Gyógyító világképek - A keleti és az európai mesék terápiás hatásai Tudomány, ismeretterjesztés, oktatás TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Az előadás elsődleges célja, hogy eloszlassa azt a közkeletű tévedést, miszerint egyetlen mese képes "meggyógyítani" bárkit. A meseterápia nem egyetlen vagy akár több száz mesére épül, hanem a mesék mögött álló egységes és egylényegű világképre. Ez a világkép azért tud gyógyító erőként megjelenni az életünkben, mert töredékes, erősen racionális szemléletünkhöz képest jóval teljesebb és mélyebb tudást kelt életre, amelyre bátran lehet hagyatkozni az élet minden lényeges kérdésével kapcsolatban. A világ hét nagy meserégióját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mindegyik meserégió mögött másféle világkép húzódik meg. Az előadás azonban csupán két nagy meserégió világképét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy milyen terápiás hatásai vannak például az indiai, egyiptomi, perzsa, valamint az európai - köztük a magyar - népmeséknek. Az MTA-MAB Eszterházy Akadémiai Klub "Akadémiai esték" sorozat 2018 tavaszi félévének nyitó előadását Dr. Boldizsár Ildikó az Eszterházy Károly Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatója, meseterapeuta tartotta a Sárospataki Comenius Campus Dísztermében 2018. április 17-én 11 órai kezdettel.
De nemcsak itt, hanem újra szabadtéren, fák, bokrok társaságában, az esti ég alatt is élvezhetjük a felnőtteknek szóló meséket a Gellérthegyen pléden, jógamatracon, a Mesék tisztásán 20 órától. Tóth Eszter pedig zenél, énekel majd a mesék között, előtt, alatt. A Metamorphoses Meseterápiás Módszer Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művéről kapta a nevét. Ovidius a Kr. u. 1–8. közötti években írta az általa "Folyamatos éneknek" nevezett munkáját, amely a világ kezdetétől az ő koráig tekinti át az időt, méghozzá különleges módon. A Metamorphoses ugyanis nem az eseményeket sorjában regisztráló világkrónika, hanem egyetlen szempontból mutatja a világ történetét: mi mivé változott át a kezdetek óta, és hogyan mentek végbe ezek a változások. Mivel a meseterápia a személyes életesemények mitikus feldolgozásának gyakorlatán alapul, és legfontosabb célja a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek megteremtése, ezért kapta a módszer erről a műről a nevét – olvasható Boldizsár Ildikó meseterapeuta, a módszer megalkotója oldalán.
A boldogság titka a mesékben ugyanis nem a hősök jellemrajzában, az ellenfelek legyőzésében vagy az egyensúlyi helyzet megteremtésében rejlik, hanem valami egészen rendkívüli, ám mindannyiunk számára elérhető működésben: a létezésre való képesség megerősítésében. A mesehősök ebben a legjobbak és nekünk is megtanítják, hogyan kell ezt csinálni. Az MTA-MAB Eszterházy Akadémiai Klub "Akadémiai esték" sorozat 2018 tavaszi félévének nyitó előadását Dr. Boldizsár Ildikó az Eszterházy Károly Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatója, meseterapeuta tartotta a Sárospataki Comenius Campus Dísztermében 2018. április 17-én 11 órai kezdettel. Az előadás a mesék személyiségfejlesztő hatásaira és lehetőségeire hívta fel a figyelmet az óvodától a felsőoktatásig. Az előadást Dr. Boldizsár Ildikó egy rendkívül elgondolkodtató tanulságos mesével zárta. A rendezvényen lehetőség nyílt arra is, hogy a közönség kérdéseket tegyen fel az előadónak, ennek során számos érdekes téma merült fel. Az előadáson rengeteg fontos információ hangzott el a mesékről és azok terápiás, személyiségfejlesztő hatásairól, amit kitűnően hasznosíthatnak a közönségben résztvevő kisiskolások, diákok, a Campus hallgatói és oktatói egyaránt.
Add meg e-mail címedet is és visszajelzést küldünk Neked, ha megismételjük az akciót vagy más, hasonló ajánlatunk van! Gyakori motívum a mesékben, hogy a hősnek egy súlyos krízis vagy átmeneti halálállapot, kővé válás, után újra kell kezdenie az életét. Ilyenkor - a történetben kiállt próbáktól függően - hétszerte szebb alakban éled újjá és így folytatja életét. Hogyan lehetséges ez? Hogyan tudnánk követni a mesehősök példáját? Mi kell ahhoz, hogy szert tegyünk egy másik, hétszerte szebb életre - még saját életidőnkön belül? Mit jelent megszületni és újjászületni a mesék világában? Erről szól a mesemondással egybekötött előadás. Boldizsár Ildikó magyar szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. "Tizenöt év elméleti kutatás után fordultam a mesék gyakorlati alkalmazása felé, s újabb tíz év tapasztalatai alapján dolgoztam ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, amely 2010 óta könyv formájában is rendelkezésére áll azoknak, akik ezt a terápiás formát alkalmazzák munkájuk során (pl.
A képzés elvégezhető 30, 60, 90 és 120 órás formában is, ami azt jelenti, hogy az első 30 óra után nincs továbbtanulási kötelezettség. A képzés felépítése 30 óra alapképzés (népmesék) 30 óra továbbképzés (klasszikus műmesék és kortárs mesék alkalmazása) 30 óra saját élmény csoport 30 óra egyéni fejlesztési lehetőségek mesékkel (specializáció) Helyszín Független Pedagógiai Intézet Budapest, Frankel Leó út 6. Szakirányú továbbképzés Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szakleírás (pdf)
Szent Vitus ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a Tizennégy Segítőszent egyike, akinek kultusza Európa-szerte elterjedt. Regényes életrajza századokon keresztül csiszolódott, rendkívül gazdag dramaturgia jellemzi, az életszerűség és a misztika egyidejű hatáselemei erőteljesen sugallják a színpadi vagy filmes megjelenítés lehetőségét. Az egyfelvonásos színpadi játék továbbra is egy 8–16 fős énekegyüttes köré épül (a hívek szerepkörében), a szerepeket pedig jól éneklő színészek (nem feltétlenül énekművészek) alakítják. A hangszeres együttest rézfúvós kvintett (a falusi búcsúk szokásos rezesbandájának szerepkörében), egy vonóskvintett (táncházi intonáció) és ütőhangszerek alkotják. Encounters 9 Encounters 9 címmel június 8. és július 2. között Diriczi Csenge, Harsány Patrícia, Rémiás Szilvia és Ujvári-Zsiga Luca ékszertervezők kiállítása látható az Eventuell Galériában. A Találkozások című sorozatot 2012-ben indították a galéria alapítói, melynek keretében eddig cseh, lengyel, német, magyar, spanyol és szlovák kortárs ékszertervezők munkáit láthatta a közönség.
2022. május 25-én, szedán 19. 00 órakor a Csavar Színház bemutatja Gál Tamás előadásában Arany János: A nagyidai cigányok című vígeposzát a csallóközcsütörtöki kultúrházban. Belépő elővételben 7 euró, helyszínen 8 euró, bérlet 12 euró. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. Az esemény az aktuális járványügyi szabályoknak megfelelően kerül megrendezésre. Arany János: A nagyidai cigányok című mű a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? Kiderül ez Gál Tamás feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el. Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII.
A kortársak még könnyen érthették az allegorikus célzásokat: a semmivé vált kincs a Kossuth-bankó; a győzni nem képes, így dühödten bosszút álló Puk vezér: Haynau; Csóri vajda pedig "a nagy álmodó, / Ki maga alszik egy nemzet nevébe, / Álmában újabb, szebb hont alkotó" maga Kossuth. * Kötelezők röviden: Arany János – A nagyidai cigányok Írta Diákbarát Szereplők Csóri – vajda Gerendi Márton – a vár kapitánya (kuruc) Puk Mihály – labanc generális Rasdi néne – cigány jósasszony és a várvédő cigányok – Akasztó, Nyúlláb, Degesz, Vigyori, Kolop, Gyügyü, Pityke, Toportyán, Bugyi, Káka, Habók, Irha, Diridongó, Süsü, Juhgége, Hubi, Csucsuj, Csimaz Rövid tartalom Első ének A mű egy 4 énekből álló hősköltemény, mely a nagyidai cigányok hőstettét beszéli el. Természetesen igazi hősies cselekedetet senki ne várjon, mert a mű inkább komédia. Így indul: Egyszer volt özönvíz, mióta a világ; Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág; Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán: Egyszer a hős romák romlása Nagy-Idán.
Nagyidai Cigányok -------------------------------------------------------------------------------- Látvány és táncszínház két felvonásban Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház legújabb közös, (őszi) bemutatója Arany János azonos című vígeposzából készült két részes táncjáték, tele költészettel, humorral, s olyan bravúros koreográfiával mely az együttes stílusát jól ismerő, s azt szerető nézőket is meg fogja lepni. Román Sándor az Ezeregyév és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem csak a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is. Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát.
És felelt ekképen: "Vitéz kapitányom! Nem is utolsó nép ez az én cigányom: Tűz van bennök, uram, hogy szinte süt, ragyog... Én pedig - vajdának épen illő vagyok. "Csak ide kell bízni Puk Mihály uramat: Megkeserűli, ha bizgatja váramat! Bátran mehetsz, pajtás, itt a vitéz sereg; Mehetsz bátran, fiam, itthon lesz az öreg. " Így szólt; és komolyan, mint vajdához illik, Nyujtotta kezét, a jobbot tudniillik, Vontatva, begyesen, fejedelem módra, Mintha nagy pártfogó nyujtaná kéz-csókra. Most az Éj fölvette tolvajköpenyegét, Eltakarván azzal pitykés öltözetét; Várban a magyarság készül titkos útra; Esze ágában sincs visszatérni újra. [... ]
Brett tudósítását megerősíti Sárkány Dávid sárospataki tanárnak L. Vrimoet holland tudósnak küldött válasza, melyben közli, hogy a magyarok között él még emlékezete annak a zsidó zsinatnak, mely Szt. Agata mellett, Budától délre 6 mf. távolban folyt le. Kármán József, a XVIII. századvégi jeles magyar író, Uránia c. folyóiratában (1795) leírja a gyűlés lefolyását, melynek színhelyét ő a Kassa melletti Nagyidára helyezi át. Szerinte a nagygyűlés a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. Eljött-e már a Messiás vagy eljövendő-e? 2. Mily formában jelenti ki magát a Messiás? 3. A kereszténység megváltása-e a Messiás munkája. A rabbinusi concilium (7) hét napig tartott és a gyűlés, melyet a Rómából érkezett keresztény papok megzavartak, azzal oszlott el, hogy három év múlva újból coneiliumot tartanak Szíriában. Kármán után Cassel (1845), Löw L. is Nagyidát jelöli meg a gyűlés helyéül. " [1] Kastélyát 1671 -ben említik, 1681 -ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak nagy kastélyt építettek itt.