Tapasztalatok szerint egyre gyakoribbak az előzőekben körülírt új típusú vagyonosodási vizsgálatok, amelyeket elég széles területen vetheti be az adóhivatal fegyverként. Éppen ezért nagyon érdemes odafigyelni a társaság pénzeszközeire és azok dokumentálására, azaz arra, hogy ki, mikor, milyen összeget vesz át, és az hogyan kerül be a nyilvántartásba, és őrződik meg a társaság pénzeszközei között. Ez pedig kiemelten nehéz feladat, ha a pénzt átvevő nem tulajdonosa vagy vezetője a társaságnak. Azt is mindenféleképpen mérlegelni kell, hogy a társaság megszüntetésére is legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint az alapítására és a működtetésére, mert komoly kockázatokat rejthet, így a likviditási nehézségek miatt várva várt kényszertörlés vagy felszámolás végül további fizetési kötelezettségeket eredményezhet.
A vagyonosodási vizsgálatok során ellenőzik, hogy: A személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett összeg elegendő-e az adott időszakban elköltött vagyontárgy(ak) (ingatlan, gépjármű, utazás, tagi kölcsön + a mindennapi életvitel) megszerzésére, arányban áll-e a bevételek és kiadások összege. A vagyonosodási vizsgálatkor a hatóság az ellenőrzött időszak kezdetén meghatároz egy nyitó összeget, amivel az adózó rendelkezhetett. Ezt az adózó által adott információk, dokumentumok alapján becsülik meg. Innen indul később a vagyonmérleg levezetése. Az adóhatóság Kiválasztási Osztályának azok kerülhetnek elsősorban a látókörébe vagyonosodással kapcsolatosan, akik láthatóan jobban, tehetősebben élnek és többet költenek (drága autó, nyaralás), mint amennyi a bevallásukban szereplő jövedelem alapján reális, vagyis kevesebbet vallanak be jövedelemként, mint amennyit az életvitelük, jövedelmi és vagyoni viszonyaik mutatnak. Ugyancsak vagyonosodási vizsgálatra számíthat, az az egyéni vállalkozó, aki nagy összegű tagi kölcsönt nyújtott a cégének, vagy ha minimálbért vagy még azt sem elérő jövedelmet vallott be adóbevallásában, és ennek ellenére jelentős ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezik, továbbá akkor is, ha cégből magáncélra vagy egyébként igazolatlanul vett ki és költött el pénzt.
Több szempontú a kiválasztás A befejezett vagyonosodási vizsgálatok közel 30 százalékának alanyait több kiválasztási szempont együttes alkalmazásával ˝találták meg˝. A vizsgálatok tizedét nagy összegű tagi kölcsön nyomán, tizedét az adóbevallás elmulasztása miatt, tizedét pedig a tartósan veszteséges vállalkozások tulajdonosi köréből választották ki. Emellett az adóhivatal figyelembe vette még a vizsgálatok megkezdésekor az adózók vagyongyarapodásával kapcsolatosan érkezett más adózói, társhatósági, rendőrségi bejelentéseket és pénzintézeti jelzéseket is. Halogatási technikák Az ellenőrzések jellemzően feszült légkörben zajlanak, de a magas ügyszámhoz viszonyítva kevés esetben fordul elő agresszív adózói magatartás – közölte az APEH. A vizsgálatok során az adózók számos módszerrel próbálják akadályozni már az ellenőrzések megkezdését is: sokszor az erről szóló értesítést sem veszik át, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy ha átveszik az idézést, akkor a megjelölt időpontban nem jelennek meg a revizor előtt, jobb esetben hosszú külföldi utazásra vagy betegségre hivatkozva.
A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásaival arányban van-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmeinek együttes összege. Az ilyen eljárás során az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. A vizsgálatnak azt kell megbecsülnie, figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A vagyonosodási vizsgálat tehát az adóhatósági becslés, mint bizonyítási módszer egy formája, amelynek során az adóhatóságnak a vagyongyarapodáshoz és/vagy az életvitelhez szükséges, a törvényeknek megfelelő jövedelmet kell valószínűsítenie. Az eljárás lefolytatásának törvényi feltétele, hogy az adóhatóság bizonyítsa, az adózó vagyongyarapodása, életvitelére fordított kiadásai nem állnak arányban jövedelmével. Ezek tény kérdések, azaz a vagyonosodási vizsgálat alkalmazása nem alapulhat feltételezéseken, itt még nem elég a valószínűség.
Mielőtt jön a feketeleves, egy kedves viccet mesélek el…. Menekülve rohan a csiga az erdőből. Találkozik a rókával. – Mi van csiga, belőttél, hogy így tepersz? – Á, dehogy! Itt az NAV, vagyonvizsgálat lesz. – Na és? – Hát tudod, nekem is van egy saját házam, az asszonynak is, meg a gyerekeknek is. Gondolhatod! Elgondolkodik a róka, majd ő is futni kezd. Találkoznak a gólyával. Megszólítja a ravaszdit: – Mi van róka, hova futsz ilyen gyorsan? – Nem hallottad? Kiszállt az NAV az erdőbe, vagyonvizsgálatra. – És akkor mi van? – Hát nekem is drága bundám van, az asszonynak is, a gyerekeknek is. Gondolhatod! A gólya nagyon csodálkozik, majd kis gondolkodás után magabiztosan rákezdi: – Hát fiúk nekünk ezen a ronda fészken kívül aztán igazán semmink sincs. Az is mindig össze van szarva, tehát csúnya is, olcsó is, szóra sem érdemes. Mire a csiga loholás közben visszaszól: Nana gólya! Fél év itthon, fél év külföldön – miből?!!? Amit a vagyonosodási vizsgálatokról tudni érdemes Pár éve az adóhatóság jelentősen változtatott a vizsgálati módszerén.
Ezen utóbbi tekintetében azonban nagyon nem mindegy, hogy írásban, vagy személyesen, tanúként, vagy adott esetben ügyfélként kérnek-e valakitől nyilatkozatot, hiszen más-más jogok és kötelezettségek illetik meg a meghallgatni szándékozott személyeket. Az adóhatósággal történő együttműködés, az ügylet nyilatkozatokkal is történő alátámasztása a vizsgálattal érintett adózó érdeke is, de ez nem jelenti, jelentheti azt, hogy az adóhatóság figyelmét ne lehetne felhívni udvariasan arra, hogy más minőségben hallgathat csak meg valakit, az adóhatóság gyakorlata ugyanis egyáltalán nem konzekvens ezen a téren. Általánosságban kijelenthető, hogy az adóhatóság kérdéseit célszerűbb írásban megválaszolni, hiszen ez esetben több idő áll rendelkezésre a válaszok pontos, teljes körű megfogalmazására, ezért lehetőség szerint erre kell törekedni. Tovább >
Birtokvédelmi eljárás Birtok, birtokvédelem, birtoksértés, birtokháborítás, szomszéd, szomszédos, önhatalom, önkényes, telek, jogellenes Amennyiben a birtokost egy éven belül jogalap nélkül birtokától tilos önhatalommal megfosztják, vagy birtoklásában háborítják, birtokvédelem illeti meg. A kérelem tárgya az eredeti állapot helyreállítása, illetve a birtoksértő eltiltása a további birtoksértés megvalósításától. Képviselő-testületi ülés – 2019. június 13. – Köveskál. Kérelem benyújtása Kérelem elbírálása Végrehajtási kérelem benyújtása Döntés végrehajtási eljárásban írásbeli kérelem (egyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik) Birtokvédelmi kérelem nyomtatvány letöltése bizonyítékok (pl. fényképfelvételek, tulajdoni lapok, bérleti szerződések, nyilatkozatok) meghatalmazás képviselet esetén (ide értve másolatban cég esetében az aláírási címpéldányt, illetve a közös képviselő eljárása esetén a társasházi közgyűlési határozatot) végrehajtás kezdeményezése Birtokvédelmi végrehajtási kérelem nyomtatvány letöltése Az eljárás illetékmentes.
Az első esetben adott egy lakástulajdonos, aki bérbe adja az ingatlanát egy másik személynek. A bérlő rendesen fizet, és nem is rongálja az ingatlant, a bérlet zavartalanul telik. Kérdés, hogy ilyenkor kinek van erősebb joga a birtokláshoz? Habár az mindenki számára egyértelmű, hogy a lakás tulajdonosa az a személy, aki rendelkezhet a lakással, tehát logikusnak tűnik a feltételezés, hogy az ő joga mindig erősebb a birtoklás kérdésében is, mint bárki másé. A bérleti szerződésnél azonban ez nem így van. Ha ugyanis a bérlő lakbért fizet, és cserébe a tulajdonos átengedi neki az ingatlanának a használatát, a bérlőnek van erősebb joga a birtokláshoz – hiszen a bérlő éppen azért fizet, hogy ideiglenesen a lakás birtokában lehessen, azt használhassa. Ha tehát a bérlő rendesen fizet, és a tulajdonos nem is mondja fel a szerződését, akkor nem találhatja ki egyik napról a másikra, hogy ő is beköltözne. Ilyen esetben a birtokvédelmet a bérlő kapja meg, és kötelezni fogják a tulajdonost arra, hogy hagyja el a lakását.
A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.