A fekete lyukak titkai | Demokrata A közelmúltig a fekete lyukaknak két típusát ismerték: a szupernóva-robbanás után visszamaradó csillagtömegű objektumokat, illetve a galaxisok középpontjában elhelyezkedő hatalmas, akár több száz millió naptömegű "szörnyetegeket". Új megfigyelések arra utalnak, hogy e két fajta fekete lyuk között létezik egy átmeneti állapot, a közepes tömegű fekete lyukak birodalma; utóbbiak tömege néhány száz és néhány tízezer naptömeg között lehet. A fekete lyukak körül örvénylő gázkorongoknak a belső része a legforróbb, s ez bocsátja ki a röntgensugárzás zömét (a kutatók a Földtől mintegy 10 millió fényévnyire lévő spirálgalaxis, az NGC 1313 két erős röntgenforrását vizsgálták). AZ elméletek szerint minél kisebb a fekete lyuk, annál forróbb a korong belső része, mivel annál szűkebb felületen zuhan befelé az anyag, és így a súrlódás is nagyobb. Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn.
Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn. Ezek alapján a kutatók úgy találták, hogy az általuk vizsgált források fekete lyukainak tömege valahol 200 és 500 naptömeg között lehet. Az első világháborúban egy frontvonalon szolgáló, német tüzérségi tiszt, Karl Schwarzschild, Einstein egyenleteivel kísérletezgetett, hogy kipróbálja, mennyire képes megnyújtani a téridőt. Felfedezte, hogy minél sűrűbbé válik az anyag, annál nagyobb a téridő. Például ha a mi Napunk tömegét alapul véve azt egy három kilométer átmérőjű gömbbé préseljük össze, az egy végtelenül mély lyukat hoz létre a téridőben. Ezen a lyukon belül érvénytelenek a fizika törvényei. Az idő megszűnik, a tér pedig végtelen. Mégis valahogy elképzelhetetlennek tűnik, hogy oly sok anyagot bele lehessen préselni egy ilyen apró térbe. Albert Einstein 1939-ben írt tanulmányában azt állítja, hogy az anyagot nem lehet egy bizonyos ponton túl tömöríteni.
De ezek az egzotikus képződmények még mindig nagyon sok kérdést vetnek fel, amelyek válaszokért kiáltanak és okot adnak a jövőbeni kutatásra. Nemcsak felépítésükről szóló kérdéseket, hanem arról szólókat is, hogy miként lehet vizsgálni a gravitáció elméletét a fekete lyukak közvetlen szomszédságában uralkodó szélsőséges körülmények között" –fogalmazott David Haviland, az illetékes bizottság vezetője. A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda; legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el. Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
EXTRA AJÁNLÓ Értékelés: 5 szavazatból A fekete lyukak az univerzum legnagyobb talányai közé tartoznak. A bennük lévő anyag és energia olyan kis területen zsúfolódik össze, hogy gyakorlatilag kilép a világegyetemből. A tudósok azt gyanítják, hogy a fekete lyukak komoly hatással vannak a galaxisokra, sőt, magára az időre is. A fejlett lézeres műszerek és a modern távcsövek segítségével ma már tanulmányozni is tudjuk a világűr fekete szörnyeit - a film a legújabb tudományos eredményekbe avatja be a nézőt. A mágneses mezővel magyarázzák őket Áprilisban mutatták be a fekete lyukról valaha készített első felvételeket. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található objektum látható, melyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. John Bardeen és Jacobus Petterson fizikusok 1975-ben állították fel azt az elméletet, amely szerint az akkréciós korong belső területének a fekete lyuk egyenlítői síkján kell elhelyezkednie. Feltételezésüket most a kutatók számításai is megerősítették.
[ Látta a fotót a fekete lyukról? Ha megnézi kizoomolva, elakad a szava] John Bardeen és Jacobus Petterson fizikusok 1975-ben állították fel azt az elméletet, amely szerint az akkréciós korong belső területének a fekete lyuk egyenlítői síkján kell elhelyezkednie. 2019. jún 11. 9:11 fekete lyuk tudomány rejtély A kutatók megfejtették a titkot / Fotó: Pexels 16 Egy új felfedezésnek köszönhetően jobban megérthetik a kutatók a fekete lyukak keletkezését és fejlődését. Úgy tűnik, a legújabb kutatásoknak köszönhetően az amerikai, brit és holland kutatók megfejtették a fekete lyukak titkát – írja a HVG. Most az eddigi legrészletesebb szimulációt készítették el, így sikerült megfejteni a fekete lyukak titkát. A fekete lyukak az univerzum legkülönlegesebb objektumai, amelyek nagy csillagok összeütközésekor képződnek. Ahogy azt eddig is tudtuk, ezek az érdekes képződmények elnyelik a körülöttök lévő anyagot, a csillagokat és a körülöttük lévő gázokat. Egy fekete lyukról készült első felvételek et még áprilisban mutatták be, amelyeken látható, hogy egy vöröses-narancsos akkréciós korong veszi körbe.
A két tudós az 1990-es évek óta vezet egy-egy csillagászcsoportot, amelyek a Tejútrendszer magjában lévő régiót, a Sagittarius A*-ot vizsgálják. A terület a Nyilas és a Skorpió csillagkép határánál található, és egy nóva maradványában helyezkedik el. A szakemberek a csillagok mozgása alapján arra jutottak, hogy a mag közepén egy hatalmas objektum, egy szupermasszív fekete lyuk rejtőzik. A páros a világ legnagyobb távcsövei, illetve egyedi mérőmódszer segítségével képes volt belátni a Tejútrendszer közepébe. A tudósoknak ehhez a csillagközi gáz- és porfelhőn is át kellett hatolniuk. A vélelmezett objektum négymillió naptömegű. A csillagászok régóta feltételezték, hogy a Tejútrendszer magjában is lennie kell egy nagy tömegű fekete lyuknak, de erre csak Genzel és Ghez úttörő felfedezése adott – a korábbiaknál sokkal meggyőzőbb – bizonyítékot. A 68 éves Reinhard Genzel a német Max Planck Földönkívüli Fizika Intézet igazgatója, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának professzora. A Bonni Egyetemen szerzett doktori fokozatot fizikából és csillagászatból.
Teleszkóp a jég alatt Korábbi eredmények szerint a neutrínók forrásának irányát 3, 5 fokos pontossággal lehetett meghatározni az Amanda segítségével. Bár ez a szögtávolság még mindig elég nagy, ahhoz már sok esetben elég, hogy megtalálják valamilyen nagy energiájú folyamat forrását. A gammakitörések a Világegyetem eddig ismert legnagyobb energiafelszabadulásai; eredetük mindmáig ismeretlen. Az újabb kutatások alapján sokan azt állítják, hogy két változatuk létezik: a rövid és a hosszú kitörések, amelyek alapvetően különböznek és más típusú események során keletkeznek. Közül kétezer gammakitörés elemzésével jutottak erre a megállapításra amerikai kutatók a Pennsylvania Állami Egyetemen. A gammakitöréseket kísérő sugárzások egyike két másodpernél rövidebb, a másik két másodpercnél hosszabb kitörésből keletkezik. Ez a két csoport fizikailag is másképp viselkedik: a hosszú kitörések olyan csillagok hatalmas erejű robbanásából származnak, amelyek tömege több mint harmincszorosa a mi Napunkénak.
Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Kiemelt termékajánlatunk
Terhesség és szoptatás esetén, illetve vesebetegségben vagy szív és érrendszeri betegségben, vízhajtó szedése esetén orvosi javaslatra szedhető. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Ajánlott adagolás: Felnőtteknek naponta 2x1 tabletta Tárolá s: Az eredeti csomagolásban legfeljebb 25°C-on, nedvességtől és fénytől védve tartandó. Kisgyermekektől elzárva tartandó!
Lejárati idő: 2022. 09. 31. A NeoMagnizum izom a magnézium és a B6-vitamin mellett káliumot is tartalmaz, amely hozzájárul a normál izomműködéshez. NeoMagnizum izom – természetes eredetű magnézium káliummal Felhasználási javaslat A NeoMagnizum izom magnézium és kálium összetevői hozzájárulnak a normál izomműködéshez. Ajánlott adagolás Napi 2x1 tabletta Kinek ajánlott? Felnőtteknek Figyelmeztetés A készítmény nem szedhető, amennyiben bármely összetevőjével szemben allergia áll fenn, valamint fekélybetegség és az emésztőrendszer túlérzékenysége esetén. Terhesség és szoptatás esetén, illetve vesebetegségben vagy szív és érrendszeri betegségben orvosi javaslatra szedhető. Neo magnézium icom.museum. Körültekintő alkalmazás szükséges más magnéziumtartalmú készítmény szedése esetén. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Hatóanyagok Magnézium1, kálium2, B6-vitamin Összetétel kálium-glükonát, magnézium-karbonát, tömegnövelő szer (cellulóz), fényezőanyag (zsírsavak magnéziumsói), csomósodást gátló anyag (szilícium-dioxid), B6-vitamin (piridoxin-hidroklorid) Cikkszám 225414 Raktáron 5 darab Elérhetőség dátuma: 2019-10-23 Adatlap Lejárat 2022.