Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. december 15-én (390. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6666 […] munkaszervezést lehetővé tevő munka- és pihenőidő-szabály alkalmazható. Ezek közül azonban bizonyos szabályok alkalmazása a felek megállapodásához kötött, tehát ezekben a munkáltató nem dönthet egyoldalúan. Ilyen munkaidőszabály az, hogy készenléti jellegű munkakör esetén a felek megállapodása alapján a napi 8 órás teljes munkaidő (általános teljes munkaidő) legfeljebb 12 órára emelhető. A készenléti jellegű munkakör - ADÓSZIGET. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ez a napi munkaidő nem azonos a beosztás szerinti napi munkaidővel. A munkáltató ennek a napi munkaidőmértéknek az alapulvételével oszthatja be munkavégzésre a munkavállalót, a munkaidő-beosztás szabályait figyelembe véyancsak a felek írásbeli megállapodása esetén van lehetőség arra, hogy a munkáltató a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi, heti munkaidejét az általános szabályoktól eltérően legfeljebb napi huszonnégy, heti hetvenkét órában állapítsa meg.
A munkavállalónak munkaidejére (12 órára) a rendes bére jár. A munkaközi szünet munkaidőnek minősül, melyre munkabér jár. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállaló részére ugyanúgy heti 2 pihenőnap jár, mint nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, azonban ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló részére 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A készenlét egy olyan időszak, amelynek során a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, egy általa választott helyen áll a munkáltató rendelkezésére. Készenlét: munkakör tényleges munkavégzés nélkül. Ez megvalósul pl. egy informatikus esetében, aki a munkaidő végét követően hazamegy és igény szerint otthonról dolgozik. A készenlét ideje alatt a munkavállaló köteles munkavégzés céljából rendelkezésre állni, munkaképes állapotát köteles megőrizni. A készenlét lényege tehát a rendelkezésre állási kötelezettség, amely szükség szerint járhat együtt konkrét munkavégzéssel.
Például, egy éjjeliőr a munkaideje legalább harmadában nem végez semmilyen érdemi tevékenységet, mivel nincs be- vagy kilépő forgalom az épületben. A másik eset azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyekben a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Hangsúlyozni kell, hogy a készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről esetre vizsgálni kell, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét pozíció megfelel-e a fenti, egyik vagy másik típusnak. A készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Készenléti jellegű munkakör pihenőidő. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodnia. Hasonlóan, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása - a munkaköre készenléti jellegére tekintettel - napi 12 órára emelt teljes munkaidőhöz képest napi 9 órás részmunkaidőben történik, akkor a rá irányadó minimálbér (garantált bérminimum) összege a teljes munkaidőre jogszabályban megállapított összeg 9/12-szerese. A NAV 2008. jelű bevalláshoz kiadott útmutatója (Útmutató) a részmunkaidőhöz kötött kedvezmények vonatkozásában a részmunkaidős foglalkoztatást úgy definiálja, hogy részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes […]
De miért is ennyire lényeges kérdés a készenléti jelleg? OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük a választ! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Készenlét jellegű munkakör - MUNKAJOG témájú gyorskérdések. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A készenlét lényege éppen az, hogy annak teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Mindezek alapján a Kúria kimondta, hogy a felperest munkavégzési kötelezettség terhelte a készenlét alatt, és nem álltak fenn olyan feltételek, amelyek az utasítás megtagadását eredményezhették volna, így az alperes jogszerűen szüntette meg a jogviszonyt. Az ismertetett döntés ( Kúria Mfv. I. 10. 530/2015. ) a Kúriai Döntések 2016/9. számában 249. szám alatt jelent meg. Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.
Szerző: Gaál Bernadett 2020. január 5. Forrás: Nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést egy kisbaba érkezésére, főleg akkor, ha pénzügyekről van szó. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az életkezdési támogatásról, és arról, mikortól és hogyan igényelhető a Start-számla, a Babakötvény. Start-számla: minden, amit a megtakarításról tudni kell (fotó: iStock) Mindenekelőtt fontos tisztázni az életkezdési támogatás és a Start-számla (Babakötvény) közötti különbséget! Mi az az életkezdési támogatás, és kinek jár? Életkezdési támogatás ma már minden magyar állampolgárságú gyereknek jár - harmadik éve a határontúliaknak is. Start-számla: minden, amit a megtakarításról tudni kell. Az életkezdési támogatást nem kell külön igényelni, ezt az összeget automatikusan megkapja minden csecsemő. A szülőket a támogatásról részletesen a Magyar Államkincstár értesíti legkésőbb a szülés után két hónappal. Mekkora az életkezdési támogatás összege? Az életkezdési támogatás összege 42 500 forint. A számlán a gyerek 18 éves koráig kamatozik az összeg, és majd a megtakarításról is ő rendelkezhet.
17. Jó megoldás-e gyermek megtakarítást Start értékpapírszámlán gyűjteni? Mikor ismertettem egyik ügyfelemmel, hogy Start értékpapírszámlát már csak az államkincstárnál lehet nyitni és a kincstárnál lehet a gyermeke pénzét gyűjteni, egyből azt mondta. Akkor ezt az állam ugyanúgy elveheti, mint a magán nyugdíjpénztári vagyonunkat? Talán nem veszi el, vagy lehet, hogy mégis? Megdupláztuk a babakötvény után járó állami támogatást. Mindenesetre én nem az államnál gyűjtöm gyermekem megtakarítását. Van ennél jobb megtakarítási konstrukció is.
A Babakötvény változó kamatozású, az előző év átlagos inflációja felett további 3 százalékkal kamatozik. Ez az állampapír, melyet a Magyar Állam évente bocsát ki, 1 forint alapcímletű, a futamideje pedig 19 év. Hogyan nyithatunk Start-értékpapírszámlát? A Kincstári Start-értékpapírszámla nyitásához fel kell keresnünk a Kincstár valamely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatát, de lehetőség van a számlanyitásra személyes megjelenés nélkül, Ügyfélkapun keresztül, a Webkincstárban vagy Mobilkincstárban is. A Start-értékpapírszámla nyitásához szükség van néhány okmányra, dokumentumra, melyek részletes listája itt érhető el. Fontos információ, hogy a 2006. január 1-je előtt itthon született, illetve a 2017. Babakötvény portál - Babakotveny.info :: minden a babakötvényről (Start-számláról) egy helyen. július 1. előtt született külföldön élő magyar gyerekeknek nem járt alanyi jogon az életkezdési támogatás, ezért esetükben a Start-értékpapírszámla megnyitásakor 25 000 forintot is be kell fizetni induló összegként. A Start-értékpapírszámla vezetéséért, más számlavezetőtől történő átvételért, a megbízások teljesítéséért és a kifizetésért nem számít fel semmilyen díjat a Kincstár.
Szerző: Bordohányi Alexandra 2021. december 26. Forrás: Az egyik legismertebb a gyermek életkezdését segítő megtakarítási formák közül a Start-értékpapírszámla, a Babakötvény. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. Mi az életkezdési támogatás és mekkora az összege? Először is érdemes tisztázni az életkezdési támogatás és a Start-értékpapírszámla közötti különbségeket. Minden magyar állampolgárságú gyermek, aki 2005. december 31. napját követően született, alanyi jogon jogosult az életkezdési támogatásra, melynek az összege 42 500 forint. Ez egy egyszeri, fix összegű állami támogatás, amit a minimális kamatozású életkezdési letéti számlán írnak jóvá. A támogatáshoz a gyermek csak felnőttként, a 18. életévének betöltése után jut hozzá. A letéti számlán elhelyezett összeg évente az inflációval megegyező mértékkel kamatozik, egészen addig, amíg a gyermek nagykorú nem lesz - ezután ő rendelkezhet a támogatásról. Az életkezdési letéti számlán lévő támogatás összege befizetéssel nem növelhető - a letéti számlán nyilvántartott összeget Kincstári Start-értékpapírszámla megnyitásával lehet gyarapítani.
17 kérdés és 17 válasz, amit tudni kell a babakötvényről, start értékpapírszámláról 1. Mi az életkezdési támogatás, vagy babakötvény? 2006. január 1-jétől a Magyar Köztársaság valamennyi újszülött polgára számára támogatás t nyújt, amely arra szolgál, hogy a nagykorúság kezdetén, vagyis a 18. életév betöltése után könnyebb legyen a fiatalok életkezdése. 2. Ki jogosult a babakötvényre? A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult babakötvényre, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap. 3. Milyen mértékű az állami támogatás? Alap esetben gyermekenként 42. 500 Ft. Ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44. 600 – 44. 600 Ft-ra jogosultak. 4. Hogyan igényelhető a babakötvény? A babakötvényt nem kell igényelni, gyermek automatikusan megkapja, a szülőnek semmi teendője.
A gyermek számláján elhelyezett összegek – állami támogatás, szülői megtakarítások – illetve ezek hozama: kizárólag a gyermek 18. évének betöltését követően vehetők fel, illetve legkorábban a start értékpapírszámla megnyitását követő harmadik év elteltét követően, vagy a gyermek halála esetén, a hagyatéki határozat után kerülhet sor. 15. Ki veheti fel a start értékpapírszámláról a megtakarítást? A Start értékpapírszámla tulajdonosa a gyermek, így Ő veheti fel 18. életévének betöltése után (gyermek halála esetén, az örökös). Ez magában hordozza sok szülő aggodalmát. Bizony akkor is a gyermek veheti fel, ha elkutyul, rossz társaságba keveredik, alkohol, vagy kábítószer függővé válik. A gyermek rendelkezhet vele akkor is, ha a szülő és gyermek viszonya megromlott. Ilyen esetekben a szülő által évek óta kuporgatott megtakarítás, nagyon könnyen elveszik a süllyesztőben. 16. Milyen célra használható fel a start értékpapírszámla megtakarítás? Kifizetés kizárólag az alábbi célokra teljesíthető: tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére, jogszabályban meghatározott más célokra.
Összefoglaló a Babakötvény változásokról Megjelent: 2013-12-05 Sokan fordulnak szerkesztőségünkhöz a december 1-től változott babakötvénnyel kapcsolatban. A kormányzati kommunikáció miatt újra közérdeklődés középpontjába került termékkel kapcsolatban sokan bizonytalanok, hogy ez az eddigivel azonos termék-e, illetve nyitható-e a bankoknál, annak ellenére, hogy az államkötvényt a magyar állam bocsátja ki. Mindenkit megnyugtatunk: semmi más nem változott a babakötvénnyel kapcsolatban, mint az, hogy azoknak, akik a Magyar Államkincstárnál vezetik a Start-számlájukat, az eddigi, portfóliókezelést szükségessé tevő befektetés helyébe egy új Babakötvény nevű állampapír lép, mely a banki Start-számlákhoz hasonlóan automatikusan egy előnyös befektetésbe helyezi a Start-számlára kerülő pénzt. Részletek és az MTI hírszolgálatának anyagaiból összeállított cikkünk a babakötvény változásairól.