A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye ( 1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. Harangok [ szerkesztés] A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik. A templom mint temetkezési hely [ szerkesztés] A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is. [1] Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is. Szent kereszt felmagasztalása templom es. A templom jelene [ szerkesztés] A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7. 30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét. A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc -plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.
Beregszász egykori latin neve Villa Lamperti (Lampertháza) volt. Nevét a város – valószínűleg a helységet 1077 után alapító – Lampert (Lambert) hercegről, Szent László öccséről kapta. A város egyik legjelentősebb középkori emléke a Vérke folyó partján álló Mindenszentek tiszteletére emelt római katolikus templom. A monda szerint egy nyáját legeltető paraszt legény két bikája összeverekedett és lábaikkal tömérdek kincset túrtak ki. A parasztlegény ennek emlékére templomot emelt e helyen. A helyet Szászbereknek, később Beregszásznak nevezték el. Irodalmi források szerint a mai gótikus templom helyén egy románkori templom állt, de ez nem bizonyított. Bár a település valóban a XII. századtól lakott volt. A templom románkori eredetét az északi kapu fölött elhelyezkedő két gyámkővel bizonyítják. A két másodlagosan elhelyezett gyámkő emberfejet és oroszlánt ábrázol. (Ganthon I. szerint pásztor és bikafej. ) Dr. Entz Géza szerint azonban a gyámkövek inkább a XIV. Balatonakali Szent Kereszt felmagasztalása templom - Magyar Templomok. sz. végéről valók. Tény, hogy Batu kán hadai 1241-ben szinte teljesen elpusztították a várost és valószínűleg a templomát is.
A katolicizmus A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház). Szent kereszt felmagasztalása templom budapest. A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház. Katolikus templomok Magyar templomok Református templomok Evangélikus templomok Ortodox templomok Izraelita templomok Történeti forrásunk volt: wikipédia
A Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke a nagymarosi római katolikus templom tornya. A gótikus és barokk stílusjegyeket is magán viselő templom mellett Szent Istvánt és Gizella királynét ábrázoló szoborpár áll. A templomot valamikor az 1300-as évek első felében kezdték építeni. Egy 1324-ben kelt dokumentum már említi a torony nélküli épületet, amelynek akkoriban Szent Márton volt a védőszentje. Egy feltárás során a templom északi oldalán egy 14. Nagymarosi Plébánia | Szent Kereszt felmagasztalása templom, Nagymaros. századból való vörös márvány sírkőlapra bukkantak, amelyet most Visegrádon a Mátyás Király Múzeumban őriznek. 1965-ös régészeti feltárások idején még több sírra bukkantak a templom körül. Tornyát a 14. század végén kezdték építeni, és a zárókövén talált évszám szerint 1509-ben készültek el vele. A torony alja négyzet alakú, a második szinttől kezdve nyolcszög formájú, késő gótikus stílusú. Az eredetileg négy szintes tornyot belülről különleges csillagboltozat fedi. A Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke a nagymarosi római katolikus templom tornya.