nyitánnyal, a táncszvittel és a kamara-szonátával való formai kapcsolat. A harmadik tételként megjelenő menuette valószínűleg a szerenád - és divertimento -irodalomból vagy a szvitekből jutott a szimfóniákba. Az utolsó tétel legtöbbször rondó formájú (főként a rondó magasrendű, szonátaformával kombinált, szonátarondó mozarti típusa jellegzetes), de követheti a szonátaformát is. Beethoven a menüettet (mely már Haydnnál elveszítette nyugodt táncjellegét), scherzóvá alakította át, miáltal az utolsó stilizált tánc is kiszorult a szimfóniából s így annak utolsó kapcsolata is megszűnt a szvittel. A szimfónia kétségkívül itt, Beethoven művészetében érkezett el fejlődésének tetőpontjára. Beethoven megőrzi a szimfonikus forma alapsémáját, de valamennyi tétel kereteit kitágítja, monumentális arányokban épít. Dvořák IX. szimfónia II. tétel - Fidelio.hu. Romantika és az azt követő stílusok [ szerkesztés] A 19. század romantikusai szimfonikus zenéjükben közvetlenül Beethoven stílusához kötődnek, amennyiben a szimfónia klasszikus kereteit őrzik s töltik meg – elsősorban Franz Schubert kezdeményezése óta – romantikus tartalommal, mint Carl Maria von Weber, Robert Schumann, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Louis Spohr.
Az ókori asszír-babiloni kultúrában a Szimfónia név dudaszerű hangszert (görög források szerint symphoneion) jelentett. Középkor [ szerkesztés] Hasonlóképpen hangszernév volt a középkorban is, éspedig hol dudát, hol húros hangszert, tekerőlantot, vielle-t jelölnek ezzel a névvel (chifonie, symfonia). Reneszánsz [ szerkesztés] A 14-15. századtól kezdve a symphonia elnevezést többszólamú hangszeres darabok jelölésére kezdik használni. Elvétve ekkor is, később is, még vokális művet is jelöl. Klasszikusok leporolva: Dvorak - Újvilág szimfónia. Barokk [ szerkesztés] A barokk zenében is hangszeres művet jelent, a 17. század elején egy ideig megkülönböztetik a hangszeres szonátát a sinfoniától; előbbi a polifonikusabb szerkezetű, a sinfonia pedig a homofonabb, akkordikus - harmonikus szerkezetű hangszeres kompozíció – és pedig többnyire több hangszerre szóló ünnepélyes bevezető tétel. Ez a megkülönböztetés mindinkább elmosódik ugyan, de a sinfonia lényegében továbbra is a nem annyira kontrapunktikus, mint inkább harmonikus jellegű, zenekari tutti -ból álló bevezető és közzenéket jelenti ( operákban, oratóriumokban, kantátákban); némelykor zenekari intermezzóként (intermedium, ritornell) lép fel, néha rövidebb vagy hosszabb bevezető-szakasz, miközben a szonáta egyre inkább többtételes, önálló hangszeres kompozíciót jelent.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Dvořák 1891-ben elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt IX. ("Az Újvilágból") szimfóniájára és az "Amerikai" vonósnégyesre. Egyik tanítványával, egy fiatal fekete fiúval gyakran társalogtak népzenéről, kölcsönösen bemutatták egymásnak saját népdalaikat. Új világ szimfónia szerzője. Egy alkalommal a fiú elénekelte a Goin' home kezdetű dalt, ami úgy megtetszett Dvořáknak, hogy lejegyezte noteszébe. Nem sokkal ezután elutazott egy amerikai kisvárosba, amelyben zömmel csehek laktak. Pár hétig ott is maradt, olyan jól érezte magát honfitársai körében, és ezalatt írta meg az Újvilág szimfóniáját. Ez volt az első Amerikában írott műve. A szimfónia Largo tételében felhasználta a Goin' home dallamát. Tassonyi Zsolt a Budapesti Operettszínház karmestereként és korrepetitoraként a színház csaknem összes előadásában dolgozik és részt vesz a következő generáció képzésében is.
17, 1874 Vanda, op. 25, 1875 A ravasz paraszt, op. 37, 1877 Mátyás király balladája, 1881 (a Király és szénégető 2. változata – op. 14 – alapján) Dimitrij, op. 64, 1881 - 1882, átdolgozva 1894 - 1895 – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának "folytatása". A jakobinus, op. 84, 1888, átdolgozva 1897 Az ördög és Kata, op. 112, 1898 - 1899 Ruszalka, op. 114, 1900 Szent Ludmila, op. 1893-ban ezen a napon mutatták be Antonin Dvořak Újvilág-szimfónia című alkotását New Yorkban. Antonin Dvořak, cseh zeneszerző 1892-95 között a New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatójaként dolgozott. Újvilág-szimfónia című művét amerikai tartózkodása alatt, 1893 első hónapjaiban írta, a bemutató ugyanez évben zajlott le New Yorkban. Amerikában szerzett élményei, a szokatlan és tanulságos új benyomások hatása alatt komponálta e-moll szimfóniáját. A néger és indián népzenék felfedezése éppúgy nyomot hagyott alkotásán, mint a nagyvárosi élet. Sikere rendkívüli volt, a zeneszerzőt minden tétel után hosszú percekig tapsolva ünnepelték, s a konzervatórium háromszáz dolláros nagydíjával is megjutalmazták.
Dvořák temetése 1904. május 5-én országos jelentőségű volt. Fáradhatatlanul komponált, 1874 -ben 15 művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. 5. Források [ szerkesztés] Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. John Stanley: Klasszikus zene. Magyar lovas szövetség Exatlon hungary 2020 16 adás