A tatabányai bányászcsaládból érkező jelöltet a DK javasolta a posztra, és hosszas egyeztetések után végül 2019. augusztusában jelentették be a pártok megállapodását. Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig – székhelye alapján – komáromira változott. A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből. 1954-ben újabb két település – Oroszlány és Tata – nyerte el a városi rangot. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább. 1974 végén megszűnt a Tatai járás és községeinek nagy részét Tatabánya, Tata és Oroszlány városkörnyékéhez csatolták. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett. 1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve.
Igen értékes emléke a bal oldali kápolnája, a Bakócz-kápolna, amelyet Packh János épített be az épületbe, és ami az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A város további nevezetességei, a várhegyen található középkori vár, a Széchenyi-tér épületei, a Víziváros épületei valamit Esztergom török emlékei is. Járások Komárom-Esztergom megyében Kistérségek Komárom-Esztergom megyében Dorogi kistérség · Központ: Dorog Esztergomi kistérség · Központ: Esztergom Kisbéri kistérség · Központ: Kisbér Komáromi kistérség · Központ: Komárom Oroszlányi kistérség · Központ: Oroszlány Tatabányai kistérség · Központ: Tatabánya Tatai kistérség · Központ: Tata Másik megye vagy régió választása Kapcsolat és információ
Komárom város legfőbb nevezetessége a komáromi erődrendszer, részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. Komárom esztergom megye székhelye 2. A bal parti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd (mindhárom erőd ma látogatható). Kisbér városának nevezetességei közül a legkiemelkedőbb, a Nagyboldogasszony római katolikus templom. A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette.
Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez. 1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben a Dorog-Esztergomi kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett. Tittmann 1994 óta vezeti a várost, 2002-ben ellenjelölt nélkül, 2006-ban a szavazatok 69, 04%-ával, 2010-ben pedig 66, 88%-ával választották meg. A politikus 2014-ig az MSZP színeiben tevékenykedett, ám ekkor szakított a párttal, és függetlenként indult. Intézménytörzs - Intézménykereső. Mint mondta: "embertelennek és erkölcstelennek tartom, hogy az MSZP kérésére pártdelegáltakra cseréljem azokat a képviselő-testületi tagokat, akiknek jó részével húsz éve együtt dolgozom, és jól működő baloldali önkormányzattá tettük Dorogot". Kiállása nem maradt megtorlatlanul egykori pártja részéről. A szocik Winkfein Csabát indították ellene, ám a dorogiak megmutatták, hogy nem a pártlogó számít: Tittmann ekkor, azaz 2014-ben 2763 szavazatot (67, 85%) kapott, míg egykori párttársa 213-at (5, 23%), jóval kevesebbet, mint a fideszes Nagy Attila (554 – 13, 61%) vagy a jobbikos Polonyi Zsolt (542 -13, 31%), ami egy baloldali városban igencsak beszédes.
A Fidesz–KDNP pártszövetség az előzetes várakozásokkal ellentétben 2022-ben sem kényszerült igazán szoros versenyre. A képlet valamelyest még jobban letisztult, a vidék teljes mellszélességgel a kormánypártokat támogatta, a főváros azonban még nyíltabban ellenzéki lett. A Fideszre többen szavaztak Magyarországon, mint Vučić pártjára Szerbiában | Azonnali. Nem csökkent érdemben a Fidesz–KDNP tábora. Jöhetett sok magyar életét követelő járvány, a környező országokhoz képest is magas infláció, de az sem okozott zavart, hogy a világ a hazai választás előtti hónapban döbbenten csodálkozhatott rá, hogy Orbán Viktor szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök miként borítja fel az európai békét, a magyar választó nem érzékelt járványügyi hibákat, rossz gazdaságpolitikát vagy hibás barátkozást. 2022-ben a Fidesz (többször már nem írjuk mellé, hogy a kormánypárt egy pártszövetségben indult) kis kerekítéssel ugyanannyi szavazatot kapott, mint 2018-ban, a szavazatok 98, 96 százalékos feldolgozásánál egészen pontosan 2 735 381 szavazatot, így az összes szavazat tükrében a támogatottsága 53, 1 százaléka lett.
A Fidesz ezt úgy érte el, hogy mindegyik településkategóriában és mindegyik megyében javított a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest. A legnagyobbat Észak-, valamint Kelet-Magyarországon (Borsodban közel tíz százalékpontot, Nógrádban, Hevesben és Szabolcsban nyolcat, de Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban sem sokkal kevesebbet), ami azt jelenti, hogy a vidéki Magyarországon hagyományosan a Nyugat-Dunántúlon legerősebb kormánypárt támogatottsága erős területi kiegyenlítődést mutat, annyira, hogy idén először Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a Fidesz a legjobb listás eredményét, 62, 8 százalékot. A Fidesz budapesti eredménye (41, 4 százalék) ezúttal is jóval elmaradt a vidékétől, de még a fővárosban is három százalékpontot tudott javítani. Miközben jellemző elemzői várakozás volt az ország politikai térképének további polarizációja, az átütő Fidesz-siker miatt ez nem, vagy csak igen korlátozott mértékben következett be. A lefelé masszív "narancseltolódást" mutató települési lejtő léte ugyanakkor továbbra is egyértelmű.
Habár a foglalkoztatottság visszatért a járvány előtti szintre, és a bérek is nőttek, az infláció 2021 őszétől kezdve elkezdett felfele kúszni, és februárban már elérte a 8, 3 százalékos szintet. Az ilyen szintű drágulás a megfigyelések alapján már egy kormány újraválasztási esélyeit is csökkentheti. A kormány ezért aztán a növekvő drágulást komolyan is vette, és az árstopokkal, valamint a választások előtti nagyobb egyszeri transzferekkel (például szja-visszautalások, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) igyekezett elérni, hogy a potenciális választói minél kevesebbet érezzenek meg az inflációból, ami elemzői becslések szerint az árstopok kifutásával május-június környékén akár 10 százalék fölé is emelkedhet. A választási eredmény és egyes korábbi elemzések alapján is arra lehet következtetni, hogy politikai értelemben az intézkedések sikeresen ellensúlyozták az infláció elszállását. Ahogy arra a 21 Kutatóközpont gazdasági szavazásról szóló márciusi elemzése felhívta a figyelmet, a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató GKI fogyasztói bizalmi index januárban és februárban javult, miközben a Fidesz támogatottsága nőtt.