Facebook Ehhez képest szeptember 2-án Tiba István (Fidesz) országgyűlési képviselő egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy valójában Hegedüs aktivistái voltak a támadók. Szabó Gábor "Tuareg" szerinte "saját bevallása szerint is hajlamos az agresszióra", az ügy előzményeként pedig az aktivista a választókerület minden településén "zaklatta" a választókat. (Annak, hogy az aktivista saját magáról korábban azt mondta volna, hogy hajlamos az agresszióra, a Tiba kijelentésére hivatkozó Fidesz-közeli sajtótermékek cikkeit leszámítva nem találtuk nyomát. ) Tiba szerint különös, hogy "az ellenzéki médiák" videófelvételt mutattak arról, hogy az apa és a fia autójukkal megérkeznek az aktivistákhoz, hiszen ekkor még nem is történt konfliktus. (Ilyen felvételt mi egyetlen, az ügyet bemutató híradásban sem találtunk. HírAréna: A Világ Sajtója. ) "Ebben a tettlegességig fajuló verekedésben a balmazújvárosi polgármester lányának a barátja is részt vett, és jelen volt a polgármester fia is, aki egyébként elszaladt, miután a rendőröket hívták" – mondta a Fidesz képviselője, többször is hangsúlyozva, hogy az apát és fiát az "ellenzéki média" garázdaként állítja be.
Hűtlen kezelés miatt bűnösnek mondta ki és csaknem félmillió forintos pénzbüntetésre ítélte első fokon az Ország Gyűlése Mozgalom nevű egyszemélyes szervezet vezetőjét, Szabó Gábor Tuareget egykori, józsefvárosi tevékenységéért a Pesti Központi Kerületi Bíróság – értesült a PestiSrá Noha a nyomozást hetvenmilliós kárérték miatt rendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda, ennek csak a töredékét találták bizonyíthatónak, így az ügyészség csupán valamivel több mint másfél millió forintos visszaélés miatt tudott vádat emelni Szabó és bűntársai ellen. PÁMER DÁVID – PestiSrá Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt bűnösnek mondta ki és első fokon 450 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Szabó Gábor "Tuareget" múlt hét pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság – értesült a PestiSrá a Fővárosi Törvényszék szóvivőjétől. Póta Péter arról is tájékoztatta portálunkat, hogy Szabó két bűntársát, a másod- és harmadrendű vádlottakat ugyancsak bűnösnek mondták ki, ezért őket a bíróság egy évi próbaidőre bocsátotta.
2009-ben Csécsei Béla betegsége miatt lemondott, az időközi polgármesterválasztást Kocsis Máté nyerte. Tuareg stratégiai tanácsadó maradt az új fideszes polgármester mellett, akihez egyébként személyes barátság is fűzte. 2010-es önkormányzati választás A választást a fidesz fölényesen nyerte. Tuareg várospolitikai és közbiztonsági tanácsadóként folytatta, de kocsmát is nyitott az önkormányzattól kedvezményesen bérelt Szentkirályi utcai pincehelyiségben, ahová a 2006-os furcsa koalíció tagjai is jártak. 2013-ban a kocsma csődbe ment; Tuareg szerint a 2012-es dohányzás elleni törvény miatt. Az önkormányzatot a guberálást tiltó helyi rendelet bevezetése után folyamatosan támadták a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek. Tuareg helyi népszavazást kezdeményezett a hajléktalanok jogainak korlátozására. Bár a népszavazás eredménytelen lett a 17%-os részvétel miatt, a voksolók 80%-a a korlátozást támogatta. Gondolom, a hajléktalanok lakcím híján nem vehettek rajta részt. Kocsis Máté polgármester a népszavazás "eredményére" hivatkozva felülbírálta Szabó Máté nak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ellenvéleményét a guberálás tiltására.
Számla kötelező tartalmi elemei - YouTube
chevron_right A számla kötelező tartalmi eleme július 1-je óta hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 07. 08., 17:40 Frissítve: 2020. 08., 14:45 A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8 számjegyét, vagyis a vevői adószámot, olvasható a Nemezti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján. Erre azonban csak akkor van szükség, ha áfaalany szerzi be a terméket, vagy veszi igénybe az adott szolgáltatást. Továbbra is kibocsátható tehát számla vevői adószám nélkül, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai szervezet. Ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia.
A külföldi (uniós tagállamból származó) számlákra, azok kötelező adattartalmára és ennek függvényében történő elfogadására az alábbi jogszabályi rendelkezések vonatkoznak: A 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (3) bekezdése kimondja: "Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek. " A 2006/112/EK (HÉA – hozzáadott érték adó) irányelv fenti rendelkezései a számla tartalmáról többek között kimondják, hogy: "az ebben az irányelvben meghatározott különös rendelkezések sérelme nélkül, a 220. és 221. cikk értelmében kiállított számlákon a HÉA megállapítása céljából kizárólag a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni (226. cikk.