Általános tájékoztató az elszámolási és forintosítási folyamattal kapcsolatban Tájékoztató a Fix törlesztésű deviza alapú és a Limitált törlesztésű deviza alapú finanszírozási konstrukciók forintra váltásával kapcsolatban MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. Retail Prod Zrt. Közzétételek elszámolási kötelezettség teljesítéséről Közzététel forintosítási kötelezettség teljesítéséről – MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. Közzététel forintosítási kötelezettség teljesítéséről – MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. Közzététel forintosítási kötelezettség teljesítéséről – Retail Prod Zrt. Közzététel elszámolási kötelezettség teljesítéséről – MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. Közzététel elszámolási kötelezettség teljesítéséről – MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. Közzététel elszámolási kötelezettség teljesítéséről – Retail Prod Zrt. Forintosítási és elszámolási információk - Oney Magyarország. Közzététel 2015. szeptember 30. napjáig a szerződésből fakadó fizetési kötelezettség fennmaradása nélkül megszűnt forint alapú fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó elszámolásról, azon szerződések vonatkozásában, amelyek esetében társaságunk egyoldalúan kamatot, díjat és költséget nem emelt ( 58/2014.
Carion Finanszírozási Centrum Zrt. A Carion Finanszírozási Centrum Zrt. a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás, valamint fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014. (XII. 17. ) MNB rendeletben előírt kötelezettségeinek eleget téve az alábbiakban közzéteszi a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. törvényben rögzített elszámolási szabályairól és egyéb rendelkezéseiről szóló 2014. évi XL. törvény alapján a fogyasztó és a CFC Zrt. közötti elszámolással kapcsolatos, valamint egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény alapján a deviza, illetőleg a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával kapcsolatos információkat. Tájékoztató a 2014. Elszámolási és forintosítási törvény 2021. törvény szerinti perekről és az elszámolás megküldésének határidejéről Deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában Forint alapú és deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában Adatváltozást bejelentő nyomtatvány Nyilatkozat az elszamolást követően fennmaradó túlfizetés kifizetéséhez Hirdetmény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. törvény 21.
Panaszkezelés 8. számú nyomtatvány: Panaszbejelentő nyomtatvány a fogyasztói kölcsönszerződés elszámolással, forintosítással valamint a kamatmódosítással kapcsolatban Panaszkezelési szabályzat Panaszkezelési tájékoztató az elszámoláshoz kapcsolódóan Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) PBT előtti elájrás kezdeményezésére szolgáló formanyomtatvány minták internetes, MNB honlapon belüli elérhetősége: PBT elszámolás felülvizsgálata tárgyában hozott döntések megváltoztatása iránti polgári nemperes eljárás megindítására szolgáló formanyomtatvány minta internetes, MNB honlapon belüli elérhetősége: A 8. § (1) bekezdés szerinti tájékoztató a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás és a döntés elleni jogorvoslat szabályairól
TÁJÉKOZTATÓ A 2014. évi XXXVIII. TÖRVÉNY 6. §-A SZERINTI PERRŐL ÉS AZ ELSZÁMOLÁS HATÁRIDEJÉRŐL forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában Az 58/2014. (XII. 17. ) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2014. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti forint alapú fogyasztói kölcsönszerződéseink vonatkozásában pénzügyi intézményünk a 2014. törvény 6. §-a alapján polgári peres eljárást nem kezdeményezett. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy amennyiben a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában pénzügyi intézményünk, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank a 2014. §-a alapján polgári peres eljárást nem kezdeményezett, vagy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában indított per befejezésére 2015. augusztus 1. napjáig sor kerül, az elszámolást 2015. Elszámolási és forintosítási információk - Suidex.com. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell az érintett fogyasztóknak megküldenünk. Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a 2014. §-a alapján kezdeményezett polgári peres eljárás befejezésére 2015. napja után kerül sor, úgy az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. naptári nap.
Részlet a válaszból Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. június 18-án (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3438 […] valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A szerződési jog tekintetében külön is kiemeli, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatosan, az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A felek azonban megállapodhatnak abban is, hogy fennálló szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Fentiekből következően, a fennálló szerződéseket nem kell a feleknek módosítaniuk az […]
hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartás – ideértve a mulasztást is – áll fenn, még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik (2013. évi CLXXVII. ). A nem vagyoni kártérítés fogalmát és leírását a régi Ptk 354. §-ából az 1993. évi XCII. törvény ugyan már korábban hatályon kívül helyezte, de a 355 §- ban foglaltak szerint a kárért felelős személy mind a vagyoni, mind a nem vagyoni kár megtérítésére köteles volt. Kártérítés címén pedig nem kizárólag a károsultat ért vagyoni, de a nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges kárpótlás és költség, valamint a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny is megtérítendő volt. A régi Ptk szerinti nem vagyoni kártérítés jellemzően azzal járt együtt, hogy a károsult félnek bizonyítania kellett, hogy őt a sérelem kapcsán joghátrány érte. Ezzel szemben az új Ptk. 6:2. § (1) bekezdéséből és a 2:52.
és az egyesülés létesítő okiratával kapcsolatban csak 2016. március 15-től alkalmazandó. A gazdagsági társaságok (kivéve: a kft., rt. és az egyesülés) az új Ptk. hatálybalépésével már nem működhetnek a régi Gt. szabályai szerint. Amennyiben módosulna a gazdasági társaság társasági szerződése, akkor a módosításoknak ki kell terjednie az új Ptk. szabályainak való megfelelésre is. Módosuló társasági szabályok A korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkéjét az új Ptk. 500 ezer forintról, 3 millió forintra emeli. A tőkeemelést a társaságoknak 2016. március 15-ig kell végrehajtaniuk, amennyiben meg kívánják őrizni társasági formájukat. Amennyiben a társaság az új Ptk. hatálybalépése után módosítaná a társasági szerződését, akkor ezzel egyidejűleg a törzstőkét is meg kell emelnie. Ez azt jelenti, hogy a tőkeemelésig nem hajthatóak végre olyan módosítások, amelyek érintik a társasági szerződést. Az átmeneti rendelkezések értelmében, amennyiben a társaságnak 2014. március 15-e után az új Ptk.
§ (1) és (2) bekezdéseiből az következik, hogy a jogalkotó a sérelemdíjat leválasztotta a kárfogalomról, az alábbiak szerint: Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. Az új Ptk. 6:2 §-ában foglaltak szerint a kötelemkeletkeztető tények közé került a személyiségi jogot sértő magatartás is, ezért ilyen esetben a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma egyik 2013. évi kollégiumi véleménye szerint a keresetlevélben kizárólag a jogsértés előadása szükséges – azzal azonban, hogy a jogsértés tárgyának megnevezése folytán (valamely személy személyiségi jogában való megsértése) indokolt a megsértett személyiségi jog megjelölése is.
Új Ptk. hatályba lépése 2014. 03. 14. 11:46:45 Tisztelt Ügyfelünk! Bizonyára Ön is értesült róla, hogy a gazdasági élet szempontjából számos jelentős jogszabály módosul, illetve lép hatályba 2014. március 15-én. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: " Ctv. ") módosításai mellett kétségtelenül a legjelentősebb az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény (továbbiakban " új Ptk. ") hatálybalépése. Jelen levelünk célja, hogy röviden felhívjuk figyelmét egyes releváns változásokra, módosításokra. Általános észrevételek A társaságok vonatkozásában a korábban különállóan szabályozott, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban " Gt. ") rendelkezései beillesztésre kerültek az új Ptk. -ba (új Ptk. III. könyv 1-7. fejezet). Az új Ptk. hatálybalépésének napja 2014. március 15-e. A hatálybalépéssel hatályát veszti a korábbi szabályozás, és a gazdasági társaságok működésére már az új Ptk. -t kell alkalmazni, azzal a megkötéssel, hogy a törvény hatálya a kft., az rt.
A módosított 2006. törvény 8/A. §-a háttérszabályként változatlanul a Ptk. egyesületekre vonatkozó előírásait jelöli meg. Az a tény, hogy a köztestület, mint jogi személy az államháztartásról szóló jogszabályokba építve jelenik meg a jövőben, valóban azt a jogalkotói szándékot nyomatékosítja, hogy a köztestületeket – közjogi jellemzőiket hangsúlyozva – el kell különíteni az egyéb önkéntes alapon szerveződő magánjogi jogi személyektől. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a köztestületekre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni". Ez a külön törvény esetünkben a nemzeti szabványosításról szóló 1995. törvény, amelynek előírásai viszont a jóval korábbi (1995-ös) hatálybalépés miatt nincsenek teljes összhangban az új Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályaival. egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy a benne szereplő jogi személyek fogalmát a magánjogi jogi személyekre szűkíti és a köztestületekre, mint közjogi jogi személyekre nem ad külön szabályozást.
A kormány eredeti tervével ellentétben nem jövő év május 1-jén lépne hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk. ) jelentős része, hanem csak 2011. január 1-jén, s erről módosító indítványt nyújtottak be a szocialista képviselők. Szép Béla (MSZP), a módosító indítvány egyik aláírója kedden elmondta: a javaslat szerint a Ptk. Első és Második Könyve az eredeti elképzelések szerint jövő év májusában lép hatályba, ám a Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik 2011. január 1-jén. Hozzátette, a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló jogszabályhoz nyújtották be indítványukat, amelyet a kormány is támogat. A jogalkalmazók, a bíróságok és az ügyvédi kamara véleményét figyelembe véve úgy ítélték meg, hogy a hosszabb felkészülési idő miatt változtatni kell a Ptké. hatályba lépésének időpontján – hangsúlyozta a szocialista képviselő, hozzátéve: ilyen hosszabb felkészülést igénylő területek egyebek mellett a vagyonjog, a szerződések joga, a családjog és az öröklések joga. A Második Könyv emberi méltóságot, önrendelkezést megőrző megoldása a gondnoksági ügyeknél azonban megköveteli, hogy minél hamarabb hatályba lépjen; így jövő év májusától megszűnne a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézménye, s csak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság létezne – magyarázta Szép Béla.