Nem tudhatom… (Hungarian) Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. Nem tudhatom vers la page du film. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép?
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. 1944. január 17.
Majd a következő sorokban meg is mondja, miért érzi magát "itthon". Tudja, mi hol van, ismeri az embereket, a tájat, mindent közelinek érez, a sajátjának. Azonban aki a gépről szemléli a vidéket, annak csak " térkép e táj ". Ez számomra úgy hangzik, mintha egy turista lenne, aki egy idegen országba érkezett, idegen emberekhez, idegen tájra, és aki csak térképpel tud tájékozódni. Radnóti Miklós: NEM TUDHATOM. És mivel minden idegen számára, hiába van nála térkép, attól még nem tudhatja, hol lakott Vörösmarty Mihály, míg mi, akik ismerjük a hazánkat, a kultúránkat, irodalmunkat, nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani. Aztán persze kiderül, hogy nem egy barátságos, ismeretlen szemlélővel van dolgunk, hanem egy vadászpilóta kémleli a terepet, méri be a célpontokat: "gyárat, vad laktanyát". S itt tűnik ki a fent-lent ellentéte, ahogyan Radnóti felsorolja, hogyan néz ki ugyanaz a táj fentről, a pilóta szemszögéből, és hogyan látja ő lentről, ártatlan lakosként. "S mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen".
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. 1944. január 17. BEVEZETÉS: A vers keletkezésének körülményei: - 1944. Radnóti Miklós: Nem tudhatom... - Magyar versek. január 17. ; Kötetben: Tajtékos ég (1946) - származása miatt üldözötté vált hazájában a költő - többszöri munkaszolgálat után - válasza a kirekesztettségre: magyar vagyok, ugyanúgy, mint a többi itt élő, aki magyarnak tudja magát - vö. TÁRGYALÁS 1. ) Cím: - az első verssorból kiemelt, félbehagyott mondat - töprengés benyomását kelti; a három pont: elhallgatás, csöndben gondolkodás jele - a témát nem árulja el, érdeklődést ébreszt iránta 2. ) Téma: - a teljes versszöveg ismeretében világosodik meg: vallomás a hazáról, a hazaszeretetről 3. )
Kiderül az is, hogy az Agatha Christie Limited, az írónő életművét kezelő ügynökség jó pár éve udvariasan kéri Christie kiadóit, hogy ezentúl az And Then There Were None cím adekvát fordítását és a jogutód, Matthew Pritchard (Christie unokája) által jóváhagyott szöveget használva adják ki a könyvet. Ez a kérés – hangsúlyozom: kérés! – most nyomatékosabb lett, és a regényből készülő új filmet az egész világon csak a "politikailag korrekt" címmel lehet majd bemutatni – írta M. Nagy. Vagyis a Helikonnak nem nagyon volt más választása, mint hogy eleget tegyen az ügynökség kérésének. Nem lehet többé eredeti címén kiadni Agatha Christie legsikeresebb regényét, a Tíz kicsi négert - PestiSrácok. Szerinte vitatkozni inkább csak azon lehet, hogy vajon a jogutód unoka helyes döntést hozott-e.
Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő, Egyet keblére ölel, és így marad kettő. Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd, Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy. Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg, Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek. " Kellemes kikapcsolódás reményében tíz egymásnak idegen ember érkezik az érdeklődés középpontjában álló Néger-szigetre, ahol mindenki óhatatlanul elolvassa a kandalló fölött található ostoba kis rigmust. Agatha Christie.Tíz kicsi néger - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ekkor még nem sejtik, hogy milyen hatással lesz életükre (vagy éppen halálukra) az ártatlannak tűnő kiszámolós mondóka. Érdekesség, hogy nem ez az egytelen Christie-krimi, amiben a regény szerkezeti vázát ilyen versike alkotja, hiszen ilyen olvasható az Egy marék rozs, illetve az Öt kismalac című történetekben is. Látszólag semmi közös nincs a vendégekben, legfeljebb annyi, hogy mindannyian szívesen találkoznának már a sziget titokzatos tulajdonosával, ám az csak nem akar előkerülni, még a pompás vacsorakor sem.
Viszont ez igazából semmit sem vont le az értékéből: brilliáns gyilkosságsorozatot kaptunk, izgalmasan tálalva. Teljesen para volt az egész, már ha belegondol az ember, hogy milyen lehetett elzárva egy szigeten azt saccolgatni, hogy vajon melyikük következik a hullák sorában… Egyedül annyit furcsálltam, hogy elindult ez a 10 ember a szigetre, de azt sem tudták, hogy egyáltalán ki a házigazda… Lehet, egyedül vagyok ezzel, de ha nem tudom, hanem csak sejtem, hogy egyáltalán ki hívott meg, én el sem indultam volna egyedül egy isten háta mögötti kis szigetre… Ettől eltekintve, ezen már nincs mit tovább ragozni: tökéletesen megírt és felépített történet ez, még biztosan el fogom párszor olvasni. :) Kiadó: Európa Oldalszám: 266 Olvastam: 2013. Agatha christie tíz kicsi néger olvasónapló. 08. 22. Osztályzat: 5/ 5 Címkék: krimi bűnügyi 5* |Agatha Christie| ¤Európa¤ -2013- #angol szerző#
Remélem a Grimm testvérek Hófehérkéjét nem éri támadás, hiszen a mesében nem négereket üldöz a gonosz királyné, hanem egy szép fehér királylányt, és talán ez esetben elnéznek a változtatástól a felforgató csürhék, még akkor is, ha Hófehérkét feleségül veszi a királyfi és gondtalan élete lesz. Remélem békén hagyják Grimmék másik meséjét a Hamupipőkét is, és nem kreálnak belőle fekete szépséget. A legjobb viszont az lenne, ha a randalírozók, anachisták észre térnének minden tekintetben és soha többé nem térdepelnének kétéves fehér pelenkás kisgyerekek nyakára, mert ettől állatiasabb cselekedet nem nagyon van több, hogy egy két évest halára rémítenek.
1940-ben a könyv az Egyesült Államokban is megjelent And Then There Were None címmel, mert az amerikai kiadó már akkor is elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy általa kiadott könyv címében a nigger szó szerepeljen. Agatha christie tíz kicsi negeri. Christie belement a változtatásba, ugyanakkor élete végéig az eredeti címén emlegette a könyvet, és elutasította, hogy akár a cím, akár a regényben szereplő vers miatt rasszistának lehetne bélyegezni. Angliában egészen a nyolcvanas évekig az eredeti címen jelent meg a könyv (gyakran a versikében szereplő néger fiúcskákat igencsak visszataszítóan ábrázoló borítókkal), majd az ottani kiadó is átvette az "amerikai" címet. Az elmúlt években-évtizedekben a nyugati világ nagy részében a könyv az "amerikai" cím fordításával jelent meg, miközben a legtöbb olyan országban, ahol a néger szó nem vált ki különösebb érzelmeket az emberekből, maradt az eredeti cím és az eredeti szöveg. Az író életművét kezelő ügynökség jó pár éve ugyanakkor arra kéri Christie kiadóit, hogy ezentúl az And Then There Were None cím fordítását és a jogutód, Matthew Pritchard (Christie unokája) által jóváhagyott szöveget használva adják ki a könyvet.