Noha akadnak állások, ahol számít az előnyös megjelenés, az esetek többségében szakmaiatlannak hat, ha a képünkkel próbálunk jó benyomást tenni a munkáltatóra. Tegyük meg ezt a szakmai eredményeinkkel! Senki sem gondolhatja komolyan, hogy mondjuk, egy villamosmérnök esetében nem a szakmai referencia dönt, hanem az, milyen szépen mosolyog a filterezett fényképén. Nagy cégek esetén külön informatikai rendszert tartanak fent a humánügyek kezelésére, avat be Krisztián, ami előre meghatározott hívószavak keresésével értékeli a beérkezett pályázatokat. Tegyünk-e fényképet az önéletrajzba? Megmondják a HR-esek! | Profession. Márpedig ilyen esetben rendszerhibát is okozhat, ha a pályázó a szisztéma által nem felismerhető formátumban csatolja vagy applikálja a fotóját. A hazai multik is használnak ATS-t (Applicant Tracking System), ezért inkább kérdezzünk rá, hogy kell-e a fénykép, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a megléte miképp befolyásolja az esélyeinket. Kijelenthetjük tehát, hogy a fényképes önéletrajzok ideje nemzetközi szinten lecsengett, nálunk azonban görcsösen tartja magát.
Egy tapasztalt HR-es átlagosan 6 másodpercet szán egy önéletrajz átnézésére. Ez a 6 másodperc pedig nem sok mindre elég és az első dolog, amin megakad a kiválasztással foglalkozó szakember szeme, az a jelöltről készült fénykép. Vajon növeljük azzal az esélyeinket a kiválasztás során, ha fényképes önéletrajzzal vágunk neki az álláskeresésnek? A jó önéletrajz titka - Karrier Trend. A videóban egy meglepő kutatás eredményeit mutatom be, amely segít eldönteni, hogy mikor érdemes fényképet csatolni az önéletrajzhoz és mikor nem. A videó szövege: Kell-e fényképet csatolni az önéletrajzhoz vagy mégsem? Hiszitek vagy sem, ez az egyik leggyakoribb kérdés, amely fel szokott merülni a konzultációkon. Úgy látom, hogy a többség számára még mindig nem egyértelmű, hogy mikor érdemes fényképes önéletrajzzal pályázni és mikor nem, ezért úgy döntöttem, hogy ma tiszta vizet öntök a pohárba. Hiszen a pályázóról készült fotó nagyban befolyásolja, hogy lesz-e folytatás vagy sem. Én Ági vagyok a CV Factory alapítója és ma megnézzük, hogy mikor kell fényképet csatolni az önéletrajzhoz és mikor nem.
A Linkedinen sajnos már nem elérhető (Google tárolt változatban igen, sőt sok külföldi blogon megjelent a teljes cikk…), valahogy éreztem, hogy ez lesz, úgy fest, erősen tabutéma lehet még tőlünk nyugatabbra is azt feszegetni, döntési szempont-e a külső új kollégák kiválasztásnál. Azért lett különösen érdekes a téma számomra, mert általában kérem az álláskeresőimet, tegyenek fényképet a CV-jükre. Még a blog indulása körül az egyik személyes ismerősöm azt válaszolta, hogy nem, mert akkor nem jut el állásinterjúra, mert ő nagyon csúnya. Önéletrajz fénykép nélkül lehetséges. Közöltem vele, hogy semmi csúnya nincs rajta, teljesen átlagos külsővel rendelkezik, az emberek többsége nem porcelánbaba-arcú, az, hogy ő sem, nem baj. Volt már állása is, nem is a külseje miatt váltak meg tőle (leépítés) és nem a külseje akadályozta az újabb állás találásában. Eljött az állásbörzék szezonja, ami nagyon jó lehetőség minden pályakezdő álláskeresőnek. Egy részletesebb használati útmutatót adnék, hogyan és mivel kell az állásbörzére felkészülni ahhoz, hogy az állásinterjúkat eredményezzen egy pályakezdőnek is.
Kutatási terület: Magasépítés. Hídépítés. Feszített szerkezetek. Vb. építmények megerôsítése. Vasbeton és feszített vb. szerkezetek modellezése. Korszerű vb. építési anyagok és technológiák.
1979-től a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény nyugdíjas alkalmazottjaként tudományos kutatómunkát végzett. Megírta szülőfaluja, Mogyoród történetét. Művei Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára. Budapest–Szeged, 1937. Hol a parasztság helye? Budapest, 1940. A hivatás-szervezet megalakítása és vezetése. Budapest, 1942. Mogyoródi évszázadok. Aszód, 1979. Gidres-gödrös Mogyoród. 404 - Országos Gerincgyógyászati Központ. Mogyoród, 1988. A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, 1992. Irodalom HORVÁTH Lajos: Dr. Farkas Györgyről. In: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, 1992. Vida István-Vörös Vince: A Független Kisgazda Párt képviselői. 1944–1949. Budapest, 1991.
A hegység gyalogos bebarangolását jól kijelölt gyalogösvények teszik lehetővé; a hegységben 83 tavat találunk –, nagyságuk, mélységük igen változó: a Bucura-tó közel 8, 4 hektáron terül el, a Zănoaga-tó pedig 29 méter mély. Növény- és állatvilága rendkívül gazdag, változatos. Az ott élő több mint ezer növényfaj az ország területén élő összes faj több mint egyharmadát jelenti. Az állatvilágot több mint 180 madárfaj képviseli, de él itt az emlősök közül a medve, farkas, hiúz, zerge, szarvas, őz, nyúl, vaddisznó, borz, menyét, mókus, havasi pocok stb. – a hegység egy igen tekintélyes része immár több mint 90 éve védett. Nagyezerjófű Farkas György azt is elárulta, hogy ha fotózni megy, magányos farkas, aki szeret egyedül bolyongani a természet lágy ölén, kivárni a megfelelő pillanatot, megtalálni a témát hajnalban, napsütésben vagy alkonyatkor, mikor éppen a legmegfelelőbb a fényviszony, ami életet és lelket lehel a képbe. De mégsincs egyedül, odafent valaki mindig vigyáz rá. Dr. Bálint György - Berta Béla - Dr. Farkas Károly - Dr. Terbe István - Vass Ottó - Kertbarátok - Mezőgazdasági - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. A csend birodalmába vezet Farkas György, a csendbe, amely átölel és megnyugtat, akár úgy is, ha ránézünk valamelyik képre.