Háromszék napilap hétfő Váci utca zara Elado erdő hazel park Vágott tégla munkadíj magyarul Könyv: Peppa malac - Peppa mókás karácsonya Hogyan válasszunk kávéfőzőt lyrics Csokonai vitéz mihály felesége magyarul Csokonai vitéz mihály felesége lyrics "Még csókot is ragasztott orcámra" - Csokonai és Lilla szerelmének története Viszlay sport budapest Női cipő 1124 budapest csörsz utca 18 b 1913. – Gesztesi Gyula: Csokonainak egy állítólagos vígjátéktöredéke. U. o. – Kardos Albert: Csokonai és a színpad. Uránia. 1914. – Gulyás József: Népi és folklorisztikus elemek Csokonai műveiben. Népélet. 1924. az: Csokonai színdarabjainak előadása. Irodalomtörténeti Közlemények. 1925. – Gulyás József: Csokonai-tanulmányok. Sárospatak, 1926. – Mitrovics Gyula: A magyar esztétikai irodalom története. Debrecen és Budapest, 1928. – Zsoldos Jenő: Zsidó népéleti vonatkozások Csokonai költészetében. Magyar-Zsidó Szemle. 1928. – Tolnai Vilmos; A nyelvújítás. Budapest, 1929. – Harsányi István: Rokokó ízlés a magyar irodalomban.
(Csokonai munkáinak kritikai megítéltetések. Tudományos Gyüjtemény. 1817. évf. Újból összes munkái között. ) – Toldy Ferenc szerint Csokonai Vitéz Mihály vígjátékai a jellemrajzban, dialógusokban, furcsa motívumokban nagy erőt mutatnak. Hogy komikuma aljas körben mozog, hogy elméssége nem finom, hogy ízlése tisztulatlan, ezt nem a költő sajátos hajlamainak, hanem nevelésének, környezetének és a jó társaság hiányának kell betudni. Vele született nemes lelkülete egész életén át küzdött a durva hatások ellen, de azokat leküzdeni nem bírta. (A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. ) – Haraszti Gyula szerint a költő tulajdonképpen csak iskolai színdarabokat írt, minden kiválóbb esztétikai érték és színi érzék híján, de azért színdarabjai mégis figyelemreméltó jelenségei a magyar színköltészet fejlődésének. Terentius, Moli č re, Goldini, Kotzebue és Metastasio erősen hatottak rá. (Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. Csokonai Vitéz Mihály. Képes magyar irodalomtörténet.
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÍNMŰVEI. MIKOR Csokonai Vitéz Mihály tudomást vett az első magyar világi színtársulat előadásairól, felébredt benne a vágy, hogy színdarabokat írjon. Mint debreceni diák 1793-ban felajánlotta szolgálatait a pesti színészeknek, de ezek nem törődtek ügybuzgóságával. Első eredeti darabját, a Tempefőit, húsz éves korában írta. (1793. ) Vígjátékának hőse a költészetből akar megélni, de csakhamar be kell látnia, hogy Magyarországon nem törődnek a költőkkel; csak gróf Fegyverneki leánya, Rozália, lelkesedik az irodalomért, bele is szeret a kóbor poétába. A színműíró a vígjáték hősét magáról mintázta, a többi szereplő rajzában sok vonást vett az életből. Az akkori magyar társadalom tipikus alakjait elég ügyesen állította olvasói elé; felvonultatta a régi nemesházak három közismert gavallérját: Tökkolopit, a kártyahőst, Koppóházyt, az ebbarát földesurat, báró Sertepertit, a magyarokat megvető főrangú uracsot; mindegyik nagy összegeket költ haszontalan mulatságokra, de a magyar irodalomról egyik sem akar tudni.
Vígan fogadhatja a kérők hadát, mint afféle vagyonos özvegy! Karnyónénak két úriember is teszi a szépet: s míg az asszony a szerencsejátékos Lipittlottyot szereti, a furfangos Tipptopp mindent megtesz, hogy vetélytársát félreállítsa. Ám hiába eped az özvegy, mindkét úr a vagyonára pályázik, amelynek megszerzéséért semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, legyen szó megtévesztésről, Boris szobalány kegyeinek elnyeréséről, vagy éppen gyilkosságról. A szálak ki- és összebogozásában Karnyóné Samu fia, és Lázár deák, a boltoslegény is alaposan kiveszi a részét, s a történet végén talán egy-két váratlan vendég is betoppan… Csokonai több, mint 220 éves alkotása tele van modernitással és kiaknázásra váró lehetőségekkel. Mindezeket játékosan felszínre hozva, sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként viszi színre a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház.