A fűtési szezon kezdetekor - főként központi fűtés esetén - a lakás páratartalma jelentősen lecsökken. Minél nagyobb a különbség a kinti és benti levegő hőmérséklete között, annál szárazabb lesz a lakásunk levegője is. Ideális esetben a beltéri páratartalomnak nagyjából 40-60 százalék között kell lennie, viszont egy hűvösebb napon ez akár 20 százalék alá is lecsökkenhet. Ez pedig nemcsak az éjszakai pihenésünket teheti tönkre, de egy sor betegség előfordulásának az esélye is megnőhet miatta. Megvan az ideális hőmérséklet alváshoz A bűvös szám a 18, 3 - a kutatók szerint ez a hálószoba ideális hőmérséklete, ilyen hőfokon lesz tökéletes az éjszakai pihenés. Kattintson a részletekért! A túl száraz és túl nedves levegő is veszélyes Hogyha túl alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodunk, a levegő kiszárítja a szemünket, a bőrünket és a légúti nyálkahártyát is. Miért fontos a lakás párásítása?. Egészséges esetben ez utóbbi nedves, így megtapadhatnak rajta a kórokozók, ezért nem juthatnak be a szervezetünkbe. A túl száraz levegő miatt azonban ez a védelmi funkciója jelentősen lecsökken, ami megnöveli a különböző légúti megbetegedések kialakulásának a veszélyét.
Profi párologtatók Természetesen számos, professzionális párásítást végző berendezés közül válogathatsz, ha nem bíznád a véletlenre otthonod megfelelő páratartalmát. Három típusát különböztetjük meg a párologtatóknak: Meleg párásító Amikor vizes edényt teszel a kályhára, akkor például meleg párásítás történik, de kicsiben egy mécses is ezt végzi. A víz felmelegszik, és elpárolog. A levegő ilyenkor picit monszunszerű lesz, a melegben erősebben érzékeled a párát is. Hideg párásító A hideg párásító készülékek egyáltalán nem forralnak vizet. Hogyan párásítsunk a lakásban. A szoba levegőjét veszik fel, a rendszeren belül vízzel ütköztetik, majd amennyi párát fel tud venni a levegő, azzal együtt visszalökik a szoba légterébe. A legmodernebb: ultrahangos hideg párásítás Az ultrahangos rendszer mikroszkopikus szemcsére bontja a nedvességet, és ezt fújja ki a szoba terébe. Ezzel nem párás levegő, hanem nedvesség kerül a légtérbe, ami például megfázásos betegségek esetén sokkal kellemesebb hatást kelt, mint a sima párásítás, hiszen hidratálja a nyálkahártyát.
Az éghajlati adottságok meghatározók: minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a légúti beteg, mint az Egyenlítő környékén – részletezi Dr. Kovács Lajos. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen érdemes otthon párásítanunk.
1. ábra. Hőmérséklet, páratartalom lakótéri monitorozása Télvíz idején azonban még a legjobb, páraérzékelős vezérlések ellenére is előfordulhat, hogy "elfogy" a víz a levegőből. Ez természetes folyamat: kint, bár a relatív nedvességtartalom nagy, de hideg a levegő, ezért az abszolút nedvességtartalom csekély. Ha ezt a levegőt a szellőztetéssel bejuttatjuk a lakásba és felmelegítjük, túl száraz lesz a komfortos légállapotnak megfelelő szinthez képest. Mivel télen többet tartózkodunk otthon, a szellőzést kevésbé foghatjuk vissza, így a száraz légállapot nagy valószínűséggel jelentkezni fog. További részletek az Épületgépész Magazin 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található. /Kép: FreeImages Egybenyitva a természettel A ma ablaktrendjei egyre inkább a természettel való kapcsolódás, a természetközeliség megteremtése felé visznek, még nyílászárók esetében is, miközben azoknak töretlenül meg kell felelniük energiai és esztétikai elvárásoknak is. Hogyan valósítható meg mindez egy nyílászáró esetén?