Gyulladáscsökkentő kutyaknak vény nélkül
Ez egy olyan süti, amit a legtöbbször készítettem a családomnak az elmúlt hónapok során. Elsősorban azért, mert gyorsan készíthető, a tésztája habkönnyű, az íze mennyei és hagy ismételjem önmagam: egyszerűen megunhatatlan!!! Én a csokik fajtáját variáltam csak benne a sütögetések során, - mert ugye fő a változatosság és egyébként is képtelen vagyok kétszer ugyanazt elkészíteni - a többi hozzávalót vétek lenne megváltoztatni. Pillekönnyű csokidarabos muffin recept. Nem kell feltétlenül mindig az új dolgokra rágörcsölni, már ami a gasztrobloggerek új étkek iránti csillapíthatatlan érdeklődését illeti. Kell néha a megszokott íz, a bejáratott mozdulat, a fejből történő sütögetés, hogy elmondhassuk: ezt akár idegen környezetben, internet és receptfüzet nélkül is el tudom készíteni. Hozzávalók: - 1 pohár natúr joghurt (a joghurtos pohárral mérünk) - 2 pohár finomliszt - 1-1, 5 pohár cukor - fél pohár olaj - 2 kanál holland kakaópor - 3 db tojás - fél csomag sütőpor - 1 csomag vaníliás cukor - 1 csipet só - 10 dkg fagyasztott meggy ( a savanykás íze miatt) - fél tábla csokoládé (étcsoki a legjobb) Elkészítés: Egy keverőtálba beletesszük a tojásokat, a joghurtot.
Ha eddig laktóz- és gluténmentes muffint készítettem, akkor vagy túl keményre, vagy túl szárazra sikerült. Ám Felcsiki Tünde elkészítette nekünk ezt a receptet, amit muszáj megmutatnunk: a muffin puha, lágy és omlós! A glutén- és laktózmentes ételek készítését még sokunknak tanulnia kell ahhoz, hogy az elkészült étel küllemére és állagára is olyan legyen, mint az eredeti. Habkönnyű csupa csokis muffin - Az otthon szépsége. Vagy még finomabb. Ehhez nyújt segítséget nekünk Felcsiki Tünde, aki olyan gl- és laktózmentes muffint készített nekünk, amit muszáj kipróbálnod! HOZZÁVALÓK: 25 dkg nádcukor 25 dkg növényi margarin 10 dkg kakaópor 6 dkg rizsliszt 5 dkg mandulaliszt 3 db tojás 1 dl rizstejszin 1 db narancs leve fél citrom leve csipet só A díszítéshez: 1 db gránátalma 3 db zöldcitrom Tündéről itt olvashatsz tovább >>> Muffin receptjeinket itt találod >>>
Sorsa azóta is bizonytalan, Borsányi szerint alighanem 1939-ben ért véget az élete. Kun előtt pár nappal A sztálini terror groteszk és paradox kegyetlenségeit az 1937-es nagy tisztogatás bizonyítja. Nemcsak Kun esett áldozatul ennek a hullámnak. A moszkvai rádiók azt jelentették 1937 júniusában, hogy "a szovjet-igazságszolgáltatás irgalmatlan ökle rövidesen lesújt a kormány mindazon ellenségeire, akik még a vörös hadseregben bujkálnak" - mindez a Pesti Hírlapban olvasható. Kun Béla középen (kezében újság), tőle balra Számuelly Tibor Az újság június 19-ei száma szerint "Moszkva utcáin sűrűn cirkálnak a Cseka rabszállító gépkocsijai, amelyek tömegesen szállítják a foglyokat a Lubjanka-börtönbe. " Szintén itt olvasható, hogy "Tuhacsevszkij és Putna tábornokok özvegyeit egyelőre Moszkvában tartják további kihallgatás céljából. " Benes közvetített Hitler és Sztálin között? A Kun elleni fellépés előtt pár nappal Sztálin a Vörös Hadsereg legfelsőbb katonai vezetőivel számolt le. Letartóztatták Tuhacsevszkij marsallt és számos katonai körzet parancsnokát.
Kun Béla kiprovokálja a katonai intervenciót | Magyar Nemzet Károlyi béla Béla bartok Szemben a többiekkel, akik azt, mint mondja, inkább csak szükséges rossznak tekintették. "Élelmiszerhez kellett jutni, ezért rekviráltak, nem puszta szadizmusból. Ez volt a terror oka és az, hogy bepánikoltak a román támadástól. " A nagy túlerőben lévő román csapatok ellen már nem volt esélyük, és morálisan is szétzüllött a magyar Vörös Hadsereg, miután a Clemenceau-ultimátumot bevevő Kun Béla a Felvidékről visszavonta a győztes sereget. Pedig addig a nemzeti érdek miatt sokan álltak a proletárdiktatúra mellé olyanok is, akiknek ideológiailag nem sok közük volt hozzájuk. "Le a bojár imperializmussal! " – skandálták a felvonulásokon a nemzeti és az osztályharc szintézisének jegyében; "ez volt a magyar történelem legerősebb jelszava a rezsicsökkentés mellett". Bár a román csapatok csak augusztus elejére végeztek a proletárdiktatúrával, a szélesebb támogatást már jóval hamarabb, alig egy-két hónap után elvesztette az élcsapat.
A legtöbb helyen 1937. június 29-ét jelölik meg - Borsányi György Kun Béla-életrajza is ezt erősíti. Ám akad június 19-ei időpont is, a Pesti Hírlap pedig 19-én már a kivégzéséről is hírt adott, így talán már korábban is letartóztathatták. Egy a nyolcvanas évek végén, Magyarországon kiadott Kun-tanulmánykötet hosszú bevezető tanulmányában viszont csak a június hónap szerepel a letartóztatás időpontjaként. Frakcióharcok A sztálini terrorra mindez igencsak jellemző: a Magyarországi Tanácsköztársaság, a világ második bolsevik államának megteremtője, tényleges vezetője ugyanis ekkor már évtizedek óta a Szovjetunióban élt. És évek óta rettegésben töltötte a napjait. Kun Béla 1919-ben beszédet tart A Tanácsköztársaság idején Magyarországon proletárdiktatúrát bevezető politikus ausztriai internálás után Szovjet-Oroszországba távozott. 1920-ban a szovjet-orosz polgárháborúban a vörösök oldalán vett részt, a húszas-harmincas évek Moszkvájában pedig egyrészt a Kommunista Internacionáléban, másrészt az illegális magyar kommunista párt egyik emigráns vezetőjeként aktivizálta magát.
A most következő cikkben annak járunk utána, hogy ki is volt a híres kommunista politikus legfőbb személyes testőre és az egész testőrségének a parancsnoka is egyben. Miután kikiáltották a Tanácsköztársaságot még csak bő egy hónapja történt, hogy Kun Bélát 1919. február 22-én a börtönben a rendőrök brutálisan megverték. Március 21. után többek között ezért is volt szüksége a külügyi népbiztosnak személyi testőrökre, akik a szobája ajtajánál és a kocsijánál teljesítettek szolgálatot. Egy ember volt azonban, aki szinte mindig Kun mellett volt: Dögei Imre, 23 éves volt katona. Kun Béla külügyi népbiztos Dögei Imre 1896 augusztus 4-én született Losoncon, református vallású családban. Fiatalon elvégezte a hat elemi osztályt, majd utána a négy ipariskolát is. Iskolái elvégzése után, mint villanyszerelő helyezkedett el Losoncon, azonban 1914. május 19-én, Budapesten egy utcai verekedés miatt 15 napi elzárásra ítélik. Szabadulása után a fiatal fiú életét – mint oly sok más fiatalét is – kettétörte a háború.
Lenin ezért, a visszaemlékezések szerint, a bizottság előtt többször is ostobának nevezte. Miközben Kunnak a Magyarországról menekült elvtársaival is küzdenie kellett, sőt, úgy látszik, hogy Sztálinnál éppen Rákosi és Gerő Ernő áztatta el olyannyira, hogy végül pisztolycső elé került. A perről, már ha egyáltalán volt, nem tudunk semmit, még a letartóztatásának dátuma (1937. június 29. ) sem biztos. Még 1936-ban kipaterolták a Kominternből, egy kis könyvkiadó vezetését bízták rá. Sztálin telefonos utasítására állítólag kétszer is újságírók előtt kellett megjelennie, hogy a letartóztatásáról szóló híreszteléseket cáfolja. A vád amúgy a Trockijjal fenntartott kapcsolat lehetett, a húszas években a Kominternben együtt dolgoztak. Egy 1920-ban, Harkovban készült fotón is együtt ülnek egy bőrkanapén többekkel, érdekes, Kun Béla övén egy pisztolytáska látszik. De a hangulat jónak tűnik, a világforradalom még a látóhatáron van. Borító: A kivégzési eszköz (Wikipédia)
( Kun Miklós kötcsei Orbán-nyalonc régi gazdájának, Kádár János pártfőtitkárnak írt leveléből) P. S. Az az ország, ahol Németh Kristóf a színművész, Takaró testvér az irodalmár és Mária asszony a történész, még Kirgizisztánnak is kínos lesz egy idő után. Én szóltam. Related Post navigation
- 2019. november 20. 11:40 Az az igazság, hogy nem tudni pontosan, mikor is végezték ki Moszkvában Kun Bélát, de az valószínű, hogy az 1939-es esztendőben, annak is az őszén dördült el az a Nagant típusú revolver, amivel a Lubjanka hóhérai dolgoztak akkoriban. Hogy aztán november 20-án, vagy éppen harmincadikán célozták meg vele az utolsó fényképén meglehetősen ápolatlanul festő volt népbiztos tarkóját, azt nem lehet tudni. Sőt, egyesek szerint már 1938. augusztus 29-én meghúzták azt ravaszt. Igen, kivégzőosztagra akkoriban Moszkvában nem pazarolták a fegyvert és a töltényt, a tarkónlövés szokása dívott, amit aztán a lengyel tisztek és tisztviselők esetén is oly nagy szekértelemmel hajtottak végre. (Az NKVD még arra is figyelt, hogy a németektől vásárolt Walther-pisztolyokat használjanak, ami szintén az elterelést szolgálta, a háborút elvesztő németeket pedig Katynért is elítélte a haladó világ közvéleménye. ) Hogy aztán Kun útja a kivégzőszobáig törvényszerű volt, az nem is lehet vitás.