2011-09-12 Oktatás Az Európai Szén- és Acél közösséget a II. világháborút követően Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, az NSZK és Luxemburg hozta létre 1951-ben. a cél a tagállamok közötti szén- és acél forgalom szabályozása volt, annak érdekében, hogy elkerüljenek egy újabb háborút Németország és Franciaország között. Ezen hat tagállam 1957-ben hozta létre az Európai Gazdasági Közösséget, mely valamennyi iparágra kiterjedt. Létrejöttét követően egyre bővült. 1973-ban az Egyesült Királyság, Írország és Dánia is csatlakozott, Görögország 1981-ben, Portugália és Spanyolország 1986-ban, 1995-ben csatlakozott Finnország, Svédország és Ausztria majd 2004-ben további tíz tagállam csatlakozott köztük Magyarország is. Magát az Európai Uniót 1993-ban a Maastrichti Szerződéssel hozták létre, az előbbi három közösségből, vagyis az ESZAK-ból, az EGK-ból és az EURATOM-ból. Az unió három pillérre épül, melyek különböző feladatköröket tartalmaznak. Az első pillér a közösségi pillér, mely az Uniót alkotó három közösséget tartalmazta, a második pillér A Közös Kül- és Biztonság politikát jelenti, a harmadik pillér pedig a Rendőrségi és Igazságügyi együttműködést valósította meg.
Az Európai Uniót hivatalosan ez a szerződés hozza létre. 1993. január 1. – Életre kel az egységes piac Létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több száz jogszabály született az adópolitika, az üzleti szabályozás, a szakképesítések stb. terén az átjárható határok előtti akadályok megszüntetése érdekében. A szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó rendelkezések néhány szolgáltatás tekintetében azonban némi késéssel lépnek hatályba. 1994. – Létrejön az Európai Gazdasági Térség Hatályba lép az Európai Gazdasági Térséget ( EGT) létrehozó megállapodás, amely az egységes piacot az EFTA országaira is kiterjeszti. Ma a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke az EGT 30 országában szabadon áramolhatnak (azaz az EU 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában). Svájc nem tagja az EGT-nek, de hozzáféréssel rendelkezik az egységes piachoz. 1995. – Az EU 3 új taggal bővül, melyek: Ausztria, Finnország és Svédország Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz.
Határok nélküli Európa 1993-ban létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. 1991 – Jugoszlávia felbomlik A balkáni térségben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Az ezt követő háborúkban – amelyek a következő évtizedben meghatározzák a térség sorsát – több tízezer ember veszti életét. 1992. február 7. – Maastrichti Szerződés Az EU vezetői Maastrichtban (Hollandia) aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő szerződés fontos mérföldkövet jelent, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit is.
Rólunk Mi az a Kinek szól a Kik csinálják a Miért csináljuk? ÁSZF Adatkezelési szabályzat A videó készül! Tanár vagyok, csinálhatok én is videót? Milyen a jó videó? Nem tetszik nekem ez az egész! Támogatóknak Videotanár Budapest, Magyarország © 2013, Videó Tanár Opulus Sombre by Nimbus Themes | Powered by WordPress
28. ) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 37/2005. ) számú határozatának megsemmisítéséről, és az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasításáról 122 8/2006. ) AB határozat Nagykapornak Község Önkormányzatának a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 4/1993. (XI. 1. ) rendelete 1. § (1) bekezdése aa) alpontjának "munkanapokon (hétfő-péntek)" szövegrésze alkotmányellenességéről 125 9/2006. ) AB határozat Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 35/2003. 27. ) Ör. sz. rendeletének 20. §-a alkotmányellenességéről 127 851/B/1998. AB határozat A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. 2005 évi cxxxiii törvény módosítása. törvény 12. § (2) bekezdés c) pontja, 27. § d) pontja, 36. § (1) bekezdése és 57. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 131 489/B/1999. AB határozat A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/E. § (6) bekezdés egyes szövegrészei, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
AB határozat A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. törvény 288. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 146 698/D/2000. AB határozat A már hatályon kívül helyezett, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. 26. ) FVM rendelet 298. § (2) bekezdése második mondata alkotmányellenességének megállapításáról alkotmányjogi panasz alapján 148 48/B/2003. AB határozat Zalaszentgrót Város Önkormányzatának a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 21/2001. (XII. ) számú rendelet 2. számú melléklete alkotmányellenességének vizsgálatáról 151 97/B/2003. AB határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 52/2003. ) számú rendeletének egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról 153 15/B/2004. AB határozat A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31. ) Korm. rendelet módosításáról szóló 221/2003. 2005 évi cxxxiii törvény változása. 12. rendelet 4. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról 159 144/B/2004.
AB határozat Tinnye Község Önkormányzatának a mezei őrszolgálat létesítéséről és működtetéséről szóló 6/1998. (IX. 10. ) KT. rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról 160 397/B/2004. AB határozat Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. rendelet 9. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 163 140/B/1997. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 165 746/B/1999. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 12/B/2002. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 166 449/E/2003. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 167 235/B/2004. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 168 1127/B/2004. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 169 261/D/2005. AB végzés Az indítvány visszautasításáról (kisebbségi önkormányzati választással összefüggésben) 170 1184/B/2001. 2005 évi cxxxiii törvény végrehajtási. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 176 514/H/2002. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 177 7/B/2003.
A tevékenységhez külön engedély NEM szükséges! A tevékenységhez bejelentés szükséges! Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: A 2005. évi CXXXIII.
Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: A vállalkozás köteles a tervező-szerelő tevékenység végzésére irányuló szándékát - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint - a rendőrségnek bejelenteni. Bejelentést előíró jogforrás: 2005. törvény 487/2017. (XII. 29. ) Korm. rendelet 22/2006. (IV. 25. ) BM rendelet Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás:! ugyintezes! Jogszabályok - Klapka Lakásszövetkezet. elektronikus-ugyintezes! igazgatasrendeszeti-szakterulet! szemely-es-vagyonori-8 Vissza a listához